„Tűzijáték” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2021. szeptember 29., 14:04-kori változata

Tűzijáték a Dunánál

A tűzijáték, mint gyűjtőnév alatt megkülönböztethető:

a pirotechnika egyik ágazata, melynek célja a művészi szintű polgári szórakoztatás,
a tűzijáték szolgáltatás vagy tűzijáték esemény,
a tűzijáték termékek.

Tűzijáték ágazat

A pirotechnika legközismertebb, leglátványosabb „végeredményű” ágazata. A teljes tevékenység: kutatás, fejlesztés, gyártás, kereskedelem és szolgáltatás. Az egyik legrégebbi iparág, melynek fejlődése szorosan összekapcsolódik a feketelőpor feltalálásával (800 körül), alkalmazásával és gyártásával. A tevékenység Magyarországon hatósági engedélyhez kötött.

Története

Kínában 900 körül feketelőporral vagy puskaporral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első – maihoz hasonló – tűzijátékot Kínában tartották a 12. században, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. Kína mellett később Japánban is létesült gyár. Az első európai gyárak Münchenben (Németország), Velencében (Olaszország) majd Angliában jelentek meg. A mediterrán országok, főként Spanyolország, Olaszország és Málta ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek, de Franciaország is kiemelkedő. Hazánkban az első üzemet a 20. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, melyet 1946-ban államosítottak és később Balatonfűzfő-re költöztettek. Mivel a gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, így nagy az élő munka igénye a tűzijáték gyártásnak. Ezért elsősorban az olcsó munkaerő miatt, és csak másodsorban az évezredes tapasztalat miatt a tűzijátékok zömét ma is Kínában készítik, de meg kell még említeni a következő országokat is, ahol jelentős volumenű gyártás van: Japán, Dél-Korea, India, Mexikó.

Magyarországon

Tüzijáték a 17. FINA Vízi Világbajnokság Nyitóünnepségén

A feljegyzések szerint Magyarországon először I. Mátyás király és Beatrix királyné esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban Székesfehérvárott. 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték.

A Szent István-napi tűzijátékot Budapesten 1927 óta minden évben megrendezik, kivéve a második világháború éveit, valamint az 1956 és 1966 közötti időszakot.

Tűzijáték-szolgáltatás

Szórakoztatási célból, ünnepek, kiemelkedő események emlékezetessé tétele, hangulatának fokozása végett különféle pirotechnikai (tűzijáték) termékek művészi elműködtetése pirotechnikus szakember irányítása mellett.

Európában a reneszánsz idején jelent meg a tűzijáték, és eleinte csak egyházi személyek kiváltsága volt. A feljegyzések szerint Magyarországon először I. Mátyás király és Beatrix királyné esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban Székesfehérvárott. 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték. A XVII. századtól már a gazdagabb polgárok is tűzijátékozhattak. Azonban a második világháború után Magyarországon a tűzijáték is állami monopóliummá vált, az emberek évente néhány alkalommal (például április 4-én vagy augusztus 20-án) láthattak csak tűzijátékot.

Történeti érdekességek

Elektromos indítógépet Európában először Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök 1965-ben alkalmaztak a budapesti tűzijáték elműködtetéséhez.
A rendszerváltás után 1992-ben Gyulán tartották az első privát szervezésű és kivitelezésű tűzijátékot. Az esemény nagy sikerrel zárult, és az egész szakma újraéledését hozta magával.

Tűzijáték termékek

A tűzijáték termékek szakmailag a pirotechnikai termékek egy szűkebb csoportja, melyeket tűzijáték szolgáltatáshoz használnak fel. Birtoklásukat, felhasználásukat Magyarországon kormányrendelet szabályozza, és azt általában hatósági engedélyhez köti. (3. és 4. pirotechnikai osztályba tartozó termékek.)

Professzionális tűzijáték alaptermékek (felépítésük, szerkezetük alapján):

tűzijáték bomba

kaliberek: 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm; 4"=100mm; 5"=125mm; 6"=150mm; 7"=175mm; 8"=200mm; 10"=250mm; 12"=300mm; 16"=400mm.

rómaigyertya (egybe írandó!)

kaliberek: 0,8"=20mm; 1"=25mm; 1,2"=30mm; 1,5"=40mm; 1,75"=45mm; 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm.

tűzmozsár

kaliberek: 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm; 4"=100mm; 5"=125mm.

rakéta (régiesen: röppentyű)
vízesés égő (tévesen: görögtűz)
szikraszökőkút
bengál égő
bombetta telep
rómaigyertya

A köznyelvben mindenféle tűzijáték termékre használatos a petárda kifejezés, pedig az igazi petárda nem tűzijáték termék, hanem kizárólag hanghatás keltésére szolgáló pirotechnikai eszköz. Veszélyessége miatt mára a legtöbb európai országban (Magyarországon is!) a polgári lakosság számára tiltott mind birtoklása, mind használata.

