„Körmenet” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Körmenet, új szócikk kezdete allapon |
a Képgaléria |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
A '''körmenet''' (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére. Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a '''körmenet''' az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az Ószövetségben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta s bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos. |
A '''körmenet''' (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére. Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a '''körmenet''' az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az Ószövetségben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta s bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos. |
||
== Képgaléria == |
|||
<gallery> |
|||
Fájl:Körmenet Dunaszerdahelyen.jpg|Körmenet Dunaszerdahelyen (2013) |
|||
</gallery> |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
A lap 2021. szeptember 10., 12:21-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A körmenet (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére. Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a körmenet az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az Ószövetségben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta s bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából körmeneteket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli körmenet, mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos körmenetek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró körmenetek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási körmenet husvét előestéjén. Azokat a körmeneteket, melyekben az Oltáriszentséget is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) körmeneteknek nevezzük; ilyen körmeneteken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos.
Képgaléria
-
Körmenet Dunaszerdahelyen (2013)
Jegyzetek
Források
Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131 - 132. old.