„Cippóri zsinagóga” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Mozaik: 1 link kékítés
hely infobox
1. sor: 1. sor:
{{Hely infobox
[[Kép:ZodiacMosaicTzippori.jpg|thumb|right|300px|Állatövi kerék a cipori nagyzsinagógában]]
|kép = ZodiacMosaicTzippori.jpg
|képméret = 250px
|képaláírás = Állatövi kerék a cipori nagyzsinagógában}}


A ''' cippóri zsinagóga''' egy ókori zsinagóga [[Cipori]]ban (Sepphoris), az ókori [[Izrael]] területén, ami ma nemzeti régészeti park.
A ''' cippóri zsinagóga''' egy ókori zsinagóga [[Cipori]]ban (Sepphoris), az ókori [[Izrael]] területén, ami ma nemzeti régészeti park.

A lap 2021. október 7., 11:42-kori változata

Cippóri zsinagóga
Állatövi kerék a cipori nagyzsinagógában
Állatövi kerék a cipori nagyzsinagógában
Ország Izrael
TelepülésIzrael
Elhelyezkedése
Cippóri zsinagóga (Izrael)
Cippóri zsinagóga
Cippóri zsinagóga
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 45′ 08″, k. h. 35° 16′ 52″Koordináták: é. sz. 32° 45′ 08″, k. h. 35° 16′ 52″
A Wikimédia Commons tartalmaz Cippóri zsinagóga témájú médiaállományokat.

A cippóri zsinagóga egy ókori zsinagóga Ciporiban (Sepphoris), az ókori Izrael területén, ami ma nemzeti régészeti park.

Története

A zsinagógát az V. században vagy a VI. század elején építették. Ekkoriban növekedett a város keresztény lakosságának létszáma, és a zsidó lakosság ereje csökkent. Csupán 20,7 méter hosszú és 8 méter széles, s ezzel ez a már felfedezett legszűkebb zsinagóga az Ígérret Földjén. A zsinagóga a város szélén van. A bimah a nyugati falnál volt, nem pedig Jeruzsálem felé, ahogy az abban az időben szokásos volt.[1]

A feljegyzések szerint a városban az ókorban számos zsinagóga volt. A Misna szerint Ciporiban a második század végén az akkori rabbi temetésekor 18 zsinagóga volt.[1]

Felfedezése

1993-ban fedezték fel ismét a zsinagóga mozaikpadlóját. Egy parkoló teret építő csoport talált rá a zsinagógára a sűrven látogatott nemzeti régészeti park szélén.[2] A Beit Alfa zsinagóga mozaikjának 1928-as felfedezése óta ez volt a leglátványosabb zsinagóga.[2] Zeev Weiss régészt, a Héber Egyetem akkori végzős hallgatóját és tanárát, Ehud Netzer régészt hívták a helyszínre. Weiss láthatóvá tette a mozaikot és környezetét.[3]

Mozaik

A mozaikpadlót hét részre osztották. A bejárat közelében egy olyan rész van, mely azt a történetet örökíti meg, mikor Sárát meglátogatja egy angyal. A következő rész Izsák feláldozását örökíti meg. Itt van egy nagy állatövi csillagkép, ahol az állatok nevei héberül szerepelnek. Középen, a Napszekerén Héliosz ül. Ezután három részben a jeruzsálemi templomban tett felajánlást ábrázolják. Itt van a Kodasim, a felajánlott kenyér és az első termésből származó áldozatok. Efölött Áron ajánl fel áldozatot a tabernákulumban. Efölött szintén egy három részből álló tábla van. Ezek közül az egyik a Tóra bárkát ábrázolja egy timpanonon, és egy füstölő lapát jelképezi a Templomban használtakat. Ezt két olyan tábla szegélyezi, mely a jeruzsálemi templomban használt menórát ábrázolja, s körülötte fel vannak tüntetve a zsidóság ünnepeit megjelenítő szimbólumok, mint a lulav vagy a sofár. Efölött, más nézőpontból az épületeket megjelenítő rész előtt szintén van egy három táblából álló együttes, ami két olyan oroszlánt ábrázol, mely egy koszorú mellett áll, s mancsaik egy ökör fején vannak.[4][5]

A legnagyobb tábla vagy a mozaik központi része úgy van lerakva, hogy egy nagyobb körön belül el van helyezve egy kisebb kör. Ez a zodiákust jelképezi Héliosszal együtt, aki a szekeret irányítja. A Hammat Tibériász zsinagógához és a Beit Alfa zsinagógához hasonlóan az állatövi jegyeket megjelenítő kör Ciporiban is a boltíveket fent a fallal és a tetővel összekötő rész a négy évszakot ábrázolja.[5]

Egy ókori arámi nyelvű dicsőítés is olvasható, amiben az adományozóról így írtak: "Emlékezhetett még Izsákra, az papra és lányára, Paragrira. Ámen, Ámen."[5]

Jegyzetek

  1. a b Ancient Synagogues in the Land of Israel, Mordechai Aviam, Israel Nature and Parks Authority, 1997, p. 21.
  2. a b Art and Judaism in the Greco-Roman world: toward a new Jewish archaeology, Steven Fine, Cambridge University Press, 2005, p. 186.
  3. Steven Fine (2006. május 1.). „The Sepphoris Synagogue: Deciphering an Ancient Message through Its Archaeological and Socio-Historical Contexts”. Bulletin of the American Schools of Oriental Research, Kiadó: Encyclopedia Britannica.  
  4. The Sepphoris Synagogue: Deciphering an Ancient Message through Its Archaeological and Socio-Historical Contexts, by Zeev Weiss. Jerusalem: Israel Exploration Society; Institute of Archaeology, Hebrew University of Jerusalem, 2005.
  5. a b c Jewish Heritage Report, Vol. I, Nos. 3-4 / Winter 1997-98, Sepphoris Mosaic, Symposium Held in Conjunction with Sepphoris Mosaic Exhibition, Leslie Bussis Tait http://www.isjm.org/jhr/nos3-4/sepmos.htm Archiválva 2008. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tzippori Synagogue című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.