A pirotechnikai termékek besorolása, osztályozása alapvetően azok veszélyessége alapján történik. A termékekre más szabályok érvényesek a szállítás illetve tárolás során, és más a felhasználás során. Szállítás során nemzetközi jogszabály (ADR, RID, stb.) alapján osztályozzák a termékeket (UN szám, veszélyességi osztály), mely általában a tárolás-ra is érvényes. Az Európai Unió országai 2007-ben fogadták el a pirotechnikai új irányelveket, mely alapján 2010-ig kellett minden tagállamnak a saját jogszabályát megalkotnia. Az irányelv alapján a felhasználás veszélyessége szerinti osztályba sorolás Európában kötelezően egységes, mint ahogy a szállításra vonatkozó besorolás is, azonban a felhasználás részletes szabályzása (pl. hány éves kortól, melyik osztály vásárolható meg, hogyan használható fel stb.) országonként eltérő lehet.

A pirotechnikai termékek felhasználás szerinti osztályokba sorolása:

Szórakoztató célú pirotechnikai (tűzijáték) termékek:

1. pirotechnikai osztály (jelölések: PT-1, Category1/CAT1/KAT1, CE számban: F1)
2. pirotechnikai osztály (jelölések: PT-2, Category2/CAT2/KAT2, CE számban: F2)
3. pirotechnikai osztály (jelölések: PT-3, Category3/CAT3/KAT3, CE számban: F3)
4. pirotechnikai osztály (jelölések: PT-4, Category4/CAT4/KAT4, CE számban: F4)

Színpadi pirotechnikai termékek:

T 1 pirotechnikai osztály
T 2 pirotechnikai osztály

Egyéb pirotechnikai termékek:

P 1 pirotechnikai osztály
P 2 pirotechnikai osztály

A vonatkozó hazai jogszabály alapján a szórakoztató célú pirotechnikai (tűzijáték) termékek közül a következőek vásárolhatók, birtokolhatók és használhatók fel engedély nélkül:

Egész évben külön engedély nélkül megvásárolható, birtokolható az 1. pirotechnikai osztályba tartozó (nagyon csekély veszélyességű) termékek a 14 év felettieknek, a 2. pirotechnikai osztályba tartozó (csekély veszélyességű) termékek a 16év feletti személyeknek. Az engedély nélküli felhasználás azonban igen korlátozott. Az 1. ill. 2. osztályba tartozó termékeket engedély nélkül nem szabad felhasználni tömegközlekedési eszközön, közutakon (utcákon, tereken, hidakon), sportpályákon, köz- és egyházi intézményekben, kikapcsolódásra és szórakozásra szolgáló helyeken, kivéve december 28. 18.00 és január 1. 06.00 óra között. Egy magánszemély összesen nettó 1 kg robbanóanyagot tartalmazó tűzijátékterméket birtokolhat, és engedély nélkül – gyakorlatilag – csak magánterületen használhatja fel. A 2. osztályba tartozó termékek (telepek 500g hatóanyagig és rómaigyertyák) már kisebb, de igazi tűzijáték élményt nyújtanak.

A 3. pirotechnikai osztályba tartozó (közepes veszélyességű) tűzijáték termékek időszakosan (december 28. és 31. között) engedély nélkül megvásárolhatók és birtokolhatók, de engedély nélkül kizárólag szilveszter éjjel használhatók fel. Az ide sorolt termékeket (telepek 500-1000g hatóanyagal, nagyobb rómaigyertyák és rakéták) már a nagyobb tűzijátékokban is használatosak.

Források

Könyvek

Kovács Ákos: Játék a tűzzel (Helikon, 2001)
Broch, Alan St.H.: History of Fireworks

Jogszabály

173/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet

Pirotechnikai osztályok korhoz kötve

14 éves kortól az 1-es pirotechnikai osztályú termékeket (pattogók, földi forgók, földtől el nem emelkedő kis, játékos effektek) lehet használni – egész évben.

16 éves kortól a 2-es pirotechnikai osztályú termékeket (telepek max. 30mm ill. 500g hatóanyagig, mozsarak, rómaigyertyák 50 g-ig, kisrakéták, ugráló pörgettyűk stb.) lehet használni – egész évben.

