„Nyílt forráskódú szoftver” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Szabad szoftver név alatt volt ábécébe rendezve, pedig vannak nyílt forráskódú szoftverek, amik nem számítanak szabadnak.
80. sor: 80. sor:
{{Portál|Informatika|i }}
{{Portál|Informatika|i }}


{{DEFAULTSORT:Szabadszoftver}}
{{DEFAULTSORT:Nyiltforraskoduszoftver}}
[[Kategória:Szabad szoftverek| ]]
[[Kategória:Szabad szoftverek| ]]

A lap 2021. június 21., 08:18-kori változata

A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linux operációs rendszer és változatai (a magyar BlackPanther OS, Ubuntu, Android okostelefon platform stb.), a Blender (program) 3d animációs, renderelő és modellező szoftver, a Mozilla Firefox és Google Chrome böngésző, a LibreOffice (korábban OpenOffice.org) irodai csomag.

A nyílt forráskódnak növekvő szerepe van az informatikában. A vállalati és kormányzati szféra ma ugyanolyan alternatívának tekinti a nyílt forráskódú szoftvereket, mint a zárt programokat. A vállalatok többsége használ már nyílt forráskódot, az okok között első helyen említve a szabad szoftverek alacsonyabb birtoklási költségét (TCO), gyártófüggetlenségét, nyílt szabványokon alapuló működését és korlátozás nélküli használatát.[1][2]

Az Európai Unió tanulmánya szerint a nyílt forráskódú szoftverekre fordított összeg megduplázása az EU GDP-jének évi 0,1%-nyi növekedését eredményezi, az informatikai szektor közvetlen hasznát nem számolva.[3] Hollandiában a közigazgatási hivatalok több mint fele nyílt forráskódú szoftvert használ.[4] Mind emögött az OSOSS projekt áll, amelyet 2002-ben indított a holland parlament a nyílt szabványok és lehetőség szerint a nyílt forráskód támogatására.[5][6]

A szabad programok szabadságát a szabad licencek biztosítják.

Történet

Bővebben: A szabad szoftver története

Szabad szoftver

A közkincsként (public domain) terjesztett forráskód egyidős a modern programozással. A szabad szoftver mozgalmat Richard M. Stallman indította 1983-ban a GNU projekttel. Az elvi célkitűzést kiáltvány (The GNU Manifesto, 1984), alapítvány (Free Software Foundation, röviden FSF, 1985) és az első általános szabad szoftver licenc (GNU GPL, 1989) követte. Az FSF szerint a szabad szoftverek a következő szabadságjogokkal kell hogy rendelkezzenek:

  1. A tetszőleges célra történő szabad felhasználás;
  2. a szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság, aminek előfeltétele a forráskódhoz való hozzáférhetőség;
  3. a másolatok szabad terjeszthetősége, segítve ezzel ismerőseinket;
  4. a szabad továbbfejleszthetőség, és az eredmény szabad közzététele a közösség javára. Ennek is előfeltétele a forráskód elérhetősége.[7]

A „szabad” nem feltétlenül jelent „ingyenest”: bárki bármennyiért árusíthatja a kérdéses programokat; az egyetlen feltétel, hogy a fenti négy alapjogot garantálja vevői számra. Miért venné meg bárki is? Azért, mert például nem képes azt magának lefordítani, szüksége van kézikönyvre, CD-n vagy DVD-n szeretné a programokat megkapni, vagy mert támogatásra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy valaki egyedi fejlesztéssel, testreszabással, adott hiba kijavításával, adott funkció beépítésével bíz meg egy programozót vagy céget.

Az FSF vezeti a fenti elveknek megfelelő licencek listáját.

A GNU GPL a legelterjedtebb szabad szoftver licenc. A nyílt forráskódú fejlesztések nagy része pedig az FSF vezetésével készült nyílt forráskódú fejlesztőeszközöket használja mind a mai napig.

Nyílt forráskódú szoftver

Eric S. Raymond és Bruce Perens kezdeményezésére, a szabad szoftverek vállalati körben való népszerűsítésére 1998-ban megalapult az Open Source Initiative (OSI) közhasznú társaság, amely a nyílt forráskódot hangsúlyozza az angolban félreérthető „szabad” helyett. (A szabad szoftver angol nevében szereplő free ingyenes jelentéssel is bír, ami tévesen azt sugallhatja, hogy szabad szoftvereket nem lehet eladásra fejleszteni, vagy egyéb profitorientált módon felhasználni.)

