„Vincze Zsigmond” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 765 szerkesztés
belső hivatkozások
15. sor: 15. sor:
| hangszer = [[zongora]], [[hegedű]]
| hangszer = [[zongora]], [[hegedű]]
| hang =
| hang =
| tevékenység = [[zeneszerző]], karmester, [[Hangszerelés|hangszerelő]]
| tevékenység = [[zeneszerző]], [[karmester]], [[Hangszerelés|hangszerelő]]
| műfajok = [[operett]], [[kuplé]]
| műfajok = [[operett]], [[kuplé]]
| kiadók =
| kiadók =
| honlap =
| honlap =
}}
}}
'''Vincze Zsigmond''', született ''Weisz Zsigmond''<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 86460/1891. Névváltoztatási kimutatások 1891. év 10. oldal 7. sor</ref> ([[Zombor]], [[1874]]. [[július 1.]] – [[Budapest]], [[1935]]. [[június 30.]]) zeneszerző, karmester. Nevét a ''Hamburgi menyasszony'' című operettjében elhangzó, ''[[Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország]]...'' refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.
'''Vincze Zsigmond''', született ''Weisz Zsigmond''<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 86460/1891. Névváltoztatási kimutatások 1891. év 10. oldal 7. sor</ref> ([[Zombor]], [[1874]]. [[július 1.]] — [[Budapest]], [[1935]]. [[június 30.]]) zeneszerző, karmester. Nevét a ''Hamburgi menyasszony'' című [[operett]]jében elhangzó, ''[[Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország]]…'' refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.


==Élete==
==Élete==
Zsidó családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában [[Aggházy Károly]], [[Bellovics Imre]] és [[Waldbauer József]] tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra [[Nikisch Artúr]] az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően [[Ney Dávid (operaénekes, 1842–1905)|Ney Dávid]] basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól [[Komjáthy János]], 1901-től [[Krecsányi Ignác]] társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt [[Király Színház]]hoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra [[Kacsóh Pongrác]] ''[[János vitéz (daljáték)|János vitéz]]''ét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között [[Szeged]]re szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.
[[Zsidók|Zsidó]] családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna volt. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában [[Aggházy Károly]], [[Bellovics Imre]] és [[Waldbauer József]] tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra [[Nikisch Artúr]] az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] zenekarába szerződtette [[hegedű]]sként. Ezt követően [[Ney Dávid (operaénekes, 1842–1905)|Ney Dávid]] basszista [[zongora]]kísérőjeként járta az országot. 1898-tól [[Komjáthy János]], 1901-től [[Krecsányi Ignác]] társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt [[Király Színház]]hoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra [[Kacsóh Pongrác]] ''[[János vitéz (daljáték)|János vitéz]]''ét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között [[Szeged]]re szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.
1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária szegedi színésznőt, kinek szülei Kulinyi Márton és Bíró Anna színészek voltak.<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P68-9M9 A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 65/1904. folyószáma alatt.]</ref>
1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária szegedi színésznőt, Kulinyi Márton és Bíró Anna színészek leányát.<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P68-9M9 A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 65/1904. folyószáma alatt.]</ref>


1922. január 31-én mutatták be a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] ''A hamburgi menyasszony'' c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az [[Irredentizmus|irredenta]] felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a ''„Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”''-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: [[Kulinyi Ernő]]) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a [[holokauszt]]tól).
1922. január 31-én mutatták be a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] ''A hamburgi menyasszony'' c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az [[Irredentizmus|irredenta]] felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a ''„Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”''-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: [[Kulinyi Ernő]]) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a [[holokauszt]]tól).


Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérlete, ''Az erősebb'' c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a [[népszínmű]]zene magasabb szintre emelésére.<ref>''A budapesti Operaház 100 éve''. Szerk. [[Staud Géza]]. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. {{ISBN|9633305241}}</ref> A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.<ref>''A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–1959''. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 170. l.</ref>
Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérlete, ''Az erősebb'' c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a [[népszínmű]]zene magasabb szintre emelésére.<ref>''A budapesti Operaház 100 éve''. Szerk. [[Staud Géza]]. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. {{ISBN|9633305241}}</ref> A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.<ref>''A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884—1959''. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 170. l.</ref>


Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, ''A hamburgi menyasszony''t 1939-ig többször felújította a Városi Színház.
Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, ''A hamburgi menyasszony''t 1939-ig többször felújította a Városi Színház.
52. sor: 52. sor:
==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

==Források==
==Források==
* ''Brockhaus–Riemann zenei lexikon''. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó {{ISBN|963-330-540-3}}
* ''Brockhaus–Riemann zenei lexikon''. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó {{ISBN|963-330-540-3}}

A lap 2022. március 16., 09:15-kori változata

Vincze Zsigmond
Életrajzi adatok
Születési névWeisz Zsigmond
Született1874. július 1.
Zombor
Elhunyt1935. június 30. (60 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajokoperett, kuplé
Hangszerzongora, hegedű
Tevékenységzeneszerző, karmester, hangszerelő
A Wikimédia Commons tartalmaz Vincze Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vincze Zsigmond, született Weisz Zsigmond[1] (Zombor, 1874. július 1. — Budapest, 1935. június 30.) zeneszerző, karmester. Nevét a Hamburgi menyasszony című operettjében elhangzó, Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország… refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.

Élete

Zsidó családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna volt. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában Aggházy Károly, Bellovics Imre és Waldbauer József tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól Komjáthy János, 1901-től Krecsányi Ignác társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba. 1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária szegedi színésznőt, Kulinyi Márton és Bíró Anna színészek leányát.[2]

1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: Kulinyi Ernő) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a holokauszttól).

Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérlete, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére.[3] A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.[4]

Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, A hamburgi menyasszonyt 1939-ig többször felújította a Városi Színház.

Számos gramofonfelvétel őrzi játékát, amin különböző műfajokban zongorakísérőként működik közre.[5]

Művei

  • Tilos a csók (operett három felvonásban, Király Színház, 1909. október 8.)
  • Limonádé ezredes (énekes vígjáték három felvonásban, Király Színház, 1912. szeptember 5.)
  • Léni néni (énekes bohózat három felvonásban, Magyar Színház, 1914. május 2.)
  • A cigány grófné (operett három felvonásban, Király Színház, 1920. március 13.)
  • A hamburgi menyasszony (operett három felvonásban, Városi Színház, 1922. január 31.)
  • A gárdista (regényes operett három felvonásban, Városi Színház, 1923. február 15.)
  • Az erősebb (zenedráma egy felvonásban, Magyar Királyi Operaház, 1924. március 29.)
  • Anna-bál (operett három felvonásban, Volkmann Róbert művei felhasználásával, Király Színház, 1925. szeptember 30.)
  • Miami (pasticcio Jacobi Viktor műveiből, Fővárosi Operettszínház, 1925. november 27.)
  • Aranyhattyú (operett három felvonásban, Király Színház, 1927. január 15.)
  • Kiss és Kis (operett három felvonásban, Városi Színház, 1927. január 22.)
  • Az aranyszőrű bárány (Szeged, 1929. november 15.)
  • Huszárfogás (operett három felvonásban, Fővárosi Operettszínház, 1930. április 4.)
  • Jobb mint otthon (Nyári Operett Színház, 1930)

Jegyzetek

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 86460/1891. Névváltoztatási kimutatások 1891. év 10. oldal 7. sor
  2. ↑ A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 65/1904. folyószáma alatt.
  3. ↑ A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241
  4. ↑ A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884—1959. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 170. l.
  5. ↑ Gramofon online

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vincze_Zsigmond&oldid=24769227”