18 éves kortól a 3-as pirotechnikai osztályú termékeket (telepek max. 50 mm ill. 1000 g hatóanyagig, nagyobb rómaigyertyák 250 g-ig és rakéták) is lehet használni, de csak az év utolsó napján!

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzijáték témájú médiaállományokat.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[File:Fireworks at the Danube.ogg|thumb|Tűzijáték a Dunánál]]
+[[Fájl:Fireworks at the Danube.ogg|bélyeg|Tűzijáték a Dunánál]]
 [[Kép:Terminam os Jogos Olímpicos Rio 2016 (29040726262).jpg|bélyegkép|270px|jobbra|Tűzijáték [[Rio de Janeiro|Rio de Janeiróban]] a [[2016. évi nyári olimpiai játékok|2016-os olimpiai játékok]] záróünnepén]]
 [[Kép:2013 Fireworks on Eiffel Tower 49.jpg|bélyegkép|270px|jobbra|Tűzijáték az [[Eiffel-torony]] közelében (2013)]]
@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 == Tűzijáték ágazat ==
-A [[pirotechnika]] legközismertebb, leglátványosabb „végeredményű” ágazata. A teljes tevékenység: kutatás, fejlesztés, gyártás, kereskedelem és szolgáltatás. Az egyik legrégebbi iparág, melynek fejlődése szorosan összekapcsolódik a fekete[[lőpor]] feltalálásával (800 körül), alkalmazásával és gyártásával. A tevékenység Magyarországon ''hatósági engedélyhez'' kötött.
+A pirotechnika legközismertebb, leglátványosabb „végeredményű” ágazata. A teljes tevékenység: kutatás, fejlesztés, gyártás, kereskedelem és szolgáltatás. Az egyik legrégebbi iparág, melynek fejlődése szorosan összekapcsolódik a fekete[[lőpor]] feltalálásával (800 körül), alkalmazásával és gyártásával. A tevékenység Magyarországon ''hatósági engedélyhez'' kötött.
 === Története ===
+[[Kína|Kínában]] 900 körül fekete[[lőpor]]ral vagy puskaporral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első – maihoz hasonló – tűzijátékot Kínában tartották a [[12. század]]ban, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. [[Kína]] mellett később [[Japán]]ban is létesült gyár. Az első európai gyárak Münchenben ([[Németország]]), Velencében ([[Olaszország]]) majd [[Anglia|Angliában]] jelentek meg. A mediterrán országok, főként [[Spanyolország]], Olaszország és [[Málta]] ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek, de [[Franciaország]] is kiemelkedő. Hazánkban az első üzemet a [[20. század]] elején [[Emmerling Adolf]] alapította Pesterzsébeten, melyet [[1946]]-ban államosítottak és később [[Balatonfűzfő]]-re költöztettek. Mivel a gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, így nagy az élő munka igénye a tűzijáték gyártásnak. Ezért elsősorban az olcsó munkaerő miatt, és csak másodsorban az évezredes tapasztalat miatt a tűzijátékok zömét ma is [[Kína|Kínában]] készítik, de meg kell még említeni a következő országokat is, ahol jelentős volumenű gyártás van: [[Japán]], [[Dél-Korea]], [[India]], [[Mexikó]].
-[[Kína|Kínában]] 900 körül fekete[[lőpor]]ral vagy puskaporral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és
-durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első - maihoz hasonló - tűzijátékot Kínában tartották a [[XII. század]]ban, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. [[Kína]] mellett később [[Japán]]ban is létesült gyár. Az első európai gyárak Münchenben ([[Németország]]), Velencében ([[Olaszország]]) majd [[Anglia|Angliában]] jelentek meg. A mediterrán országok, főként [[Spanyolország]], [[Olaszország]] és [[Málta]] ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek, de [[Franciaország]] is kiemelkedő. Hazánkban az első üzemet a [[XX. század]] elején [[Emmerling Adolf]] alapította Pesterzsébeten, melyet [[1946]]-ban államosítottak és később [[Balatonfűzfő]]-re költöztettek. Mivel a gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, így nagy az élő munka igénye a tűzijáték gyártásnak. Ezért elsősorban az olcsó munkaerő miatt, és csak másodsorban az évezredes tapasztalat miatt a tűzijátékok zömét ma is [[Kína|Kínában]] készítik, de meg kell még említeni a következő országokat is, ahol jelentős volumenű gyártás van: [[Japán]], [[Dél-Korea]], [[India]], [[Mexikó]].
