„Olga görög királyné” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Anyakirálynéként: egyértelműsítés, replaced: PalermoPalermo AWB)
Címke: HTML-sortörés
{{SzemélyKirályi személy infobox
| név = Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő
| teljes név =
|kép=Olga Konsztantyinovna Romanova.jpg
| kép = Olga of Greece VI restoration.jpg
|képaláírás=Olga Konsztantyinovna, Görögország királynéja
| képaláírás =
|képméret=200px
| uralkodóház = [[Romanov-ház|Holstein–Gottorp–Romanov]]
|születési dátum=[[1851]]. [[szeptember 3.]]
| születési név =
|születési hely= [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszk]]; [[Orosz Birodalom]]
| születési dátum = 1851. szeptember 3.
|halál dátuma= [[1926]]. [[június 18.]] {{életkor-holt|1851|9|3|1926|6|18}}
| születési hely = [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszk]]
|halál helye=[[Pau]]; [[Franciaország]]
| halálozási dátum = 1926. június 18. {{életkor-holt|1851|09|03|1926|06|18}}
| halálozási hely = [[Pau (Franciaország)|Pau]]
| temetés dátuma = 1936. november 17.
| nyughelye = Tatoi Palota
| édesapa = [[Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Konsztantyin Nyikolajevics Romanov nagyherceg]]
| édesanya = [[Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné|Szász–Altenburgi Alexandra]]
| testvér =
| házastárs = [[I. György görög király]]
| szerető =
| gyermekei = [[I. Konstantin görög király]]<br/>[[György görög királyi herceg|György királyi herceg]]<br/>[[Alekszandra Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra orosz nagyhercegné]]<br/>[[Miklós görög királyi herceg|Miklós királyi herceg]]<br/>[[Marija Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Mária orosz nagyhercegné]]<br/>[[András görög királyi herceg|András királyi herceg]]<br/>[[Kristóf görög királyi herceg|Kristóf királyi herceg]]
| rang =
| tisztség = [[Görög uralkodók házastársainak listája|királyné]], [[régens]]nő
| díjak =
| vallás = [[Ortodox kereszténység|ortodox keresztény]]
| aláírás = Olga Constantinovna of Russia Signature.svg
| aláírásméret = 90px
| címer =
| címerméret =
| wikicommons = Queen Olga of Greece
}}
'''Olga görög királyné''', született '''Olga Konsztantyinovna orosz nagyhercegnő''' ([[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Великая Княжна Ольга Константиновна Романова'', magyaros átírásban: ''Velikaja Knyazsna Olga Konsztantyinovna Romanova'', [[Görög nyelv|görögül]]:<ref>Modern görögül: Βασίλισσα Όλγα της Ελλάδας, magyaros átírásban: ''Vaszílissza Ólga tisz Eládasz.''</ref> Βασίλισσα Όλγα των Ελλήνων, magyaros átírásban: ''Vaszílissza Ólga ton Elínon''; [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszk]], [[1851]]. [[szeptember 3.]] – [[Pau]], [[1926]]. [[június 18.]]) orosz nagyhercegnő, házassága révén [[Görögország]] királynéja.
 
'''Olga Konsztantyinovna Romanova''' ({{oroszul|Ольга Константиновна Романова}}, {{görögül|Όλγα Κωνσταντίνοβνα}}; [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszk]], [[Orosz Birodalom]], 1851. szeptember 3. – [[Pau (Franciaország)|Pau]], [[Második Köztársaság (Franciaország)|Francia Köztársaság]], 1926. június 18.), a [[Romanov-ház|Holstein–Gottorp–Romanov-házból]] származó orosz nagyhercegnő, házassága révén [[Görög uralkodók házastársainak listája|Görögország királynéja]] 1867 és 1913 között, valamint az ország [[régens]]e 1920 novemberétől azon év decemberéig.
== Családja és származása ==
[[Fájl:Russian coa 1830.png|balra|70px]]
Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő [[Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Konsztantyin Nyikolajevics nagyherceg]] és [[Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra szász–altenburgi hercegnő]] első leányaként, illetve második gyermekeként jött világra [[1851]]-ben [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszkban]].
 
