„Körmenet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Katolikus rendezvények kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Az zsidók az ókorban nem szertartás keretében hordozták a szövetség ládát, hanem amíg vándoroltak. Miután letelepedtek az ígéret földjén és megépítették Salamon templomát, oda került, és később nem hozták ki onnan azért hogy Jeruzsálemben körbevigyék bizonyos alkalmakkor. Bár megtörtént, hogy a láda elkerült a templomból, a Bibliában nincs információ milyen okból, csak hogy Józsiás király vissza helyeztette a templomba. Forrás: Biblia, Ószövetség |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
== Vallási cselekményként == |
== Vallási cselekményként == |
||
A '''körmenet''' mint vallási cselekmény régóta ismert. Az |
A '''körmenet''' mint vallási cselekmény régóta ismert. Az ókorban Artemisz istennő tiszteletére is végeztek ilyen szertartást, az Ószövetségben azonban a szövetség láda hordozása a vándorlás miatt történt, nem pedig szokás miatt, és amikor megépült Salamon temploma oda került, nem hozták ki onnan vallásos szertartást végezve rendszeresen, ahogy az ókorban a görögök Artemisz tiszteletére körbe hurcoltak bizonyos kegy tárgyakat , illetve ahogy ma a katolikusok szintén körbe visznek kegytárgyakat egy adott településen. Ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, [[ereklye|ereklyéit]] stb. vinni tilos.<ref>Bangha </ref> |
||
A '''körmenet''' imádság és éneklés közben vagy a szertartás helyére vonul ki, mint pl. Szt. Márk-napján búzaszentelésre, vagy a templomból való kivonulás és oda való visszavonulás maga teszi ki a szertartást, mint pl. Úrnapján és Nagyszombaton este a Feltámadás-körmeneten. A két utóbbi esetben az Oltáriszentséget is körülviszik (theophorikus, istentbordozó körmenet). A katolikus szertartások körében '''körmenet''' van még pl. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján és Virágvasárnapon. Említendők még a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok alkalmával (első 1874-ben; 1938-ban Budapesten), nagy fénnyel, 1906 óta pápai delegátus jelenlétében megtartott Eucharisztikus Körmenet és Magyarországon a Szent Jobb-körmenet augusztus 20-án.<ref>Uj Idők Lexikona </ref> |
A '''körmenet''' imádság és éneklés közben vagy a szertartás helyére vonul ki, mint pl. Szt. Márk-napján búzaszentelésre, vagy a templomból való kivonulás és oda való visszavonulás maga teszi ki a szertartást, mint pl. Úrnapján és Nagyszombaton este a Feltámadás-körmeneten. A két utóbbi esetben az Oltáriszentséget is körülviszik (theophorikus, istentbordozó körmenet). A katolikus szertartások körében '''körmenet''' van még pl. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján és Virágvasárnapon. Említendők még a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok alkalmával (első 1874-ben; 1938-ban Budapesten), nagy fénnyel, 1906 óta pápai delegátus jelenlétében megtartott Eucharisztikus Körmenet és Magyarországon a Szent Jobb-körmenet augusztus 20-án.<ref>Uj Idők Lexikona </ref> |
||
A lap 2022. január 2., 14:47-kori változata
A körmenet (latinul processio; a vallásos közösségi érzés megnyilatkozására vagy liturgikus cselekmények végzésére rendezett felvonulás. [1] Az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. Lényegi ismérv a papi vezetés, mivel ebben különbözik a körmenet a búcsús csoporttól.[2]
A szó eredete
A processio latin eredetű szó, "procedo", azaz 'előre menni, haladni' szóból származik. [3]
Vallási cselekményként
A körmenet mint vallási cselekmény régóta ismert. Az ókorban Artemisz istennő tiszteletére is végeztek ilyen szertartást, az Ószövetségben azonban a szövetség láda hordozása a vándorlás miatt történt, nem pedig szokás miatt, és amikor megépült Salamon temploma oda került, nem hozták ki onnan vallásos szertartást végezve rendszeresen, ahogy az ókorban a görögök Artemisz tiszteletére körbe hurcoltak bizonyos kegy tárgyakat , illetve ahogy ma a katolikusok szintén körbe visznek kegytárgyakat egy adott településen. Ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli körmenet, mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos körmenetek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró körmenetek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási körmenet husvét előestéjén. Azokat a körmeneteket, melyekben az Oltáriszentséget is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) körmeneteknek nevezzük; ilyen körmeneteken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos.[4]
A körmenet imádság és éneklés közben vagy a szertartás helyére vonul ki, mint pl. Szt. Márk-napján búzaszentelésre, vagy a templomból való kivonulás és oda való visszavonulás maga teszi ki a szertartást, mint pl. Úrnapján és Nagyszombaton este a Feltámadás-körmeneten. A két utóbbi esetben az Oltáriszentséget is körülviszik (theophorikus, istentbordozó körmenet). A katolikus szertartások körében körmenet van még pl. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján és Virágvasárnapon. Említendők még a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok alkalmával (első 1874-ben; 1938-ban Budapesten), nagy fénnyel, 1906 óta pápai delegátus jelenlétében megtartott Eucharisztikus Körmenet és Magyarországon a Szent Jobb-körmenet augusztus 20-án.[5]
Úrnapi körmenet Csömörön
Csömörön a Pünkösd utáni második vasárnapon, általában júniusban ünneplik úrnapját, mely a hálaadó ünnep az Úr Testéért és Véréért a 13. század óta. Csömör azon kevés helyek egyike, ahol máig teljességében él e hagyomány. A csömöri katolikusok közel két kilométer hosszú, egy méter széles, friss kerti és mezei virágokból és szirmokból virágszőnyeget készítenek és hozzá koszorúkból kialakított virágkápolnákat állítanak. A falubeli katolikus közösség évente tartja a barokk kort idéző, turistákat is vonzó úrnapi körmenetét.[6][7]
Képgaléria
-
Szent Jobb-körmenet, 1931 -
Budafok (2009) -
Körmenet Dunaszerdahelyen (2013) -
Körmenet Sevillában, Spanyolországban (2015) -
Körmenet Spanyolországban (2018)
Jegyzetek
- ↑ Uj Idők Lexikona
- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ Magyar Katolikus lexikon
- ↑ Bangha
- ↑ Uj Idők Lexikona
- ↑ Lábadi 2003, 32. o.
- ↑ Úrnapi virágszőnyeg Csömörön (HTML). csomor.hu, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)
Források
- Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131-132. old.
- Magyar katolikus lexikon
- Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 3994 - 3995. old.