„Luzern kanton” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs méretváltozás ,  1 évvel ezelőtt
a
Helyesírási javítások kézi ellenőrzéssel – világörökség (AkH 12. szószedet)
(jegyzetsablon)
a (Helyesírási javítások kézi ellenőrzéssel – világörökség (AkH 12. szószedet))
 
Az ember legkorábbi nyomai a kanton területén a Steigelfadbalm-barlangból kerültek elő, ahol a régészek 30 ezeréves kőeszközöket és a [[barlangi medve]] csontjait találták. Az eljegesedések közti időszakból [[mamut]]ok, [[rénszarvas]]ok és [[óriásszarvas]]ok csontjai is előkerültek.
 
Előbb Wauwilermoosban, majd más helyeken is (Egolzwil, Hitzkirch, Sursee) őskőkori és újkőkori [[Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében|cölöpházas települések]] nyomait fedezték fel, amelyek ma az [[Világörökség|UNESCO Világörökségvilágörökség]] részét képezik. A házakat közvetlenül tó- vagy folyóparton, dombokra építették. Lakosaik cserépedényeket, fa-, csont-, agancs- és kőszerszámokat, valamint szövött ruhákat használtak. A bronzkorból is számos település ismert, például a Sempachsee és a Baldeggsee partjáról, de dombtetőkre is építkeztek. A vaskori [[Hallstatti kultúra|hallstatti]] és [[La Tène-kultúra|La Tène-kultúrák]] csak kevés nyomot hagytak maguk után, főleg sírokat, de települések ebből a korból alig ismertek a kantonban.
 
A római korban a kanton sűrűn benépesült, számos tanyaházat találtak az észak-dél irányú völgyekben (Wigger, Suhre, Wyna és See völgyek). Vindonissában légiós tábor létesült. A birodalom összeomlása után a kanton területén [[alemannok]] települtek meg. 750 körül az elzászi [[Murbach|murbachi apátság]] alapított itt egy kolostort a [[Reuss]] folyó partján, melyet írásban először 840-ben említenek Luciaria néven (feltehetően a védőszentjük, Szent Leodegar nevéből). Luzern városa a kolostor köré épült településből származik, nevét először 1252-ben említik Lucerrun formában.
168 346

szerkesztés

Navigációs menü