== Ifjúkora ==
Szülei házassága hamar tönkrement, édesapja számos szeretőt tartott. A családot sorozatban érték a katasztrófák: a legidősebb fiú, [[Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Nyikolaj Konsztantyinovics]] meglopta a saját szüleit és száműzték, a legkisebb fiú, [[Vjacseszlav Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Vjacseszlav Konsztantyinovics]] pedig meghalt agyvérzésben tizenhét évesen. Olga nagyhercegnőnek mindezek ellenére boldog gyermekkorban volt része, melyet elsősorban édesanyja biztosított számára. Konsztantyin Nyikolajevics és Alekszandra Joszifovna egyaránt érdeklődtek a zene és a művészetek iránt, igyekezve ezt átadni gyermekeik számára is.
[[Fájl:Alexandra Iosifovna with her son Nikolai and daughter Olga.jpg|200px|bélyegkép|balra|[[Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra szász–altenburgi hercegnő]] (balra) fia, [[Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Nyikolaj nagyherceg]] (középen) és Olga nagyhercegnő (jobbra) társaságában 1868 körül]]
 
Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő 1851. szeptember 3-án született a [[Szentpétervár]] melletti [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszkban]]. Édesapja [[Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Konsztantyin Nyikolajevics Romanov nagyherceg]], [[I. Miklós orosz cár]] fia volt. Édesanyja a [[Wettin-ház]]ból való [[Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra szász–altenburgi hercegnő]] (házasságát követően ''Alekszandra Joszifovna''). Olga volt szülei második, egyben első leánygyermeke.
== Házassága és gyermekei ==
 
Szülei házassága hamar tönkrement, édesapja számos szeretőt tartott. A családot sorozatban érték a katasztrófák: a legidősebb fiú, [[Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Nyikolaj Konsztantyinovics]] meglopta a saját szüleit így száműzték, a legkisebb fiú, [[Vjacseszlav Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Vjacseszlav Konsztantyinovics]] pedig meghalt agyvérzés következtében tizenhét éves korában. Olga nagyhercegnőnek mindezek ellenére boldog gyermekkorban volt része, amelyet elsősorban édesanyja biztosított számára. Konsztantyin Nyikolajevics és Alekszandra Joszifovna egyaránt érdeklődtek a zene és a művészetek iránt, igyekezve ezt átadni gyermekeik számára is.
Olga Konsztantyinovna és későbbi férje, [[I. György görög király]] először [[1863]]-ban találkoztak, amikor György király Oroszországba jött, hogy megköszönje [[II. Sándor orosz cár|II. Sándor cárnak]] támogatását és segítségét, mikor a cár kiállt mellette görög királlyá választásakor.
 
== Házassága ==
György király legközelebb [[1867]]-ben ment Oroszországba, hogy meglátogassa nővérét, [[Marija Fjodorovna orosz cárné (1847–1928)|Dagmar hercegnőt]], aki egy évvel korábban ment feleségül [[III. Sándor orosz cár|Sándor trónörökös nagyherceghez]]. György és Olga Konsztantyinovna egymásba szerettek, ám a nagyhercegnő szülei vonakodtak elengedni leányukat, annak fiatal korára hivatkozva. A házasság pártját fogta viszont Dagmar hercegnő, és rávette Olga nagyhercegnő szüleit, hogy adják beleegyezésüket. Olga és György menyegzőjét [[1867]]. [[október 27.|október 27]]-én tartották meg a [[Téli Palota|Téli Palotában]], majd a királyi pár Görögországba utazott. Olga Konsztantyinovna, aki ekkor tizenhat éves volt, állítólag magával vitte kedvenc babáit és játékait is új otthonába.<ref name=autogenerated1>Zeepvat; 133. oldal</ref>
[[Fájl:Jorge e olga da grécia.jpg|bélyegkép|200px|I. György és Olga görög királyi pár ([[1867]])]]
A pár boldog házasságban élt, összesen nyolc gyermekük született:
 
