„Costa Rica-i kőgolyók” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Helyesírás
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Helyesírási javítások kézi ellenőrzéssel – világörökség (AkH 12. szószedet)
40. sor: 40. sor:
A kövekről az első tudományos közleményt a ''United Fruit Company'' menedzserének lánya, Doris Stone írta. Ez 1943-ban jelent meg az ''American Antiquity'' című tudományos közlönyben, ahol felfigyelt rá Samuel Kirkland Lothrop,<ref>{{cite book| title= Biographical memoirs, Volume 48| chapterurl= https://books.google.com/books?id=43U3AD_F9UMC&pg=PA253| page=253, 399 |chapter=Samuel Kirkland Lothrup| author=National Academy of Sciences| publisher=National Academies Press | year=1877| accessdate=2010-03-31| authorlink= United States National Academy of Sciences}}</ref> aki a ''Peabody Museum of Archaeology and Ethnology'' nevű intézetnél dolgozott, ami a [[Harvard Egyetem]]hez tartozott.<ref>{{cite web| author=Tim McGuinness| url=http://www.mysteryspheres.com/history.htm| title=Costa Rican Diquis Spheres: Sphere history| publisher=mysteryspheres.com| accessdate=2010-03-31| archiveurl=https://web.archive.org/web/20100329102018/http://www.mysteryspheres.com/history.htm| archivedate=2010-03-29}}</ref>
A kövekről az első tudományos közleményt a ''United Fruit Company'' menedzserének lánya, Doris Stone írta. Ez 1943-ban jelent meg az ''American Antiquity'' című tudományos közlönyben, ahol felfigyelt rá Samuel Kirkland Lothrop,<ref>{{cite book| title= Biographical memoirs, Volume 48| chapterurl= https://books.google.com/books?id=43U3AD_F9UMC&pg=PA253| page=253, 399 |chapter=Samuel Kirkland Lothrup| author=National Academy of Sciences| publisher=National Academies Press | year=1877| accessdate=2010-03-31| authorlink= United States National Academy of Sciences}}</ref> aki a ''Peabody Museum of Archaeology and Ethnology'' nevű intézetnél dolgozott, ami a [[Harvard Egyetem]]hez tartozott.<ref>{{cite web| author=Tim McGuinness| url=http://www.mysteryspheres.com/history.htm| title=Costa Rican Diquis Spheres: Sphere history| publisher=mysteryspheres.com| accessdate=2010-03-31| archiveurl=https://web.archive.org/web/20100329102018/http://www.mysteryspheres.com/history.htm| archivedate=2010-03-29}}</ref>


2010-ben a University of Kansas kutatója, John Hoopes felkereste a helyszínt, hogy megállapítsa, alkalmasak-e a [[UNESCO]] [[Világörökség]] besorolására,<ref name="bbc2010"/> 2014-ben pedig a kőgolyók felkerültek a Világörökség listájára.<ref>{{cite web|title=Six new sites inscribed on World Heritage List|url=http://whc.unesco.org/en/news/1160|publisher=UNESCO|date=2014-6-23|accessdate=2014-6-24}}</ref>
2010-ben a University of Kansas kutatója, John Hoopes felkereste a helyszínt, hogy megállapítsa, alkalmasak-e a [[UNESCO]] [[világörökség]] besorolására,<ref name="bbc2010"/> 2014-ben pedig a kőgolyók felkerültek a világörökség listájára.<ref>{{cite web|title=Six new sites inscribed on World Heritage List|url=http://whc.unesco.org/en/news/1160|publisher=UNESCO|date=2014-6-23|accessdate=2014-6-24}}</ref>


==Érdekesség==
==Érdekesség==

A lap 2021. június 9., 07:57-kori változata

Prekolumbán kőgömbök
Világörökség
A „golyók parkja” (Parque de las Esferas)
A „golyók parkja” (Parque de las Esferas)
Adatok
OrszágCosta Rica
Típuskulturális
KritériumokIII
Felvétel éve2014
Elhelyezkedése
Costa Rica-i kőgolyók (Costa Rica)
Costa Rica-i kőgolyók
Costa Rica-i kőgolyók
Pozíció Costa Rica térképén
é. sz. 8° 54′ 41″, ny. h. 83° 28′ 39″Koordináták: é. sz. 8° 54′ 41″, ny. h. 83° 28′ 39″
A Wikimédia Commons tartalmaz Costa Rica-i kőgolyók témájú médiaállományokat.

