„Koszmosz–186” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
Literatúró (vitalap | szerkesztései)
12 788 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:


==Küldetés==
==Küldetés==
Az űrállomások építésének alapvető technikai feltétele, hogy az űrrandevú (automatikus illetve kézi vezérléssel) biztonságosan megvalósulhasson. Ehhez az összekapcsolandó űreszközök keringési pályáját és sebességét (manőverezőképességét) precíz irányítással kell összehangolni. Először az űrkutatás történetében a [[Koszmosz–188]] jelzésű űrhajóval, kipróbálják a technikai módosításokon átesett [[Szojuz-program]] űrhajóinak automatikus dokkolását segítő berendezését, az összekapcsolást/szétvállást.
Az űrállomások építésének alapvető technikai feltétele, hogy az űrrandevú (automatikus illetve kézi vezérléssel) biztonságosan megvalósulhasson. Ehhez az összekapcsolandó űreszközök keringési pályáját és sebességét (manőverezőképességét) precíz irányítással kell összehangolni. Először az űrkutatás történetében a [[Koszmosz–188]] jelzésű űrhajóval kipróbálták a technikai módosításokon átesett [[Szojuz-program]] űrhajóinak automatikus dokkolását segítő berendezését, az összekapcsolást/szétválást.


A technikai teljesítmény értékeléseként megállapítást nyert, hogy az űj eszközök beszerelése megbízhatóan segíti a világűrben történő összekapcsolódást, elősegítve az űrállomás program végrehajtását.
A technikai teljesítmény értékeléseként megállapítást nyert, hogy az új eszközök beszerelése megbízhatóan segíti a világűrben történő összekapcsolódást, elősegítve az űrállomás-program végrehajtását.


==Jellemzői==
==Jellemzői==
[[1967]]. [[október 27.|október 27-én]] a [[Bajkonuri űrrepülőtér]] indítóállomásról egy [[R–7 Szemjorka|Szojuz hordozórakéta]] (11A511) juttatta közeli [[Föld]] körüli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.7 perces, 51.7 fokos hajlásszögű, [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeuma]] {{szám|172}} kilométer, az [[apszispont|apogeuma]] {{szám|212}} kilométer volt. Három napon keresztül ellenőrizték rendszerének megbízható működését. Szolgálata idején ''aktív tagként'' a megközelítést, a csatlakozást/szétválást végezte. Összesen 3 napot, 22 órát és 50 percet töltött a világűrben.
[[1967]]. [[október 27.|október 27-én]] a [[Bajkonuri űrrepülőtér]] indítóállomásról egy [[R–7 Szemjorka|Szojuz hordozórakéta]] (11A511) juttatta közeli [[Föld]] körüli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.7 perces, 51.7 fokos hajlásszögű, az [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeuma]] {{szám|172}} kilométer, [[apszispont|apogeuma]] {{szám|212}} kilométer volt. Három napon keresztül ellenőrizték rendszerének megbízható működését. Szolgálata idején ''aktív tagként'' a megközelítést, a csatlakozást/szétválást végezte. Összesen 3 napot, 22 órát és 50 percet töltött a világűrben.


Az űreszköz hasznos tömege {{szám|6530}} kilogramm, energiaellátását a kémiai akkumulátorok mellett napelemszárny biztosította. Az űrhajó napelemek nélkül, kémiai akkumulátorokkal 14 napos program végrehajtására volt alkalmas. Műszerei: orientációs rendszer, automatikus mozgásirányító, összekapcsolást irányító rendszer, valamint az összekapcsoló berendezés. Hajtóművei (nagy és kis teljesítménnyel) többször újraindíthatók voltak a pályakorrekciók és a megközelítés érdekében.
Az űreszköz hasznos tömege {{szám|6530}} kilogramm, energiaellátását a kémiai akkumulátorok mellett napelemszárny biztosította. Az űrhajó napelemek nélkül, kémiai akkumulátorokkal 14 napos program végrehajtására volt alkalmas. Műszerei: orientációs rendszer, automatikus mozgásirányító, összekapcsolást irányító rendszer, valamint az összekapcsoló berendezés. Hajtóművei (nagy és kis teljesítménnyel) többször újraindíthatók voltak a pályakorrekciók és a megközelítés érdekében.


A Koszmosz–188 indítását követő pályára álláskor {{szám|24}} kilométerre voltak egymástól, relatív sebességük {{szám|25}} méter/szekundum volt. {{szám|300}} méteres megközelítésnél a kis teljesítményű rakétafúvókák további sebességcsökkentés végeztek. Az űrhajók {{szám|0.5}}-{{szám|1}} méter/szekundum sebességgel kapcsolódtak össze. Az összekapcsolt űrrepülés {{szám|3.5}} órán át tartott, majd automatikusan elváltak. Az összekapcsolás és szétválást televízión is megfigyelték.
A Koszmosz–188 indítását követő pályára álláskor {{szám|24}} kilométerre voltak egymástól, relatív sebességük {{szám|25}} méter/szekundum volt. {{szám|300}} méteres megközelítésnél a kis teljesítményű rakétafúvókák további sebességcsökkentést végeztek. Az űrhajók {{szám|0.5}}-{{szám|1}} méter/szekundum sebességgel kapcsolódtak össze. Az összekapcsolt űrrepülés {{szám|3.5}} órán át tartott, majd automatikusan elváltak. Az összekapcsolást és szétválást televízión is megfigyelték.


