„Pusztakamarás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a pontosabban +ref |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
1850-ben 750 lakosából 439 román, 219 magyar és 92 roma volt. 1992-ben 1385 lakosának megoszlása: 970 román, 213 magyar és 202 roma.<ref>[http://varga.adatbank.transindex.ro/?pg=3&action=etnik&id=5428 Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)]</ref> |
1850-ben 750 lakosából 439 román, 219 magyar és 92 roma volt. 1992-ben 1385 lakosának megoszlása: 970 román, 213 magyar és 202 roma.<ref>[http://varga.adatbank.transindex.ro/?pg=3&action=etnik&id=5428 Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)]</ref> |
||
1944 |
[[1944]]. [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] a községtől két kilométerre levő Sóskúti erdőben a magyar honvédség kivégzett 126 zsidót, akiket a magyar tábori csendőrség gyűjtött össze [[Nagysármás|Nagy- és Kissármás]]ról.<ref>{{Cite web |url= https://reader.dia.hu/document/Suto_Andras-Letvegi_hajraban-7937/Suto_Andras-Letvegi_hajraban-00670 |author=[[Sütő András (író)|Sütő András]] |title= Bertalan-éj a lelkünkön |accessdate=2022-05-31 |work= [[Digitális Irodalmi Akadémia]] (Sütő András: Létvégi hajrában)}}</ref><ref>[https://telex.hu/tudomany/2022/04/12/magyar-tomegyilkossag-egyenruhaban Magyar tömeggyilkosság egyenruhában] (''Telex,'' 2022. április 12.)</ref><ref>[https://www.clioinstitute.hu/_files/ugd/198ee4_b65fd43e3dce44b1afa78bfcbe791c48.pdf Kovács Szabolcs: A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16–17.). Magyarok, románok és zsidók a magyar katonai megszállás időszakában] (Clio Intézet, Budapest, 2021; Clio kötetek 4.)</ref> |
||
==Látnivalók== |
==Látnivalók== |
||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
==Híres emberek== |
==Híres emberek== |
||
* Itt töltötte életének utolsó éveit [[Kemény Zsigmond]] (1814–1875) író, és itt is temették el a ház kertje mögötti dombon édesanyja, Csóka Rozália mellé. |
* Itt töltötte életének utolsó éveit [[Kemény Zsigmond]] (1814–1875) író, és itt is temették el a ház kertje mögötti dombon édesanyja, Csóka Rozália mellé. |
||
* Itt született [[Szász István (mezőgazdász, 1865–1934)|szövérdi Szász István]] (1865–1934) mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró. |
* Itt született [[Szász István (mezőgazdász, 1865–1934)|szövérdi Szász István]] (1865–1934) mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró. |
||
| 50. sor: | 49. sor: | ||
* Itt született [[Székely Ferenc (néprajzkutató)|Székely Ferenc]] (1951) néprajzkutató. |
* Itt született [[Székely Ferenc (néprajzkutató)|Székely Ferenc]] (1951) néprajzkutató. |
||
== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
==Források== |
|||
* [http://www.diaszporaalapitvany.ro/szorvanytallozo/kolozs-megye/pusztakamaras] |
* [http://www.diaszporaalapitvany.ro/szorvanytallozo/kolozs-megye/pusztakamaras] |
||
* [https://www.szasztasi.hu/csalad/szasz-istvan-tas-a-szoverdi-szasz-csalad-pusztakamarason-kirajzasuk-es-szetszorattatasuk/?fbclid=IwAR2ntiya-rXTJhasDSd7izDZ55A30Sjjtl1CRsgTVtHCotLDBZDRce6C9FE] |
* [https://www.szasztasi.hu/csalad/szasz-istvan-tas-a-szoverdi-szasz-csalad-pusztakamarason-kirajzasuk-es-szetszorattatasuk/?fbclid=IwAR2ntiya-rXTJhasDSd7izDZ55A30Sjjtl1CRsgTVtHCotLDBZDRce6C9FE] |
||
A lap 2022. május 31., 12:07-kori változata
| Pusztakamarás (Cămărașu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Pusztakamarás |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407140 |
| SIRUTA-kód | 56531 |
| Népesség | |
| Népesség | 1592 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 141 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 31,22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 322 m |
| Terület | 51 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 47′, k. h. 24° 07′Koordináták: é. sz. 46° 47′, k. h. 24° 07′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztakamarás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pusztakamarás (románul Cămărașu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése
A megye délkeleti részén fekszik, Kolozsvártól 48 kilométernyire.
Története
Első írásos említése 1322-ből maradt fenn Kamarás néven. 1421-ben Pusztakamarásként említik. 1334-ben már plébániatemploma is volt.[2]
A településen egykor a Kemény családnak voltak birtokai, itt állott kastélyuk is.
1850-ben 750 lakosából 439 román, 219 magyar és 92 roma volt. 1992-ben 1385 lakosának megoszlása: 970 román, 213 magyar és 202 roma.[3]
1944. szeptember 26-án a községtől két kilométerre levő Sóskúti erdőben a magyar honvédség kivégzett 126 zsidót, akiket a magyar tábori csendőrség gyűjtött össze Nagy- és Kissármásról.[4][5][6]
Látnivalók
- Kemény-kúria (18–19. század)[7]
- Református templom (13–18. század)[8]
- A meggyilkolt zsidók emlékműve
- Sütő András szülőháza
- 2015. október 4-én adták át Sütő András felújított szülőházát, amely az író emlékházaként és művelődési központként működik.[9]
Képgaléria
Híres emberek
- Itt töltötte életének utolsó éveit Kemény Zsigmond (1814–1875) író, és itt is temették el a ház kertje mögötti dombon édesanyja, Csóka Rozália mellé.
- Itt született szövérdi Szász István (1865–1934) mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró.
- Itt született szövérdi Szász Ferenc (1880–1948) mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró.
- Itt született Sütő András (1927–2006) író.
- Itt született Székely Ferenc (1951) néprajzkutató.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
- ↑ Sütő András: Bertalan-éj a lelkünkön. Digitális Irodalmi Akadémia (Sütő András: Létvégi hajrában). (Hozzáférés: 2022. május 31.)
- ↑ Magyar tömeggyilkosság egyenruhában (Telex, 2022. április 12.)
- ↑ Kovács Szabolcs: A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16–17.). Magyarok, románok és zsidók a magyar katonai megszállás időszakában (Clio Intézet, Budapest, 2021; Clio kötetek 4.)
- ↑ Kolozs megye műemlékeinek jegyzéke, 1028-as sorszám [1] Archiválva 2010. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf)
- ↑ uo. 1029-es sorszám
- ↑ Varga László: Felavatták Sütő András felújított pusztakamarási szülőházát (magyar nyelven). kronika.ro, 2015. október 4. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
Források
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}