A Costa Rica-i kőgolyók a jelenkor egyik régészeti rejtélye, mert eredetük, keletkezési idejük és céljuk ismeretlen. Kétségkívül mesterséges eredetűek. Manapság mintegy 300 különböző méretű kőgolyó található a Diquís-deltában. Készítőik ismeretlenek, de közmegegyezés szerint a kihalt Diquís-kultúrához kötik.

Leírásuk

A gömbök a néhány centiméteres átmérőtől a 2,57 méteresig fordulnak elő, a nagyobbak tömege meghaladja a 15 tonnát.[1] Sokuk anyaga gabbró,[1] ami a bazaltéhoz hasonló kémiai összetételű, de vele ellentétben durva szemcséjű és mélységi magmás kőzet. Nagyjából egy tucat gömb anyaga mészkő, és további egy tucat homokkőből készült. Többségük anyaga gránit.

Alakjuk a tökéletes, mértani gömbtől alig tér el, mindenütt egyforma az átmérőjük. A golyókon nincsenek bevésett jelek vagy díszítések. A közelükben nem találtak olyan szerszámokat, amikkel elkészíthetők lettek volna. Nincsenek félkész állapotban lévő kőgolyók.

Következtetések

A szakértők szerint egy 15 tonnás óriásgolyó elkészítéséhez több mint 20 tonna nyersanyagra van szükség. Egy 2,4 méter átmérőjű golyó előállításához legalább egy 2,75 méter széles tömbre volt szükségük a hajdani kőfaragóknak, amelyet csak nagy nehézségek árán és együttes munkával tudtak forgatni és megcsiszolni. Még a mai legmodernebb hidraulikus gépekkel is csak nagy nehezen lehetne mozgatni ezeket a golyókat. Gránitot, amelyből a legtöbb készült, nem találni azon a vidéken, ahol előkerültek, mert itt nincsenek kőfejtők. Valószínűleg abból a térségből származott a golyók alapanyaga, amely a deltától ár-ellenben 50 km-re fekszik.

Mivel a szállításuk iszonyatos erőfeszítést igényel, az óriásgolyók minden bizonnyal különleges jelentőséggel bírtak alkotóik számára.

Mivel mindegyik golyó tökéletesen gömbölyű, ez arra enged következtetni, hogy az alkotók alapos geometriai ismeretekkel bírtak, és tökéletesen bántak a technikai eszközökkel.

Történetük

Már a 19. században felfedezték őket, de az első tudományos leírás csak 1930-ból származik. Azóta sok követ elmozdítottak eredeti helyéről, részben a mezőgazdaság érdekében (a United Fruit Company tevékenysége nyomán), jó néhányat megsemmisítettek a kincsvadászok, akik a belsejükben tévesen aranyat vagy gyémántot sejtettek. Manapság sokuk hivatalok közelében, közparkokban vagy magánkertekben van elhelyezve, csak mintegy egy tucat maradt az eredeti helyén.[2]

A kövekről az első tudományos közleményt a United Fruit Company menedzserének lánya, Doris Stone írta. Ez 1943-ban jelent meg az American Antiquity című tudományos közlönyben, ahol felfigyelt rá Samuel Kirkland Lothrop,[3] aki a Peabody Museum of Archaeology and Ethnology nevű intézetnél dolgozott, ami a Harvard Egyetemhez tartozott.[4]

2010-ben a University of Kansas kutatója, John Hoopes felkereste a helyszínt, hogy megállapítsa, alkalmasak-e a UNESCO világörökség besorolására,[1] 2014-ben pedig a kőgolyók felkerültek a világörökség listájára.[5]

Érdekesség

A Föld számos pontján találhatók kőgolyók, ezek egy része természetes eredetű. (lásd például: Moeraki sziklák)

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ a b c „The stone spheres of Costa Rica”, BBC News, 2010. március 29. (Hozzáférés: 2013. október 29.) 
  2. ↑ The Stone Spheres of Costa Rica
  3. ↑ National Academy of Sciences. Samuel Kirkland Lothrup, Biographical memoirs, Volume 48. National Academies Press, 253, 399. o. (1877). Hozzáférés ideje: 2010. március 31. 
  4. ↑ Tim McGuinness: Costa Rican Diquis Spheres: Sphere history. mysteryspheres.com. [2010. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 31.)
  5. ↑ Six new sites inscribed on World Heritage List. UNESCO, 2014. június 23. (Hozzáférés: 2014. június 24.)

Források

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Stone spheres of Costa Rica című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Costa_Rica-i_kőgolyók&oldid=23938479”