 === Magyarországon ===
-[[File:Fireworks - Opening Ceremony of the FINA World Championships.ogg|thumb|Tüzijáték a 17. FINA Vízi Világbajnokság Nyitóünnepségén]]
+[[Fájl:Fireworks - Opening Ceremony of the FINA World Championships.ogg|bélyeg|Tüzijáték a 17. FINA Vízi Világbajnokság Nyitóünnepségén]]
 A feljegyzések szerint [[Magyarország]]on először [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás király]] és [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Beatrix királyné]] esküvőjén tartottak tűzijátékot [[1476]]-ban [[Székesfehérvár]]ott. [[1686]]-ban [[Budai Várnegyed|Budavár]] visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték.
@@ 22. sor: / 21. sor: @@
 == Tűzijáték-szolgáltatás ==
-[[Fájl:Preparing Firework.jpg|thumb|right|250px|Tűzijátékvető csövek előkészítése, telepítés]]
+[[Fájl:Preparing Firework.jpg|bélyeg|250px|Tűzijátékvető csövek előkészítése, telepítés]]
 Szórakoztatási célból, ünnepek, kiemelkedő események emlékezetessé tétele, hangulatának fokozása végett különféle pirotechnikai (tűzijáték) termékek művészi elműködtetése ''pirotechnikus'' szakember irányítása mellett.
@@ 58. sor: / 57. sor: @@
 A köznyelvben mindenféle tűzijáték termékre használatos a ''petárda'' kifejezés, pedig az igazi [[Petárda (pirotechnika)|petárda]] nem tűzijáték termék, hanem kizárólag hanghatás keltésére szolgáló pirotechnikai eszköz. Veszélyessége miatt mára a legtöbb európai országban (Magyarországon is!) a polgári lakosság számára tiltott mind birtoklása, mind használata.
-A [[pirotechnika]]-i termékek besorolása, osztályozása alapvetően azok ''veszélyessége'' alapján történik. A termékekre más szabályok érvényesek a ''szállítás'' illetve ''tárolás'' során, és más a ''felhasználás'' során. ''Szállítás'' során nemzetközi jogszabály (ADR, RID, stb.) alapján osztályozzák a termékeket ([[UN szám]], veszélyességi osztály), mely általában a ''tárolás''-ra is érvényes. Az [[Európai Unió]] országai 2007-ben fogadták el a pirotechnikai új irányelveket, mely alapján 2010-ig kellett minden tagállamnak a saját jogszabályát megalkotnia. Az irányelv alapján a ''felhasználás'' veszélyessége szerinti osztályba sorolás Európában kötelezően egységes, mint ahogy a szállításra vonatkozó besorolás is, azonban a ''felhasználás'' részletes szabályzása (pl. hány éves kortól, melyik osztály vásárolható meg, hogyan használható fel, stb.) országonként ''eltérő'' lehet .
+A pirotechnikai termékek besorolása, osztályozása alapvetően azok ''veszélyessége'' alapján történik. A termékekre más szabályok érvényesek a ''szállítás'' illetve ''tárolás'' során, és más a ''felhasználás'' során. ''Szállítás'' során nemzetközi jogszabály (ADR, RID, stb.) alapján osztályozzák a termékeket ([[UN szám]], veszélyességi osztály), mely általában a ''tárolás''-ra is érvényes. Az [[Európai Unió]] országai 2007-ben fogadták el a pirotechnikai új irányelveket, mely alapján 2010-ig kellett minden tagállamnak a saját jogszabályát megalkotnia. Az irányelv alapján a ''felhasználás'' veszélyessége szerinti osztályba sorolás Európában kötelezően egységes, mint ahogy a szállításra vonatkozó besorolás is, azonban a ''felhasználás'' részletes szabályzása (pl. hány éves kortól, melyik osztály vásárolható meg, hogyan használható fel stb.) országonként ''eltérő'' lehet.
-A [[pirotechnika]]-i termékek felhasználás szerinti osztályokba sorolása:
+A pirotechnikai termékek felhasználás szerinti osztályokba sorolása:
 Szórakoztató célú pirotechnikai (tűzijáték) termékek:
@@ 75. sor: / 74. sor: @@
