„Dolisnyánok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
megvan a forrása
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Kép:Ruszin törzsek másolata.jpg|thumb|right|250px|Ruszin néprajzi csoportok]]
[[Kép:Ruszin törzsek másolata.jpg|thumb|right|250px|Ruszin néprajzi csoportok]]
A '''dolisnyánok''' vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a [[ruszinok]] egyik fő [[etnikum|néprajzi csoportja]].
A '''dolisnyánok''' vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a [[ruszinok]] egyik fő [[etnikum|néprajzi csoportja]].
9. sor: 8. sor:


A legnagyobb válaszfal a dolisnyánok és magyarok között a vallás, illetve az egyház volt.
A legnagyobb válaszfal a dolisnyánok és magyarok között a vallás, illetve az egyház volt.

Forrás: Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok). Basel—Budapest,[1996.]Sajtó alá rend. jegyz. és utószó: illetve Salga Attila.


[[Kategória:Szláv népek]][[Kategória:Kárpátalja]]
[[Kategória:Szláv népek]][[Kategória:Kárpátalja]]

A lap 2007. december 4., 01:08-kori változata

Fájl:Ruszin törzsek másolata.jpg
Ruszin néprajzi csoportok

A dolisnyánok vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a ruszinok egyik fő néprajzi csoportja.

Őshazájukat minden valószínűség szerint a volhíniai Poleszjében, valamint Podóliában találjuk meg. Valószínűleg Moldván és Erdélyen keresztül jutottak el Kárpátaljára. A mai Székelyföldön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. Háromszék tele van szláv eredetű helységnévvel, és a székely nyelvjárásba is bekerült több ruszin szó, mely másutt a magyarságnál ismeretlen. A Korjatovics-legenda is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a 14. században 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre. A dolisnyánok tehát mindegy 600 - 700 éve telepedtek meg Kárpátalján.

Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hasonultak hozzájuk. Hagyományos életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan volt, mint a kárpátaljai magyaroké. A dolisnyánok fő tápláléka hagyományosan a kukorica, míg a magyaroké a búza volt. A 20. században azonban a dolisnyánok is áttértek a búzakenyér fogyasztására.

A legnagyobb válaszfal a dolisnyánok és magyarok között a vallás, illetve az egyház volt.

Forrás: Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok). Basel—Budapest,[1996.]Sajtó alá rend. jegyz. és utószó: illetve Salga Attila.