Olga Konsztantyinovna és későbbi férje, [[I. György görög király]] először 1863-ban találkoztak, amikor György király [[Orosz Birodalom|Oroszországba]] jött, hogy megköszönje [[II. Sándor orosz cár|II. Sándor cár]] támogatását és segítségét, amikor a cár kiállt mellette [[Görögország uralkodóinak listája|görög királlyá]] választásakor.
* [[I. Konstantin görög király|Konstantin herceg]] (1868–1923), Görögország királya
 
* [[György görög királyi herceg|György herceg]] (1869–1957)
György király legközelebb 1867-ben ment Oroszországba, hogy meglátogassa nővérét, [[Dániai Marija Fjodorovna orosz cárné|Dagmar királyi hercegnőt]], aki egy évvel korábban ment feleségül [[III. Sándor orosz cár|Sándor trónörökös nagyherceghez]]. György és Olga Konsztantyinovna ekkor szerettek egymásba, ám a nagyhercegnő szülei vonakodtak elengedni leányukat, annak fiatal korára hivatkozva. A házasság pártját fogta viszont Dagmar hercegnő, és rávette Olga nagyhercegnő szüleit, hogy adják beleegyezésüket. Olga és György menyegzőjét végül 1867. október 27-én tartották meg a [[Téli Palota|Téli Palotában]], majd a királyi pár Görögországba utazott. Olga Konsztantyinovna, aki ekkor tizenhat éves volt, állítólag magával vitte kedvenc babáit és játékait is új otthonába.<ref name=autogenerated1>Zeepvat; 133. oldal</ref> A pár boldog házasságban élt, összesen nyolc gyermekük született.
* [[Alekszandra Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra hercegnő]] (1870–1891), házassága révén orosz nagyhercegné
 
* [[Miklós görög királyi herceg|Miklós herceg]] (1872–1938)
=== Gyermekei ===
* [[Marija Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Mária hercegnő]] (1876–1940), házassága révén orosz nagyhercegné
 
* Olga hercegnő (1881), három hónapos korában elhalálozott
* [[AndrásI. Konstantin görög király|Konstantin királyi herceg|András herceg]] (1882–19441868–1923), Görögország későbbi királya lett,
* [[KristófGyörgy görög királyi herceg|KristófGyörgy királyi herceg]] (1888–19401869–1957).,
* [[Alekszandra Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra királyi hercegnő]] (1870–1891), házassága révén orosz nagyhercegné,
* [[Miklós görög királyi herceg|Miklós királyi herceg]] (1872–1938),
* [[Marija Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Mária királyi hercegnő]] (1876–1940), házassága révén orosz nagyhercegné,
* Olga királyi hercegnő (1881), három hónapos korában elhalálozott,
* [[András görög királyi herceg|András királyi herceg]] (1882–1944),
* [[Kristóf görög királyi herceg|Kristóf királyi herceg]] (1888–1940).
 
== Görög királynéként ==
[[Fájl:Olga Romanowa (Królowa Grecji).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Olga Konsztantyinovna királyné]]
{{rquote|90%|center|Letelepedett, és idővel népszerű királyné vált belőle, bár szívében mindig orosz maradt.|Olga királynéról<ref name=autogenerated1 />}}
Új hazájában Olga királyné szerényebb körülmények között élt, mint Oroszországban. A királynénak hiányzott a szentpétervári cári udvar pompája és eleganciája, a megszokott csillogás és gazdagság. A görög királyi udvar Oroszország után már-már kényelmetlenül egyszerű volt a királyné számára. Férje és gyermeki társaságában Olga Konsztantyinovna nyaranta rendszeresen hazautazott szüleihez, vagy György király dán rokonságát látogatták meg. A királyi pár utolsó gyermeke, Kristóf királyi herceg Pavlovszkban született, ott, ahol annak idején édesanyja is. A hercegnek orosz keresztszülei lettek, és később ez, illetve leányai házasságkötése szolgáltatta az ürügyet arra, hogy Olga királyné több időt töltsön szülőhazájában.
[[Fájl:Olga of Greece VI.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Olga Konsztantyinovna királyné]]
Olga királyné hamar példátlan népszerűségre tett szert a görögök körében, köszönhetően jótékonysági tevékenységeinek. Ő alapította meg [[Athén]] belvárosában az ország legnagyobb kórházát, az ''Evangeliszmoszt'',<ref>[[Magyar nyelv|Magyarul]]: ''Angyali üdvözlet''.</ref> és ő adott pénzt a [[pireusz]]i kórház felépítésére is.
 
