„Maja civilizáció” változatai közötti eltérés

|+Maja kronológia<ref name="Estrada-Belli11">Estrada-Belli, Francisco (2011). The First Maya Civilization: Ritual and Power Before the Classic Period (angolul). Abingdon, Reino Unido y Nueva York, EE. UU.: Routledge. {{ISBN |978-0-415-42994-8}}</ref>

Egy klasszikus korabeli város, mint például [[Tikal]], 20 km²-en terült el, a városmag pedig 6 km²-t fedett le. Egy ilyen város felépítéséhez óriási munka volt szükséges. A maják által emelt legmasszívabb építmények a preklasszikus időszakban épültek.<ref>Foster, Lynn (2002). Handbook to Life in the Ancient Maya World. New York: Oxford University Press. {{ISBN |978-0-19-518363-4}}</ref>

Építészetük legnagyobb remekei a templomok és paloták voltak. A templomokat a hieroglifák néha ''kʼuh nah''-nak nevezték , ami azt jelenti, hogy ''"isten háza"''. Emelvényekre emelték őket, leggyakrabban piramisra. A templomi szentélyek egy-három helyiségből álltak, és fontos [[istenség]]eknek szentelték őket. Egy ilyen istenség lehetett a város egyik védőistene vagy egy [[Ősök tisztelete|istenített őse]].<ref>Foster, Lynn (2002). Handbook to Life in the Ancient Maya World. New York: Oxford University Press. {{ISBN |978-0-19-518363-4}}</ref> Általánosságban elmondható, hogy a szabadon álló piramisok a nagy tekintélyű ősök tiszteletére szolgáló szentélyek voltak.<ref name="Miller">Miller, Mary (1999). [https://archive.org/details/mayaartarchitect00mill Maya Art and Architecture]. London, UK and New York: Thames & Hudson. {{ISBN |9780500203279}}</ref>