„Fülemüle” változatai közötti eltérés

Fülemüle
	; A fülemüle éneke ;
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Alrendág:	Passerida;
Öregcsalád:	Muscicapoidea;
Család:	Légykapófélék (Muscicapidae);
Alcsalád:	Saxicolinae;
Nem:	Luscinia; T. Forster, 1817
Faj:	L. megarhynchos;
Tudományos név
	Luscinia megarhynchos; (Brehm, 1831)
Szinonimák
	Erithacus megarhynchos Brehm, 1831;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fülemüle témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fülemüle témájú médiaállományokat és Fülemüle témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2021. június 9., 22:27-kori változata

A fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta.

Az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. Maga a fülemüle szó a görög Philoméla (Φιλομήλα), egy ókori mitológiai személy nevéből származik.

Előfordulása

Európában, Kelet- és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti.

Alfajai

európai fülemüle Luscinia megarhynchos megarhynchos - Európa nyugati és középső része és onnan keletre Törökország középső részéig és a Közel-Keleten délre Jordánia déli részéig költ, a trópusi Afrikában telel
kaukázusi fülemüle Luscinia megarhynchos africana - Törökország keleti része, a Kaukázus és Irán északi és délkeleti részén költ, Kelet-Afrikában telel
keleti fülemüle Luscinia megarhynchos golzii - Irán keleti része, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Mongólia délnyugati része és északnyugat-Kína területán költ és Kelet-Afrika part menti vidékein telel

Megjelenése

Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.

Életmódja

A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.

A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel.^[1] A tojó nem énekel.

Szaporodása

Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül.

Érdekességek

Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják.
Blaha Lujzát gyakran nevezik a nemzet csalogányának.
A horvát 1 kunás érmének a fejoldalán található.
Irodalmi alkotásokban – például Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiben – jelenik meg ez az énekesmadár. Ilyen Arany János A fülemile^[2] című verse, mely egy nevetséges civakodást mutat be.

Galéria

Fülemüle a lombok között
A fülemüle tojása

Jegyzetek

↑ National Geographic Magyarország cikke Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben a csalogányról, és a „Fülemülék Éjszakája” (2006) rendezvényről
↑ Archivált másolat. [2014. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
ITIS szerinti rendszerbesorolása
National Geographic Magyarország internetes cikke
Az MME Monitoring Központjának adatlapja
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Magyar katolikus lexikon

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] National Geographic Magyarország cikke Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben a csalogányról, és a „Fülemülék Éjszakája” (2006) rendezvényről

[2] Archivált másolat. [2014. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)

[1]

[2]

@@ 58. sor: / 58. sor: @@
 A földön vagy bokrok tövén található [[Rovarok|rovar]]okkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
-A legzeneibben éneklő [[Verébalakúak|énekesmadár]], a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes [[akkord]]okat is énekel.<ref>[[National Geographic Magyarország]] [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7053 cikke] {{Wayback|url=http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7053 |date=20070927014611 }} a csalogányról, és a „[[Fülemülék Éjszakája]]” ([[2006]]) rendezvényről</ref> A [[Nőnem (biológia)|tojó]] nem énekel.jhhjnn
+A legzeneibben éneklő [[Verébalakúak|énekesmadár]], a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes [[akkord]]okat is énekel.<ref>[[National Geographic Magyarország]] [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7053 cikke] {{Wayback|url=http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7053 |date=20070927014611 }} a csalogányról, és a „[[Fülemülék Éjszakája]]” ([[2006]]) rendezvényről</ref> A [[Nőnem (biológia)|tojó]] nem énekel.
 == Szaporodása ==