„Dolisnyánok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Kategorizálatlan lapok projekt |
hivatkozások + nincs forrás sablon |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Ruszin törzsek másolata.jpg|thumb|right|250px|Ruszin törzsek]] |
[[Kép:Ruszin törzsek másolata.jpg|thumb|right|250px|Ruszin törzsek]] |
||
{{nincs forrás}} |
|||
'''Dolisnyánok, dolinyánok, blyáchák''' |
'''Dolisnyánok, dolinyánok, blyáchák''' |
||
A dolisnyánok őshazáját minden valószínűség szerint a volhíniai Poleszjében és Podóliában találjuk meg. Valószínűleg |
A dolisnyánok őshazáját minden valószínűség szerint a volhíniai [[Poleszje|Poleszjében]] és [[Podólia|Podóliában]] találjuk meg. Valószínűleg [[Moldva|Moldván]] és [[Erdély]]en keresztül jutottak el [[Kárpátalja|Kárpátaljára]]. A mai [[Székelyföld]]ön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. Háromszék tele van szláv eredetű helységnévvel, és a székely nyelvjárásba is bekerült több ruszin szó, mely másutt a magyarságnál ismeretlen. A [[Korjatovics-legenda]] is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a XIV. században 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre. |
||
mai lakóhelyeikre. Háromszék tele van szláv eredetű helységnévvel, és a székely nyelvjárásba is bekerült több ruszin szó, mely másutt a magyarságnál ismeretlen. |
|||
A Korjatovics-legenda is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint |
|||
Koriatovics podóliai herceg a XIV. században 40. 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre. |
|||
A síklakók tehát mindegy 600 - 700 éve telepedtek meg Kárpátalján. Mindig érintkeztek |
A síklakók tehát mindegy 600 - 700 éve telepedtek meg Kárpátalján. Mindig érintkeztek |
||
a magyarsággal és sok tekintetben hozzájuk simultak. Életmódjuk, lakásuk, ruházatuk |
a magyarsággal és sok tekintetben hozzájuk simultak. Életmódjuk, lakásuk, ruházatuk |
||
nagyjából olyan, mint a magyaroké. Mivel a magyarsághoz idomult, néprajzi tekintetben nem annyira érdekes, mint a hegylakó. A magyar és a dolisnyán táplálkozásában a legnagyobb különbség, hogy míg a magyar fő tápláléka a [[búza]], a rusziné a [[kukorica]], bár újabban a dolisnyán is a búzakenyérhez kezd szokni. A legnagyobb válaszfal közöttük a vallás, illetve az egyház. |
|||
nagyjából olyan, mint a magyaroké. |
|||
Mivel a magyarsághoz idomult, néprajzi tekintetben nem annyira érdekes, mint a hegylakó. |
|||
A magyar és a dolisnyán táplálkozásában a legnagyobb különbség, hogy míg a magyar |
|||
fő tápláléka a búza, a rusziné a kukorica, bár újabban a dolisnyán is a búzakenyérhez |
|||
kezd szokni. A legnagyobb válaszfal közöttük a vallás, illetve az egyház. |
|||
[[Kategória:Szláv népek]][[Kategória:Kárpátalja]] |
[[Kategória:Szláv népek]][[Kategória:Kárpátalja]] |
||
A lap 2007. december 3., 22:05-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Dolisnyánok, dolinyánok, blyáchák
A dolisnyánok őshazáját minden valószínűség szerint a volhíniai Poleszjében és Podóliában találjuk meg. Valószínűleg Moldván és Erdélyen keresztül jutottak el Kárpátaljára. A mai Székelyföldön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. Háromszék tele van szláv eredetű helységnévvel, és a székely nyelvjárásba is bekerült több ruszin szó, mely másutt a magyarságnál ismeretlen. A Korjatovics-legenda is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a XIV. században 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre.
A síklakók tehát mindegy 600 - 700 éve telepedtek meg Kárpátalján. Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hozzájuk simultak. Életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan, mint a magyaroké. Mivel a magyarsághoz idomult, néprajzi tekintetben nem annyira érdekes, mint a hegylakó. A magyar és a dolisnyán táplálkozásában a legnagyobb különbség, hogy míg a magyar fő tápláléka a búza, a rusziné a kukorica, bár újabban a dolisnyán is a búzakenyérhez kezd szokni. A legnagyobb válaszfal közöttük a vallás, illetve az egyház.