A nyílt forráskódú licenceket az OSI véleményezi és tartja nyilván. A nyílt forráskódú licencek között megtalálni a FSF GNU licenceit, de a Microsoft Ms-PL és Ms-RL licenceket is. A nyílt szoftverek licencei nem minden esetben kompatibilisek: előfordulhat, hogy két szabad licenccel rendelkező szoftvercsomag forráskódját nem lehet kombinálni és terjeszteni a licencek összeférhetetlensége miatt.

FLOSS

Az FSF álláspontja szerint a nyílt forráskódú szoftver nem tökéletes szinonimája a szabad szoftvernek, mivel a megnevezés nem hangsúlyozza ki a felhasználó szabadságát. A FLOSS szinonima[8] feloldja a különbséget azzal, hogy a Free/Libre/Open Source Software kifejezés rövidítésével a szabadságot és a nyílt forráskódot is kellőképpen hangsúlyozza a megnevezésben, rámutatva arra, hogy lényegi különbség nincs a szabad és a nyílt forráskódú szoftverek között.

Szabad szoftver engedélyek

A közkincsként (public domain) kiadott forráskód szabad szoftver, mivel semmiféle engedélyhez, vagy licenchez nem köti a felhasználást.

Nem számít szabad szoftvernek a szabad szoftverrel nem összeférhető korlátozásokat tartalmazó vagy hiányzó forráskódú ingyenes freeware vagy shareware program.

A szabad licencek általában előírják a licenc megőrzését a módosított változatokban is (ShareAlike), hogy a szoftver módosított változatai is szabadok maradjanak (angol szójátékkal, ezek a Copyleft licencek). A BSD licenc ún. gyenge copyleft licenc, ugyanis a módosított kód egészére nem követeli meg az eredeti licencet, ahogy a módosított forráskód közzétételét sem, ezért könnyedén beépíthetők zárt (nem nyílt forráskódú) programokba.

A FSF GNU GPL és GNU LGPL licence úgynevezett erős copyleft licenc: minden módosításra az eredeti licenc kell hogy vonatkozzon (illetve az LGPL kód kivételesen GPL-ként is kiadható). Az LGPL programok annyi kedvezményt tartalmaznak a zárt programgyártók irányába, hogy a zárt programok meghívhatják az osztott LGPL-es programkönyvtárak függvényeit futásuk során.

A Microsoft 2007-ben fogadtatta el az OSI-val két nyílt forráskódú licencét, az Ms-PL és az Ms-RL licencet.

Elterjedtség

A Gartner 2010 második félévi felmérésében, ahol több mint 500 IT vezető céget kérdeztek meg, a cégek negyede használ nyílt forráskódú irodai programcsomagot.[9] Az internetet és a világhálót nyílt forráskódú szoftverek hajtják: a BIND névkiszolgáló; az Apache webkiszolgáló; a Sendmail levélszerver;[10] a WordPress webes tartalomkezelő; a WordPress mellett a másik két szabad rivális, a Joomla! és a Drupal által is használt mySQL, mint webes adatbáziskezelő; a dinamikus weboldalak ügyféloldali jQuery programkönyvtára és kiszolgáló-oldali PHP programozási nyelve mind piacvezető a maga nemében. A világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 92,4%-a GNU/Linux operációs rendszert futtat. A webes keresők piacvezetője, a Google Linuxra és más nyílt forráskódú alkalmazásokra építette piaci sikerét, olyan közismert nyílt forráskódú programokat is készítve, mint a Google Chrome böngésző és a piacvezető okostelefon platform, az Android. Az Oracle az Oracle Unbreakable Linux támogatási programmal és az Oracle Enterprise Linux terjesztésével nyílt forráskódú alapokra helyezi piacvezető adatbázis-kezelőjét. A címtár- és személyazonosság-felügyeleti termékek piacvezető vállalata, a Novell a SUSE Linux felvásárlásával és erre épülő új termékeivel a nyílt forráskód egyik legfőbb propagálójává és támogatója lépett elő. A Sun Microsystems az OpenOffice.org után piacvezető hardvereinek operációs rendszerét, a Solarist, valamint Java fejlesztőeszközeinek legfontosabb elemeit is nyílt forráskódúvá tette. A Microsoft, a piaci érték alapján a világ legnagyobb szoftvercége több termékét, például az Ajax Control Toolkit, az IronPython vagy az XML Notepad 2007 programokat tette nyílt forráskódúvá a Microsoft közösségi nyílt forráskódú fejlesztőoldalán, a CodePlexen.

