„Kétszintű bankrendszer” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs a fiat pénz mögött aranyfedezet. Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a rájöttem, hogy ez egy más által nem figyelt lap - nosza, kerestem forrást és bővítettem + felvettem a figyelőlistámra |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{részben nincs forrás}} |
||
'''A kétszintű bankrendszer''' |
'''A kétszintű bankrendszer''' a bankrendszer egyik szokványos jellemzése. Ebben az esetben a rendszer felső szintjén a jegybank vagy [[központi bank]] áll, amelynek kifejezetten üzleti banki funkciói nincsenek, nem profitérdekelt pénzintézet, míg az alsó szintet a magánbankok vagy kereskedelmi bankok jelentik. A jegybank a bankok bankja, így lehetősége nyílik arra, hogy a magánbankok fölött bizonyos területen felügyeletet gyakoroljon. Feladata az adott ország pénze értékállóságának biztosítása, a pénzforgalom szabályozása. |
||
A kétszintű bankrendszer leglényegesebb eleme, hogy bankjegyet, ami törvényes fizetési eszköz, csak a jegybank bocsáthat ki. Magánszemély nem kérhet hitelt a jegybanktól. Bankok |
A kétszintű bankrendszer leglényegesebb eleme, hogy bankjegyet, ami törvényes fizetési eszköz, csak a jegybank bocsáthat ki. Magánszemély nem kérhet hitelt a jegybanktól. Bankok kaphatnak, kamat ellenében. |
||
== Kétszintű bankrendszer Magyarországon == |
|||
Magyarországon a pénzintézetek tevékenységének bővülése már is végbement bizonyos mértékig az 1987-es évet megelőző időszakban, ezért a többszintűség jellemzői megmutatkoztak már korábban is. 1987. január 1-jétől a magyar bankrendszer felépítése a következő: a Magyar Nemzeti Bank mint jegybank és központi bank vezető helyen áll, míg ezt követik a kereskedelmi bankok, majd a szakosított pénzintézetek és végül a takarékpénztárak. A rendszerben részt vevő szervezetek típusai szerint a többszintűség akár a négyszintű bankrendszer fogalmával is leírható volt. <ref> https://adt.arcanum.com/hu/view/SSZSIPGAZDSZLE_1988/?query=k%C3%A9tszint%C5%B1%20bankrendszer&pg=301&layout=s</ref> |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
* Vértesi László: A kis- és középvállalatok helyzete a kétszintű bankrendszerben. Struktúrák Szervezetek Startégiák - Ipargazdasági Szemle IPARGAZDASÁGI SZEMLE 19881988 / 3. szám |
|||
[[Kategória:Pénzügy]] |
[[Kategória:Pénzügy]] |
A lap 2021. július 27., 21:14-kori változata
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A kétszintű bankrendszer a bankrendszer egyik szokványos jellemzése. Ebben az esetben a rendszer felső szintjén a jegybank vagy központi bank áll, amelynek kifejezetten üzleti banki funkciói nincsenek, nem profitérdekelt pénzintézet, míg az alsó szintet a magánbankok vagy kereskedelmi bankok jelentik. A jegybank a bankok bankja, így lehetősége nyílik arra, hogy a magánbankok fölött bizonyos területen felügyeletet gyakoroljon. Feladata az adott ország pénze értékállóságának biztosítása, a pénzforgalom szabályozása.
A kétszintű bankrendszer leglényegesebb eleme, hogy bankjegyet, ami törvényes fizetési eszköz, csak a jegybank bocsáthat ki. Magánszemély nem kérhet hitelt a jegybanktól. Bankok kaphatnak, kamat ellenében.
Kétszintű bankrendszer Magyarországon
Magyarországon a pénzintézetek tevékenységének bővülése már is végbement bizonyos mértékig az 1987-es évet megelőző időszakban, ezért a többszintűség jellemzői megmutatkoztak már korábban is. 1987. január 1-jétől a magyar bankrendszer felépítése a következő: a Magyar Nemzeti Bank mint jegybank és központi bank vezető helyen áll, míg ezt követik a kereskedelmi bankok, majd a szakosított pénzintézetek és végül a takarékpénztárak. A rendszerben részt vevő szervezetek típusai szerint a többszintűség akár a négyszintű bankrendszer fogalmával is leírható volt. [1]
Jegyzetek
Források
- Vértesi László: A kis- és középvállalatok helyzete a kétszintű bankrendszerben. Struktúrák Szervezetek Startégiák - Ipargazdasági Szemle IPARGAZDASÁGI SZEMLE 19881988 / 3. szám