„Latorcai János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8 |
Latorcai Csaba állásának javítása. |
||
61. sor: | 61. sor: | ||
== Családja == |
== Családja == |
||
Nős, felesége közgazdász és ikonfestő. Két felnőtt gyermek édesapja, nagyobbik fia |
Nős, felesége közgazdász és ikonfestő. Két felnőtt gyermek édesapja, nagyobbik fia az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára. |
||
==Díjak== |
==Díjak== |
A lap 2022. április 15., 16:26-kori változata
Latorcai János | |
A Magyar Köztársaság ipari és kereskedelemügyi minisztere | |
Hivatali idő 1993. február 25. – 1994. július 14. | |
Előd | Szabó Iván |
Utód | Pál László |
Az Országgyűlés alelnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2010. május 14. | |
Előd | Harrach Péter |
Született | 1944. május 9. (79 éves) Békés |
Párt | Kereszténydemokrata Néppárt |
Gyermekei | Latorcai Csaba |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Latorcai János témájú médiaállományokat. |
Latorcai János (Békés, 1944. május 9. –) magyar gépészmérnök, politikus. 1993 és 1994 között ipari és kereskedelmi miniszter, 1994-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés alelnöke.
Életpályája
1962-ben érettségizett Mezőtúron, majd az esztergomi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban tanult, ahol 1965-ben vegyipari technikusi képesítést szerzett. Ezután a Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, ahol 1971-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. 1976-ban doktorált.
1965-ben a Textilipari Kutatóintézet tudományos munkatársa lett, majd 1971-ben az Élelmiszeripari Főiskolán tanársegédi állást kapott. 1975-től a Munkaügyi Minisztérium tudományos munkatársa, majd osztályvezető-helyettese volt. 1976-tól 1992-ig a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa volt. 1989-től a FÉG szolgáltató leányvállalatánál dolgozott főmérnökként, majd a FÉG gyártásfejlesztési főmérnöke, később vezérigazgató-helyettese, majd annak vezérigazgatója. 1991-től az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ipargazdasági, majd 1992-től iparpolitikai főosztályának vezetője volt. 1991-től tagja a Rába Rt. vállalati tanácsának, majd egy ideig igazgatósági elnöke volt a cégnek.
1993-ban lépett be a KDNP-be. 1993 februárjában Szabó Iván utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki Antall József akkori miniszterelnök kormányába. Posztját Boross Péter miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az 1994-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ez évi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. 1994-ben a KDNP alelnökévé választották, majd 1995-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. 1997-ben több párttársával együtt megalapítója az MKDSZ-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori Házszabály rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.
Az 1998-as országgyűlési választáson a Fidesz jelöltjeként az Esztergom központú választókerületben szerzett egyéni mandátumot. Az őszi önkormányzati választáson újra a polgári pártok főpolgármester-jelölje, de ezúttal is alulmarad Demszky Gáborral szemben. A Fidesz-frakció helyettes vezetője és a gazdasági bizottság elnöke volt. 1998 és 2002 között kétszer próbálta elérni, hogy Esztergom megkapja a megyei jogú város rangot.[1] A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz és az MDF Komárom-Esztergom megyei területi listájáról szerzett mandátumot. A gazdasági bizottság alelnöke volt.
2002-ben az újjáalakult KDNP alelnökévé választották, 2003 óta az országos választmány elnöke. 2006-ban a Fidesz és a KDNP közös országos listájáról szerzett mandátumot, 2010-ben pedig a Békés megyei területi listáról. 2010-ben az Országgyűlés egyik alelnökévé választották.
Több civil egyesület tagja.
Kötetei
- Gépészeti alapismeretek 1/1.; Mezőgazdasági, Bp., 1973
- Gépészeti alapismeretek 2. Mechanika 1-2.; Mezőgazdasági, Bp., 1973
- Szólni, tenni kell!; KDNP Országgyűlési Képviselőcsoportja, Bp., 2008 (Kereszténység és közélet)
- A tudás és a felelősség erejével; KDNP Országgyűlési Képviselőcsoportja, Bp., 2014 (Kereszténység és közélet)
- Szóval és tettel. Prof. Dr. Latorcai János beszédei; KDNP Országgyűlési Képviselőcsoportja, Bp., 2018 (Kereszténység és közélet)
Családja
Nős, felesége közgazdász és ikonfestő. Két felnőtt gyermek édesapja, nagyobbik fia az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára.
Díjak
Jegyzetek
Külső hivatkozások
- Adatlapja az Országgyűlés honlapján
- Latorcai János életrajza a KDNP honlapján
- Latorcai János, dr. szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány. barankovics.hu (Hozzáférés: 2015. április 14.) arch
- Magyarország miniszterei
- Esztergomiak
- Esztergom politikai élete
- KDNP-tagok
- A Magyar Országgyűlés alelnökei
- Országgyűlési képviselők (KDNP)
- Országgyűlési képviselők (Fidesz)
- Országgyűlési képviselők (1994–1998)
- Országgyűlési képviselők (1998–2002)
- Országgyűlési képviselők (2002–2006)
- Országgyűlési képviselők (2006–2010)
- Országgyűlési képviselők (2010–2014)
- Országgyűlési képviselők (2014–2018)
- Országgyűlési képviselők (2018–2022)
- Magyar gépészmérnökök
- 1944-ben született személyek
- Békésiek
- Élő személyek