Új hazájában Olga királyné szerényebb körülmények között élt, mint Oroszországban. A királynénak hiányzott a szentpétervári cári udvar pompája és eleganciája, a megszokott csillogás és gazdagság. A görög királyi udvar Oroszország után már-már kényelmetlenül egyszerű volt a királyné számára. Férje és gyermeki társaságában Olga Konsztantyinovna nyaranta rendszeresen hazautazott szüleihez, vagy György király dán rokonságát látogatták meg. A királyi pár utolsó gyermeke, [[Kristóf görög királyi herceg|Kristóf királyi herceg]] [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszkban]] született, ott, ahol annak idején édesanyja is. A hercegnek orosz keresztszülei lettek, és később ez, illetve leányai házasságkötése szolgáltatta az ürügyet arra, hogy Olga királyné több időt töltsön szülőhazájában.
Az [[Ortodox kereszténység|orosz ortodoxnak]] született Olga királyné az [[1897]]-es görög–török háború alatt meglátogatta a fronton harcoló katonákat, és ekkor jött rá, hogy a legtöbb ember nem érti a [[Biblia|Bibliát]], mivel az a „közönséges görög nyelven” íródott. A görög nyelvnek ezt a változatát körülbelül i. e. 300-tól i. sz. 330-ig használták – tehát az [[Ószövetség]]et a [[Szeptuaginta]] eredeti változata szerint olvasták, az [[Újszövetség]]nek pedig az eredeti görög nyelvű változata volt használatos. Mivel a „közönséges görög nyelvet” már jóformán senki sem értette, a királyné kezdeményezte a Biblia lefordítását a modern görög nyelvre. Az ötlet már hamar ellenkezést váltott ki több görögből is, mivel ők az ősi görög hagyományok semmibe vételeként értelmezték ezt a lépést.
 
Olga királyné hamar példátlan népszerűségre tett szert a görögök körében, köszönhetően jótékonysági tevékenységeinek. Ő alapította meg [[Athén]] belvárosában az ország legnagyobb kórházát, az ''Evangeliszmoszt'',<ref>[[Magyar nyelv|Magyarul]]: ''Angyali üdvözlet''.</ref> és ő adott pénzt a [[pireusz]]i kórház felépítésére is. Az [[Ortodox kereszténység|orosz ortodoxnak]] született Olga királyné az [[Görög–török háború (1897)|1897-es görög–török háború]] alatt meglátogatta a fronton harcoló katonákat, és ekkor jött rá, hogy a legtöbb ember nem érti a [[Biblia|Bibliát]], mivel az a „közönséges görög nyelven” íródott. A [[görög nyelv]]nek ezt a változatát körülbelül i. e. 300-tól i. sz. 330-ig használták – tehát az [[Héber Biblia|Ószövetséget]] a [[Septuaginta|Szeptuaginta]] eredeti változata szerint olvasták, az [[Újszövetség]]nek pedig az eredeti görög nyelvű változata volt használatos. Mivel a „közönséges görög nyelvet” már jóformán senki sem értette, a királyné kezdeményezte a Biblia lefordítását a modern görög nyelvre. Az ötlet már hamar ellenkezést váltott ki több görögből is, mivel ők az ősi görög hagyományok semmibe vételeként értelmezték ezt a lépést.
[[1901]] novemberében először jelent meg az Újtestamentum modern fordítása, a Szent Szinódus engedélye nélkül, ami athéni zavargásokhoz és [[Georgiosz Theotokisz]] miniszterelnök bukásához vezetett. A fordítást Alexandrosz Pallisz készítette, aki sokkal egyszerűbb és közérthetőbb kifejezéseket, szavakat használt a „modern Bibliában”. A fordítás sokaknak nem tetszett, elsősorban az athéni egyetemistáknak, akiket a saját professzoraik buzdítottak a tiltakozásra. Azt szerették volna, ha kiközösítik Palliszt és a fordítást támogató papokat (beleértve I. Prokopiuszt, [[Athén]] érsekét, Olga királyné egyik pártfogoltját).
 