A szabad szoftver Magyarországon

A nyílt böngészők részesedése mind vállalati, mind magánfelhasználói körben jelentősen meghaladja a tulajdonosi szoftverek arányát Magyarországon. Minden második hazai vállalat használt nyílt forráskódú irodai programcsomagot 2011-ben a KSH erre az évre vonatkozó adatai[11] alapján: a számítógépet használó hazai vállalatok 77%-a használt nyílt forráskódú böngészőt (Google Chrome, Firefox stb.), 51%-a nyílt forráskódú irodai programcsomagot (LibreOffice, OpenOffice.org stb.) és 33%-a nyílt forráskódú operációs rendszert (Linux stb.), 20%-a egyéb szabad szoftvert, 15%-a nyílt forráskódú webkiszolgálót, 9%-a szabad ERP vagy CRM rendszereket. A szabad szoftverek felhasználási aránya nem függött a vállalatok méretétől, de a kevésbé általános felhasználású szoftvereket a fővárosi vállalkozások nagyobb arányban választották, mint a vidékiek. A közszférában az államigazgatási szervek 78%-a, az önkormányzatok 29%-a volt szabad szoftver felhasználó saját bevallás alapján (az arány ennél is nagyobb lehet, mert egy svédországi szabad szoftveres felmérésben sok svéd önkormányzat pontatlanul freeware programként tüntette fel az általuk használt nyílt forráskódú szoftvereket).

A magyar kormányzati portál, a Magyarország.hu új változata szinte kizárólag nyílt forráskódú programokat használ a korábbi licencdíjas konstrukció helyett.[12]

Magyar nyelvű oktatási anyagokat biztosít a szabad szoftverek szervezeti bevezetéséhez és használatához az Európai Unió támogatásával 2012–2013-ban létrehozott E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ.[13]

Hazai szabad szoftveres fejlesztéseket, szoftverhonosítást támogat, a rendszeres közösségi események mellett évente megrendezi a Szabad Szoftver Konferencia és Kiállítás,[14] valamint a Linux az oktatásban[15] konferenciákat az FSF.hu Alapítvány.[16]

Rendszeresen jelentkezik hazai hírekkel a Linux operációs rendszerrel és az egyéb szabad szoftverekkel kiemelten foglalkozó HUP portál, és a LibreOffice irodai programcsomag hazai portálja, a LibreOffice.hu,[17] valamint az FSF.hu Alapítvány blogja.[18]

Hivatkozások

  1. ↑ Sokan tartanak a nyílt forrású szoftverek jogi buktatóitól Archiválva 2009. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben HWSW, 2008-11-17
  2. ↑ A szabad szoftverek terjedésének a támogatás és bizalom hiánya szab gátat Archiválva 2008. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Forrester Research/HWSW, 2007-05-11
  3. ↑ Economic impact of open source software on innovation and the competitiveness of the Information and Communication Technologies. (ICT) sector in the EU Archiválva 2007. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben UNU-Merit, European Communities, 2006
  4. ↑ A nyílt szabványok mellett állt ki Hollandia, SG.hu, 2007. december 14.
  5. ↑ Building a market for FLOSS: The OSOSS project in the Netherlands Archiválva 2007. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben OSOSS, European Communities, 2007
  6. ↑ Legalized drugs, now open source. Those crazy Dutch! CNET
  7. ↑ The Free Software Definition, FSF
  8. ↑ FLOSS project Archiválva 2008. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, a FLOSS névadó projektje az Európai Bizottság támogatásával
  9. ↑ Ki miért választja az open source-t? Archiválva 2011. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben ComputerWorld–Számítástechnika, 2011. február 12. OSS 2011 különszám.
  10. ↑ Fingerprinting the World's Mail Servers Archiválva 2012. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben O’Reilly SysAdmin, 2007. május 1.
  11. ↑ IKT-eszközök és használatuk, Központi Statisztikai Hivatal, 2012. december
  12. ↑ Decemberben startol az új Magyarorszag.hu Archiválva 2009. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, HWSW.hu, 2009-11-17]
  13. ↑ Az E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia tevékenységei. [2018. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 9.)
  14. ↑ Szabad Szoftver Konferencia és Kiállítás. [2018. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 9.)
  15. ↑ Linux az oktatásban Archiválva 2017. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben konferencia
  16. ↑ FSF.hu, Free Software Foundation Hungary Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért
  17. ↑ LibreOffice.hu portál. [2020. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  18. ↑ FSF.hu blog Archiválva 2018. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, hírek, események, pályázatok

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyílt_forráskódú_szoftver&oldid=23973145”