„Jakabffy Elemér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
14. sor: 14. sor:
|aláírás=
|aláírás=
}}
}}
'''Jakabffy Elemér''' ([[Lugos]], [[1881]]. [[május 17.]] – [[Szatmárnémeti]], [[1963]]. [[május 19.]]), örmény nemesi családból származik, a család eredeti neve: Hagopian<ref><ref>Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája; Erdélyi Örmény Gyökerek, Budapest 2000.</ref></ref>. Magyarországi, majd 1920 után romániai magyar politikus, jogász, publicista, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] külső tagja (1938). Írói álneve '''Hagepian.'''
'''Jakabffy Elemér''' ([[Lugos]], [[1881]]. [[május 17.]] – [[Szatmárnémeti]], [[1963]]. [[május 19.]]), örmény nemesi családból származik, a család eredeti neve: Hagopian<ref>Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Erdélyi Örmény Gyökerek, Budapest, 2000</ref>. Magyarországi, majd 1920 után romániai magyar politikus, jogász, publicista, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] külső tagja (1938). Írói álneve '''Hagepian.'''


== Életútja ==
== Életútja ==

A lap 2022. április 12., 13:32-kori változata

Jakabffy Elemér
Muhi Sándor rajza
Muhi Sándor rajza
Született1881. május 17.
Lugos
Elhunyt1963. május 19. (82 évesen)
Szatmárnémeti
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus, országgyűlési képviselő, jogász, publicista
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.)
  • romániai országgyűlési képviselő (1928–1938)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabffy Elemér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jakabffy Elemér (Lugos, 1881. május 17.Szatmárnémeti, 1963. május 19.), örmény nemesi családból származik, a család eredeti neve: Hagopian[1]. Magyarországi, majd 1920 után romániai magyar politikus, jogász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1938). Írói álneve Hagepian.

Életútja

1903-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi, majd 1905-ben jogtudományi doktori oklevelet. Ügyvédi vizsgáját 1908-ban tette le, ezt követően nyitotta meg 1919-ig működő ügyvédi irodáját Lugoson. 1910 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt színeiben a németboksáni választókerület országgyűlési képviselője volt.

Erdély 1920. évi Romániához való csatolását követően szülőföldjén maradt, ahol élénk politikai, publicisztikai és lapszerkesztői tevékenységet fejtett ki. 1922-től 1938-ig az Országos Magyar Párt (OMP) alelnöke, 1928-tól a bukaresti országgyűlés Bihar, majd 1931-től Szatmár megyei képviselője volt. II. Károly diktatórikus uralmának bevezetésekor és az OMP betiltásakor, 1938-ban megtagadta a belépést a Romániai Magyar Népközösségbe (RMN) és visszavonult a politikai élettől. 1943-tól korábbi döntése dacára tevékenyen részt vett az RMN munkájában. 1944 augusztusában Bukarestbe internálták mint „nemzetiségi túszt”, fogvatartásával a román kormány az Észak-Erdélyben rekedt Emil Hațieganu biztonságát kívánta kikényszeríteni.

Végül Jakabffy csak nyolc hónap elteltével, 1945 áprilisában szabadult ki, kényszerlakhelyéül a hatóságok Hátszeget jelölték ki. 1945-ben a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete hívta tagjai sorába, de megrendült egészségi állapotára hivatkozva a felkérést visszautasította. Hátszeget 1954-ben hagyhatta el, ezt követően Szatmárnémetiben telepedett le, s hátra lévő éveit itt élte le visszavonultságban.

Munkássága

Az 1910-es évek végétől kifejtett közírói tevékenysége az erdélyi nemzetiségi viszonyokra és népesedéstörténetre, majd 1920 után az erdélyi magyarság kisebbségi, demográfiai, politikai és társadalmi helyzetére irányult. Politikusként is a romániai magyarság jogaiért és helyzetük javításáért harcolt, 1925 és 1935 közötti diplomáciai útjain több ízben képviselte az erdélyi magyarságot a Népszövetség Genfben megrendezett kisebbségügyi kongresszusain.

1922-től 1942-ig a Magyar Kisebbség című folyóirat alapító szerkesztőjeként tevékenykedett, emellett 1923-tól a kisebbségpolitikai szemle román (Glasul Minorităților), 1926-tól német (Die Stimme der Minderheiten) és francia (La Voix des Minorités) nyelvű változatait is szerkesztette. Behatóan foglalkozott a Bánság, azon belül főként Krassó-Szörény megye történetével.

Társasági tagságai és elismerései

1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották, de az 1960-ban végrehajtott akadémiai tagrevízió során nem erősítették meg tagságát.

Főbb művei

  • A románok hazánkban és a Román Királyságban. Budapest, 1918
  • Régi krassóiak. Lugos, 1919
  • Naplóm az 1918. évi forradalom eseményeiről. Lugos, 1920
  • Erdély statisztikája. Lugos, 1923
  • Adatok a magyarországi románság történetéhez. Lugos, 1927
  • A bánsági magyarság húsz éve Romániában. Budapest, 1939
  • Krassó-Szörény vármegye története, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre. Lugos, 1940
  • Kisebbségi sorskérdések (vál.: Balázs Sándor) Kolozsvár, 2005

Források

További információk

  • Évfordulós tanácskozások. 2006; szerk. Muzsnay Árpád; EMKE Partiumi Alelnöksége–Szatmárnémeti Kölcsey Kör, Satu Mare, 2007
  • Balázs Sándor: Jakabffy Elemér és a Magyar Kisebbség; Kriterion, Kolozsvár, 2012 (Kriterion közelképek)
  • Csapody Miklós: Politika és történetírás. Jakabffy és Mikó. Eszmetörténeti tanulmányok; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2012

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Elemér Jakabffy
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabffy Elemér témájú médiaállományokat.
  1. Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Erdélyi Örmény Gyökerek, Budapest, 2000