[[Október 31.|Október 31-én]] földi utasításra [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe]], a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, a kijelölt körzetben ért Földet.
[[Október 31.|Október 31-én]] földi utasításra [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe]], a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, a kijelölt körzetben ért Földet.
19. sor: 19. sor:
== Források ==
== Források ==
* {{ŰrhLex|1}}
* {{ŰrhLex|1}}
* Dr. [[Bitó János]] - [[Sinka József (fizikus)|Sinka József]] – ''Utak a kozmoszba” - [[1970]]. [[Budapest]], Kossuth Könyvkiadó
* Dr. [[Bitó János]] – [[Sinka József (fizikus)|Sinka József]] – ''Utak a kozmoszba” – [[1970]]. [[Budapest]], Kossuth Könyvkiadó''
* Szászné dr. [[Tolnai Klára]] – Dr. [[Tamási Ferenc]]: Mesterséges holdak; [[1986]], [[Budapest]], [[Zrínyi Katonai Kiadó]] – {{ISBN|963 326 1872}}
* Szászné dr. [[Tolnai Klára]] – Dr. [[Tamási Ferenc]]: Mesterséges holdak; [[1986]], [[Budapest]], [[Zrínyi Katonai Kiadó]] – {{ISBN|963 326 1872}}


A lap 2021. november 15., 21:21-kori változata

Koszmosz–186
ŰrügynökségSzovjet űrprogram
Típus
Indítás dátuma1967. október 27.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér
HordozórakétaSzojuz hordozórakéta
Tömeg6530
Pályaalacsony Föld körüli pálya
COSPAR azonosító1967-105A
SCN03014
Sablon • Wikidata • Segítség

A Koszmosz–186 (oroszul: Космос–186) a szovjet Szojuz 7K–OK típusú űrhajó prototípusának tesztrepülése volt.

Küldetés

Az űrállomások építésének alapvető technikai feltétele, hogy az űrrandevú (automatikus illetve kézi vezérléssel) biztonságosan megvalósulhasson. Ehhez az összekapcsolandó űreszközök keringési pályáját és sebességét (manőverezőképességét) precíz irányítással kell összehangolni. Először az űrkutatás történetében a Koszmosz–188 jelzésű űrhajóval kipróbálták a technikai módosításokon átesett Szojuz-program űrhajóinak automatikus dokkolását segítő berendezését, az összekapcsolást/szétválást.

A technikai teljesítmény értékeléseként megállapítást nyert, hogy az új eszközök beszerelése megbízhatóan segíti a világűrben történő összekapcsolódást, elősegítve az űrállomás-program végrehajtását.

Jellemzői

1967. október 27-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11A511) juttatta közeli Föld körüli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.7 perces, 51.7 fokos hajlásszögű, az elliptikus pálya perigeuma 172 kilométer, apogeuma 212 kilométer volt. Három napon keresztül ellenőrizték rendszerének megbízható működését. Szolgálata idején aktív tagként a megközelítést, a csatlakozást/szétválást végezte. Összesen 3 napot, 22 órát és 50 percet töltött a világűrben.

Az űreszköz hasznos tömege 6530 kilogramm, energiaellátását a kémiai akkumulátorok mellett napelemszárny biztosította. Az űrhajó napelemek nélkül, kémiai akkumulátorokkal 14 napos program végrehajtására volt alkalmas. Műszerei: orientációs rendszer, automatikus mozgásirányító, összekapcsolást irányító rendszer, valamint az összekapcsoló berendezés. Hajtóművei (nagy és kis teljesítménnyel) többször újraindíthatók voltak a pályakorrekciók és a megközelítés érdekében.

A Koszmosz–188 indítását követő pályára álláskor 24 kilométerre voltak egymástól, relatív sebességük 25 méter/szekundum volt. 300 méteres megközelítésnél a kis teljesítményű rakétafúvókák további sebességcsökkentést végeztek. Az űrhajók 0,5-1 méter/szekundum sebességgel kapcsolódtak össze. Az összekapcsolt űrrepülés 3,5 órán át tartott, majd automatikusan elváltak. Az összekapcsolást és szétválást televízión is megfigyelték.

Október 31-én földi utasításra belépett a légkörbe, a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, a kijelölt körzetben ért Földet.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Koszmosz–186&oldid=24387444”