„Légvédelmi rakéta” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Kapcsolódó szócikkek: Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
A '''légvédelmi rakéta''' vagy '''föld-levegő rakéta''' olyan [[irányított rakéta]], melyet légi célok, elsősorban [[repülőgép]]ek, ritkábban [[helikopter]]ek és [[rakéta|rakéták]] elleni harcra használnak. Az első légvédelmi rakétákat a [[második világháború]]s [[Németország]]ban fejlesztették ki a szövetséges bombázások megakadályozására, de a háború végéig nem sikerült használható fegyverhez jutniuk.
A '''légvédelmi rakéta''' vagy '''föld-levegő rakéta''' olyan [[irányított rakéta]], melyet légi célok, elsősorban [[repülőgép]]ek, ritkábban [[helikopter]]ek és [[rakéta|rakéták]] elleni harcra használnak. Az első légvédelmi rakétákat a [[második világháború]]s [[Németország]]ban fejlesztették ki a szövetséges bombázások megakadályozására, de a háború végéig nem sikerült használható fegyverhez jutniuk.


Az [[atomfegyver]]ket hordozó [[nehézbombázó repülőgép]]ek megjelenése a fejlesztéseknek új lökést adott, és az [[1950-es évek]] második felében megjelentek és elterjedtek az első használható ilyen fegyverek. Az akkori elvárásoknak megfelelően a [[honi légvédelmi rakéta|honi légvédelmi rakéták]] a kiemelt fontosságú, [[stratégiai cél]]okat védték, ennek megfelelően fix telepítésű fegyverrendszerek voltak, meglehetősen nagy méretű és tömegű rakétákkal és berendezésekkel. A legkorábbi rakéták irányítórendszere [[parancsközlő távirányítás]] volt, de ez a távolság növekedésével egyre pontatlanabbul működött, így nem ritkán atomtöltet kellett az ellenséges repülőgépek biztos megsemmisítéséhez, ezért hamar átadta helyét a félaktív lokátoros önirányításnak, amely ma is a légvédelmi rakéták egyik alapvető irányítási módszere. Az [[1960-as évek]] végére a rakéták legkisebb méretét sikerült alapvetően lecsökkenteni, megjelentek a [[csapatlégvédelmi rakéta|csapatlégvédelmi rakéták]], melyek indítóállványait és kiszolgáló berendezéseit [[páncélozott harcjármű]]vekre telepítették, így ezek folyamatosan követni tudták a harcoló csapatok mozgását. A legkisebb légvédelmi rakéták kategóriája, a [[kézi légvédelmi rakéta|kézi légvédelmi rakéták]] is ekkortájt jelentek meg.
Az [[Nukleáris fegyver|atomfegyverket]] hordozó [[Bombázó|nehézbombázó repülőgépek]] megjelenése a fejlesztéseknek új lökést adott, és az [[1950-es évek]] második felében megjelentek és elterjedtek az első használható ilyen fegyverek. Az akkori elvárásoknak megfelelően a honi légvédelmi rakéták a kiemelt fontosságú, [[stratégiai cél]]okat védték, ennek megfelelően fix telepítésű fegyverrendszerek voltak, meglehetősen nagy méretű és tömegű rakétákkal és berendezésekkel. A legkorábbi rakéták irányítórendszere [[parancsközlő távirányítás]] volt, de ez a távolság növekedésével egyre pontatlanabbul működött, így nem ritkán atomtöltet kellett az ellenséges repülőgépek biztos megsemmisítéséhez, ezért hamar átadta helyét a félaktív lokátoros önirányításnak, amely ma is a légvédelmi rakéták egyik alapvető irányítási módszere. Az [[1960-as évek]] végére a rakéták legkisebb méretét sikerült alapvetően lecsökkenteni, megjelentek a csapatlégvédelmi rakéták, melyek indítóállványait és kiszolgáló berendezéseit [[páncélozott harcjármű]]vekre telepítették, így ezek folyamatosan követni tudták a harcoló csapatok mozgását. A legkisebb légvédelmi rakéták kategóriája, a [[kézi légvédelmi rakéta|kézi légvédelmi rakéták]] (MANPAD) is ekkortájt jelentek meg.

A NATO három kategóriát különböztet meg hatótávolság tekintetében:<ref>{{Cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=6NwO098v3zM |title=Air Defense in Ukraine - Watch This First |accessdate=2022-03-24}}</ref>

* Rövid hatótávolságú rendszerek: 0-20 km
* Közepes hatótávolságú rendszerek: 20-90 km
* Nagy hatótávolságú rendszerek: több mint 90 km



== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

A lap 2022. március 24., 21:53-kori változata

MIM–104 Patriot rakéta indítása
FIM–43 Redeye kézi légvédelmi rakéta indítása

A légvédelmi rakéta vagy föld-levegő rakéta olyan irányított rakéta, melyet légi célok, elsősorban repülőgépek, ritkábban helikopterek és rakéták elleni harcra használnak. Az első légvédelmi rakétákat a második világháborús Németországban fejlesztették ki a szövetséges bombázások megakadályozására, de a háború végéig nem sikerült használható fegyverhez jutniuk.

Az atomfegyverket hordozó nehézbombázó repülőgépek megjelenése a fejlesztéseknek új lökést adott, és az 1950-es évek második felében megjelentek és elterjedtek az első használható ilyen fegyverek. Az akkori elvárásoknak megfelelően a honi légvédelmi rakéták a kiemelt fontosságú, stratégiai célokat védték, ennek megfelelően fix telepítésű fegyverrendszerek voltak, meglehetősen nagy méretű és tömegű rakétákkal és berendezésekkel. A legkorábbi rakéták irányítórendszere parancsközlő távirányítás volt, de ez a távolság növekedésével egyre pontatlanabbul működött, így nem ritkán atomtöltet kellett az ellenséges repülőgépek biztos megsemmisítéséhez, ezért hamar átadta helyét a félaktív lokátoros önirányításnak, amely ma is a légvédelmi rakéták egyik alapvető irányítási módszere. Az 1960-as évek végére a rakéták legkisebb méretét sikerült alapvetően lecsökkenteni, megjelentek a csapatlégvédelmi rakéták, melyek indítóállványait és kiszolgáló berendezéseit páncélozott harcjárművekre telepítették, így ezek folyamatosan követni tudták a harcoló csapatok mozgását. A legkisebb légvédelmi rakéták kategóriája, a kézi légvédelmi rakéták (MANPAD) is ekkortájt jelentek meg.

A NATO három kategóriát különböztet meg hatótávolság tekintetében:[1]

  • Rövid hatótávolságú rendszerek: 0-20 km
  • Közepes hatótávolságú rendszerek: 20-90 km
  • Nagy hatótávolságú rendszerek: több mint 90 km


Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

Commons:Category:Surface-to-air missiles
A Wikimédia Commons tartalmaz Légvédelmi rakéta témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. Air Defense in Ukraine - Watch This First. (Hozzáférés: 2022. március 24.)