„Bacsó Péter” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
164. sor: 164. sor:
[[Kategória:Magyar Mozgókép Mestere cím tulajdonosai]]
[[Kategória:Magyar Mozgókép Mestere cím tulajdonosai]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]
<references />
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]

A lap 2021. november 21., 17:19-kori változata

Bacsó Péter
Bacsó Péter (1973)
Bacsó Péter (1973)
SzületettBöhm Péter
1928. január 6.[1][2][3][4]
Kassa
Elhunyt2009. március 11. (81 évesen)[5][1][2][3][4]
Budapest[6]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihárom gyermek
SzüleiPalotai Boris
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1946-1950)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (607-34)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bacsó Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6. – Budapest, 2009. március 11.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár,[7] érdemes és kiváló művész.

Életpályája

Kassán született, édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő volt, apja Böhm Alfréd hivatalnok.[8] Családja 1940-ben, a vidéki holokauszt (héberül: soá) elől költözött Budapestre, ő már itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. Az igazi sikert 1967-ben a Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.

Számos dalszöveget írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt. Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot.

Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített.

2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.

Filmjei

Rendezőként

Közreműködőként

  • 2003 Lili tv-sorozat (forgatókönyvíró)
  • 1991 Magyar rekviem (producer)
  • 1977 Egy erkölcsös éjszaka (forgatókönyvíró)
  • 1972 Macskajáték (forgatókönyvíró, dramaturg)
  • 1971 Szerelem (forgatókönyvíró, dramaturg)
  • 1969 Isten hozta, őrnagy úr! (dramaturg)
  • 1969 Virágvasárnap (forgatókönyvíró)
  • 1964 Nyáron egyszerű (forgatókönyvíró)
  • 1961 Két félidő a pokolban (forgatókönyvíró)
  • 1961 Megszállottak (dramaturg)
  • 1961 Katonazene (forgatókönyvíró)
  • 1960 Fűre lépni szabad (forgatókönyvíró)
  • 1959 Merénylet (forgatókönyvíró)
  • 1959 Gyalog a mennyországba (forgatókönyvíró)
  • 1958 Ház a sziklák alatt (dramaturg)
  • 1958 Édes Anna (forgatókönyvíró)
  • 1956 Mese a 12 találatról (forgatókönyvíró)
  • 1955 Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (dramaturg)
  • 1955 A 9-es kórterem (dramaturg)
  • 1954 Fel a fejjel (forgatókönyvíró)
  • 1954 Liliomfi (dramaturg)
  • 1954 Simon Menyhért születése (dramaturg)
  • 1953 Ifjú szívvel (forgatókönyvíró)
  • 1953 A harag napja (dramaturg)
  • 1952 Erkel (dramaturg)
  • 1952 Nyugati övezet TV-film (forgatókönyvíró)
  • 1951 Déryné (forgatókönyvíró)
  • 1949 Szabóné (forgatókönyvíró)

Szereplőként

  • 2002 A tanú én vagyok (szereplő)
  • 1982 Történetek a magyar filmről (színész)

Könyvei

Bacsó Péter és a stáb tagjai a Forró vizet a kopaszra című film forgatásakor (1972)
Avar István színművész (balra), Bacsó Péter rendező (sállal) és Zsombolyai János operatőr (jobbra) a Harmadik nekifutás című film forgatásán
  • Édes Anna. Magyar film. Dialóglista; Kosztolányi Dezső regénye nyomán írta Bacsó Péter, rend. Fábri Zoltán; Jegyzetsokszorosító, Bp., 1958
  • Jelenidő; Szépirodalmi, Bp., 1975; Bacsó Péter–Zimre Péterː Jelenidő; rend. Bacsó Péter, bev. Rényi Péter / Bacsó Péter–Konrád Györgyː Kitörés / Bacsó Péter–Zimre Péterː Harmadik nekifutás ISBN 963150381X
  • Áramütés. Bacsó Péter filmje; szerk., interjúk Újhelyi János; Magvető, Bp., 1979 (Ötlettől a filmig) ISBN 9632709942
  • A tanú; Magvető, Bp., 1980 (Rakéta Regénytár) ISBN 9632709616
  • Krunski svedok. Roman (A tanú); szerbre ford. Radoszlav Miroszavljev; Narodna knjiga, Beograd, 1984
  • Megint tanú. Filmregény, 1992 – Társszerző: Fábry Sándor (Pelikán Kiadó, 1992) ISBN 9637955984
  • A Tanú. Filmregény, 1969; 3. bőv. kiad.; Pelikán–Pannon, Bp., 1992
  • Csendes kiáltás. Bacsó Péter beszélgetései Jancsó Miklóssal; Pelikán, Bp., 1994
  • A tanú / Megint tanú – Társszerző: Fábry Sándor (Pelikán Kiadó, 1995) ISBN 9638095237
  • 3 tanú / A Tanú / Megint Tanú / Te rongyos élet...!; karikatúrák Lehoczky Károly; Kossuth, Bp., 2001 ISBN 9630942550
  • Hamvadó cigarettavég. Filmregény (CD-melléklettel) (Kossuth Kiadó, 2003) ISBN 9630944227

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  4. ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  5. ↑ http://www.earthtimes.org/articles/show/259532,veteran-hungarian-film-director-peter-bacso-dies-at-81.html
  6. ↑ Freebase-adatdump. Google
  7. ↑ SZFE. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 6.)
  8. ↑ FamilySearch: szüleinek házassági anyakönyi lapja. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
Bacsó Péter sírja Budapesten. Farkasréti temető: 607-34. templomi fülke

Források

  • Magyar film.hu
  • Elhunyt Bacsó Péter
  • A tanú. DVD kiadás, rendezői kommentár
  • Féjja Sándor: Egy filmvígjáték hatásvizsgálatának tapasztalatai. Zongora a levegőben; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–MOKÉP, Bp., 1978 (Film és közönség)
  • Kőháti Zsolt: Bacsó Péter; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–NPI, 1981 (Filmbarátok kiskönyvtára)
  • Andor Tamás – Kende Tamás – Szabó B. István: Bacsó filmkönyv. Napvilág Kiadó, Bp. 2007. ISBN 978-963-9697-1-40
  • Gyöngyösi Zoltán: Így élt Bacsó Péter. Unicus Műhely, Bp. 2016. ISBN 978-615-5084-33-1
  • Andor Tamás-Kende Tamás-Szabó B. István: Bacsókönyv,[1] Budapest, Napvilág, 2007, 320 oldal, ISBN 9789639697140 két DVD melléklettel (A tanú és a Te rongyos élet című filmekkel)

További információk

  1. ↑ A borítón látható félreérthető felirat alapján néhány adatbázisban: Bacsó filmkönyv, de a címlapon: Bacsókönyv.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bacsó_Péter&oldid=24404339”