 A vonatkozó hazai jogszabály alapján a szórakoztató célú pirotechnikai (tűzijáték) termékek közül a következőek vásárolhatók, birtokolhatók és használhatók fel ''engedély nélkül'':
-Egész évben külön engedély nélkül megvásárolható, birtokolható az 1. pirotechnikai osztályba tartozó (nagyon csekély veszélyességű) termékek a 14 év felettieknek, a 2. pirotechnikai osztályba tartozó (csekély veszélyességű) termékek a 16év feletti személyeknek. Az engedély nélküli felhasználás azonban igen korlátozott. Az 1. ill. 2. osztályba tartozó termékeket engedély nélkül nem szabad felhasználni tömegközlekedési eszközön, közutakon (utcákon, tereken, hidakon), sportpályákon, köz- és egyházi intézményekben, kikapcsolódásra és szórakozásra szolgáló helyeken, kivéve december 28. 18.00 és január 1. 06.00 óra között. Egy magánszemély összesen nettó 1&nbsp;kg robbanóanyagot tartalmazó tűzijátékterméket birtokolhat, és engedély nélkül - gyakorlatilag - csak magánterületen használhatja fel. A 2. osztályba tartozó termékek (telepek 500g hatóanyagig és rómaigyertyák) már kisebb, de igazi tűzijáték élményt nyújtanak.
+Egész évben külön engedély nélkül megvásárolható, birtokolható az 1. pirotechnikai osztályba tartozó (nagyon csekély veszélyességű) termékek a 14 év felettieknek, a 2. pirotechnikai osztályba tartozó (csekély veszélyességű) termékek a 16év feletti személyeknek. Az engedély nélküli felhasználás azonban igen korlátozott. Az 1. ill. 2. osztályba tartozó termékeket engedély nélkül nem szabad felhasználni tömegközlekedési eszközön, közutakon (utcákon, tereken, hidakon), sportpályákon, köz- és egyházi intézményekben, kikapcsolódásra és szórakozásra szolgáló helyeken, kivéve december 28. 18.00 és január 1. 06.00 óra között. Egy magánszemély összesen nettó 1&nbsp;kg robbanóanyagot tartalmazó tűzijátékterméket birtokolhat, és engedély nélkül – gyakorlatilag – csak magánterületen használhatja fel. A 2. osztályba tartozó termékek (telepek 500g hatóanyagig és rómaigyertyák) már kisebb, de igazi tűzijáték élményt nyújtanak.
 A 3. pirotechnikai osztályba tartozó (közepes veszélyességű) tűzijáték termékek időszakosan (december 28. és 31. között) engedély nélkül megvásárolhatók és birtokolhatók, de engedély nélkül kizárólag [[Szilveszter (ünnep)|szilveszter]] éjjel használhatók fel. Az ide sorolt termékeket (telepek 500-1000g hatóanyagal, nagyobb rómaigyertyák és rakéták) már a nagyobb tűzijátékokban is használatosak.
@@ 85. sor: / 84. sor: @@
 === Jogszabály ===
-* 173/2011. (VIII.24.) Kormányrendelet
+* 173/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet
 == Pirotechnikai osztályok korhoz kötve  ==
-'''14 éves kortól''' az 1-es pirotechnikai osztályú termékeket (pattogók, földi forgók, földtől el nem emelkedő kis, játékos effektek) lehet használni - egész évben.
+'''14 éves kortól''' az 1-es pirotechnikai osztályú termékeket (pattogók, földi forgók, földtől el nem emelkedő kis, játékos effektek) lehet használni – egész évben.
-'''16 éves kortól''' a 2-es pirotechnikai osztályú termékeket (telepek max. 30mm ill. 500g hatóanyagig, mozsarak, rómaigyertyák 50g-ig, kisrakéták, ugráló pörgettyűk, stb.) lehet használni - egész évben.
+'''16 éves kortól''' a 2-es pirotechnikai osztályú termékeket (telepek max. 30mm ill. 500g hatóanyagig, mozsarak, rómaigyertyák 50&nbsp;g-ig, kisrakéták, ugráló pörgettyűk stb.) lehet használni – egész évben.
-'''18 éves kortól''' a 3-as pirotechnikai osztályú termékeket (telepek max. 50mm ill 1000g hatóanyagig, nagyobb rómaigyertyák 250g-ig és rakéták) is lehet használni, de csak az év utolsó napján!
+'''18 éves kortól''' a 3-as pirotechnikai osztályú termékeket (telepek max. 50&nbsp;mm ill. 1000&nbsp;g hatóanyagig, nagyobb rómaigyertyák 250&nbsp;g-ig és rakéták) is lehet használni, de csak az év utolsó napján!
 == További információk ==