„Robi-lyuk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 23. sor: | 23. sor: | ||
1991-ben talált rá Brada Róbert. |
1991-ben talált rá Brada Róbert. |
||
Az Eszterhás István által írt ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma'' című, 1993-ban készült kéziratban az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi ''Robi-lyuk'' andezitagglomerátumban jött létre. A barlang 2 m hosszú és 2 m magas. Az összeállításban fel van sorolva az a Magyarországon, nem karsztkőzetben kialakult, létrehozott 520 objektum (478 barlang és 42 mesterséges üreg), amelyek 1993 végéig ismertté váltak. Magyarországon 53 barlang alakult ki andezitagglomerátumban. A Visegrádi-hegységben 33 barlang jött létre nem karsztkőzetben. |
Az Eszterhás István által írt ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma'' című, 1993-ban készült kéziratban az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi ''Robi-lyuk'' andezitagglomerátumban jött létre. A barlang 2 m hosszú és 2 m magas. Az összeállításban fel van sorolva az a Magyarországon, nem karsztkőzetben kialakult, létrehozott 520 objektum (478 barlang és 42 mesterséges üreg), amelyek 1993 végéig ismertté váltak. Magyarországon 53 barlang, illetve mesterségesen létrehozott, barlangnak nevezett üreg alakult ki, lett kialakítva andezitagglomerátumban. A Visegrádi-hegységben 33 barlang jött létre nem karsztkőzetben. |
||
1997-ben többszöri keresés ellenére sem sikerült [[Eszterhás István]]éknak megtalálni az üreget. A 2001. november 12-én készült ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke'' című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a ''Robi-lyuk''. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 4 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel. A 364. és a 366. tételek nem említik, a 363. és a 365. tételek említik. |
1997-ben többszöri keresés ellenére sem sikerült [[Eszterhás István]]éknak megtalálni az üreget. A 2001. november 12-én készült ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke'' című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a ''Robi-lyuk''. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 4 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel. A 364. és a 366. tételek nem említik, a 363. és a 365. tételek említik. |
||
A lap 2021. október 9., 20:26-kori változata
| Robi-lyuk | |
| Hossz | 2 m |
| Magasság | 2 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Pomáz |
| Földrajzi táj | Visegrádi-hegység |
A Robi-lyuk a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pomázon lévő Holdvilág-árokban található egyik üreg.
Leírás
A Karolina-árok Holdvilág-árki betorkollásánál, az északi oldalban levő, kőfejtőszerű sziklafal leszakadásának a közelében van. A leszakadás előtt körülbelül 30 méterre található egy nagyobb fa. Ennek a tövénél nyílik. Valamivel több mint két méter hosszú, szűk keresztmetszetű. Omladékban keletkezett.
1993-ban volt először Robi-lyuknak nevezve az üreg az irodalmában.
Kutatástörténet
1991-ben talált rá Brada Róbert.
Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-ban készült kéziratban az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Robi-lyuk andezitagglomerátumban jött létre. A barlang 2 m hosszú és 2 m magas. Az összeállításban fel van sorolva az a Magyarországon, nem karsztkőzetben kialakult, létrehozott 520 objektum (478 barlang és 42 mesterséges üreg), amelyek 1993 végéig ismertté váltak. Magyarországon 53 barlang, illetve mesterségesen létrehozott, barlangnak nevezett üreg alakult ki, lett kialakítva andezitagglomerátumban. A Visegrádi-hegységben 33 barlang jött létre nem karsztkőzetben.
1997-ben többszöri keresés ellenére sem sikerült Eszterhás Istvánéknak megtalálni az üreget. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Robi-lyuk. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 4 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel. A 364. és a 366. tételek nem említik, a 363. és a 365. tételek említik.
A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a pomázi Robi-lyuk, amely 2 méter hosszú és 2 méter magas.
Irodalom
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 42., 43., 52. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 66., 105. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 122., 137., 141. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 260. old.
- Ézsiás György: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Ézsiás György – Kovács Gábor – Kraus Sándor – Dr. Nagy Péter: TUNGSRAM SC Természetbarát Szakosztály Troglonauta Barlangkutató Csoport jelentése 1993-ban végzett munkájáról. Kézirat. 63., 84. old. és a 84. és 85. oldalak között egy térképen bejelölve a helye. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szenti Tamás: Második jelentés. 1997. Kézirat, 1997. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 96. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
