„Kiss Mihály (énekes)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kép
a a
11. sor: 11. sor:


'''Kiss Mihály''' ([[Arad (Románia)|Arad]], 1857 – [[Gombospuszta]], 1914. augusztus 11.) színész, színműíró, énekes (bariton).
'''Kiss Mihály''' ([[Arad (Románia)|Arad]], 1857 – [[Gombospuszta]], [[1914]]. [[augusztus 11.]]) színész, színműíró, énekes (bariton).


==Életútja==
==Életútja==

A lap 2022. április 24., 14:34-kori változata

Kiss Mihály
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született1857[1]
Arad
Elhunyt1914. augusztus 11. (56-57 évesen)[1]
Perény
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség


Kiss Mihály (Arad, 1857 – Gombospuszta, 1914. augusztus 11.) színész, színműíró, énekes (bariton).

Életútja

1874-ben lépett színpadra Krecsányi Ignácnál Szatmáron, majd 1876-ban Szegedi Mihálynál játszott Ungvárott. Ezután Miskolcra ment, ahol kóristaként működött. Egyszer a Giroflé-Giroflá című ope­rettben a beteg baritonistát helyettesítette, sikerére való tekintettel igazgatója magánsze­replővé léptette elő. Ezután kezdett karrierje felfelé ívelni. 1891. december 3-án Népszín­ház tagja lett, itt 1892. március 13-tól népszínműénekesként működött nagy sikerrel. Ezután újból Krecsányinál játszott. 1909. decemberében ünnepelte 30 éves jubileumát. Utolsó fellépése Temesvárt a Cigánybáró Zsupánjában volt, ezután gazdasági intézőként dolgozott. Az Országos Színészegyesület tanácsának is tagja volt. Neje Hegyesi Mari színésznő volt, akivel 1884 nyarán Csóka Sándor társulatával a Budai Színkörben működött. Később elváltak. Kiss Mihály három oktávra terjedő bariton hanggal rendelkezett, népszínműben és operettben egyaránt fellépett. Hős-, bonviván- és szerelmesszerepeket alakított. Partnere volt Blaha Lujzának és utóda Tamássy Józsefnek. Leánya Kiss Eszter filmszínésznő.

Fontosabb szerepei

  • Kancsukoff (Suppé: Fatinica)
  • Csillag Pál (Csepreghy F.: A piros bugyelláris)
  • Lefèbre (Sardou: Szókimondó asszonyság)

Fontosabb művei

  • Cifra Jancsi (1880)
  • Szikra Panna (1885, zenéje Konti Józseftől)
  • Az árva pipacs (1887)
  • Sugár Borcsa (1892)

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.
  1. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)