1901 novemberében először jelent meg az [[Újszövetség|Újtestamentum]] modern fordítása, a [[Szent Szinódus]] engedélye nélkül, ami athéni zavargásokhoz és [[Georgiosz Theotokisz]] miniszterelnök bukásához vezetett. A fordítást Alexandrosz Pallisz készítette, aki sokkal egyszerűbb és közérthetőbb kifejezéseket, szavakat használt a „modern Bibliában”. A fordítás sokaknak nem tetszett, elsősorban az athéni egyetemistáknak, akiket a saját professzoraik buzdítottak a tiltakozásra. Azt szerették volna, ha kiközösítik Palliszt és a fordítást támogató papokat (beleértve I. Prokopiuszt, [[Athén]] érsekét, Olga királyné egyik pártfogoltját). A tüntetők és a rendőrség összecsapásainak következményeként nyolc ember meghalt, további hetven pedig súlyosan megsérült. Decemberben a fordítást végül betiltották. A kisebb háborút, ami a modern Biblia miatt kialakult, „Evangelikának” nevezték el.
 
{{rquote|90%|center|Letelepedett, és idővel népszerű királyné vált belőle, bár szívében mindig orosz maradt.|Olga királynéról<ref name=autogenerated1 />}}
 
=== Anyakirálynéként ===
* Carabott, Philip: ''Politics, Orthodoxy and the Language Question in Greece: The Gospel Riots of November 1901''; 1993, ''Journal of Mediterranean Studies'' 117–138. oldal [https://web.archive.org/web/20120207054728/http://www.arts.yorku.ca/hist/tgallant/documents/carabottgospelriot_000.pdf]
 
{{ősök top|width=100%}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{ősök-kompakt5
|style=font-size: 90%; line-height: 110%;
|border=1
|boxstyle=padding-top: 0; padding-bottom: 0;
|boxstyle_1=background-color: #fcc;
|boxstyle_2=background-color: #fb9;
|boxstyle_3=background-color: #ffc;
|boxstyle_4=background-color: #bfc;
|boxstyle_5=background-color: #9fe;
|1= 1. '''Olga Konsztantyinovna Romanova'''
|2= 2. [[Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Konsztantyin Nyikolajevics Romanov]]
|3= 3. [[Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné|Szász–Altenburgi Alexandra]]
|4= 4. [[I. Miklós orosz cár]]
|5= 5. [[Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárné|Poroszországi Sarolta]]
|6= 6. [[József szász–altenburgi herceg]]
|7= 7. [[Amália württembergi hercegnő|Württembergi Amália]]
|8= 8. [[I. Pál orosz cár]]
|9= 9. [[Württembergi Marija Fjodorovna orosz cárné|Württembergi Zsófia Dorottya]]
|10= 10. [[III. Frigyes Vilmos porosz király]]
|11= 11. [[Mecklenburgi Lujza porosz királyné|Mecklenburg–Strelitzi Lujza]]
|12= 12. [[Frigyes szász–altenburgi herceg]]
|13= 13. [[Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő|Mecklenburg–Strelitzi Sarolta Georgina]]
|14= 14. [[Lajos Frigyes Sándor württemberg–tecki herceg|Lajos württembergi herceg]]
|15= 15. [[Henrietta nassau–weilburgi hercegnő|Nassau–Weilburgi Henrietta]]
}}</center>
{{ősök bottom}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Görögország|-|Oroszország|-|Történelem}}
 
3 357

szerkesztés

Navigációs menü