„Editio Musica Budapest Zeneműkiadó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Források: Van elérhető forrás a megszűnt helyett, bejegyeztem. |
|||
| 112. sor: | 112. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [ |
* [https://www.umpemb.com/hu-HU/ A Universal Music Publishing Editio Musica Budapest weboldala] |
||
*[https://www.emb.hu/ Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó weboldala] |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
A lap 2021. június 3., 21:33-kori változata
| Editio Musica Budapest Zeneműkiadó | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1950. július 1. |
| Székhely | Budapest |
| Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó (rövidebb néven Editio Musica Budapest, rövidítve: EMB) magyar zeneműkiadó.[1]
Létrejötte
Jogelődjét Zeneműkiadó néven 1950. július 1. napjával hozták létre.[2][3]
- Magyar Közlöny 1950. évi 82. sz. [317. old.] 1950. június 4.
- 10.080-Z-2-5/1950.eln.c. Népművelési Minisztertől
- Közlemény. A Népgazdasági Tanács az 1948. évi XXXVII. törvény[4], illetve a minisztertanács 299/1949 M. T. számú határozatával biztosított jogkörében Zeneműkiadó n.v. alapítását határozta el.
- A vállalat székhelye Budapest.
- Tárgya Zeneművek, valamint a zene- és táncművészet és tudomány körébe tartozó szöveges művek kiadása (kiadói ügylet gyakorlása).
- Tartama: Határozatlan idő.
- A vállalat tekintetében a népművelési miniszter illetékes.
- (328/17/1950. N.T. számú határozat.)
A nemzeti vállalati formát aztán az 1950. évi 32. tvr. módosította állami vállalatra,[5] ezzel lett a hivatalos neve Zeneműkiadó Vállalat.
Története
Az intézményt az összes, korábban zeneműkiadással foglakozó magyar cég államosításával alapították.[6] Létrehozása része volt a zenei élet átfogó átszervezésnek.[8] A jogelődei (mint a Rózsavölgyi, Rozsnyai, Bárd, Cserépfalvi, Magyar Kórus) által gondozott zeneművek, melynek a birtokába jutott, erős alapját képezték a következő évtizedek alatt kialakított értékes katalógusainak. Negyven évig állami vállalatként kezelte, gondozta, terjesztette a kotta- és könyvkiadványokat, ebből a helyzetéből adódott országos kultúrpolitikai szerepe és felelőssége is.[9]
Később, a 60-as évek végétől, a piaci szemlélet térnyerésével és a kiadványok külföldi sikereire reflektálva az Editio Musica Budapest (EMB) nevet kezdte használni.[10] Több mint 5000 művet adott ki, zeneműveket és zenei könyveket. Olyan kottakiadvány-sorozatai voltak, mint a kispartitúra-kiadványok, a Thesaurus Musicus és a Musica Rinata füzetei, pedagógiai sorozatok (mind az ismert oktatási célú művek, mind magyar szerzők erre a célra írt darabjai), hangszeres iskolák, szolfézs munkafüzetek, ifjúsági zenekari összeállítások. A kottákon kívül megjelentetett zenei könyvsorozatokat, népzenei monográfiákat, a Bibliotheca Musica tanulmányköteteit, zenei tárgyú regényeket, életrajzokat. [6]
A rendszerváltáshoz alapos átszervezéssel érkezett el a cég. A gyökeresen megváltozott feltételekhez alkalmazkodva egy több mint kétszáz embert foglalkoztató, állami kiadó- és nyomdaipari vállalatból magántulajdonú, önálló külkereskedelmi tevékenységet folytató, húszas létszámú társasággá alakult át.[9]
A vállalatot 1994-ben privatizálták. Az olasz Ricordi kiadó vásárolta meg a többségi tulajdonrészt.[9] Azonban még abban az évben a friss tulajdonost magát is felvásárolták, ezzel a Ricordi (és így az EMB is) a német Bertelsmann vállalatcsoport kezébe került. Az Editio Musica Budapest a Bertelsmann zenei részlegének (BMG) része lett. A BMG inkább popzenei kiadványokban, lemezforgalmazásban volt érdekelt, a komolyzenei kották világába ekkor lépett be. A márkanévhez továbbra sem nyúltak.[9]
A vállalat életében a következő váltás 2006-ban következett be: a Bertelsmanntól megvette a BMG-t a Universal Music Group. Az EMB a Universal Music Publishing Group tagja lett, a kiadó neve ekkortól Universal Music Publishing Editio Musica Budapest (UMPEMB).[10]
2017 végén a tulajdonos új vállalatot létrehozva osztotta el üzletágait. Az új vállalkozásként létrehozott Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft-hez került a pedagógiai katalógus, a kottaterjesztés és -értékesítés, az új cég kezeli a kizárólag kottaértékesítéshez (és pedagógiai kiadványokhoz) kapcsolódó jogokat, emellett terjeszti az anyavállalat és más kiadók kottakiadványait. Változatlanul tovább működik az anyavállalat, a Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft., melynek körében maradt minden más üzletág, az át nem adott jogok kezelése, a 20. századi és kortárs zene kiadása és kölcsönzése (és a vállalati vagyon 95%-a).[11] [12]
Igazgatói
A vállalat igazgatói:
- Korvin László (1950-1955),
- Tardos Béla (1955-1966),
- Eősze László (1966-1967),
- Sarlós László (1967-1986),
- Homolya István (1986-2004),
- Boronkay Antal (2005-2017),
- Sigrai László (2017- ) Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
- Szitha Tünde (2018- ) Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
Jegyzetek
- ↑ Az EMB 67 éve
- ↑ A vállalat történetével foglalkozó összefoglalók egy 1950. július 1. keltezésű tvr.-re hivatkoznak. Ilyen datálású vagy tárgyú törvényerejű rendelet azonban nem létezett (1950 a jogalkotásban). A létesítő aktus népgazdasági tanácsi határozat volt.
- ↑ Magyar Közlöny – Zeneműkiadó nemzeti vállalat alapítása
- ↑ 1948. évi XXXVII. törvény a nemzeti vállalatról
- ↑ Boda
- ↑ a b Zenei Lexikon
- ↑ Szeverényi korabeli iratokból idéz; a levéltári jelzetet nem érzem szükségesnek megadni
- ↑ „(…) Fokozatosan kialakul az új demokratikus kulturális intézmények hálózata, így 1948-ban a Bartók Béla Szövetség, 1949-ben a Magyar Zeneművészek Szövetsége, majd 1950-ben a Zeneműkiadó Nemzeti Vállalat, melynek felállítását egyrészt azzal indokolták, hogy »a német zeneműkiadás elpusztult kliséinek pótlására, a klasszikus művek újra kiadására, valamint a Szovjetunió zenéjének népszerűsítésére és terjesztésére semmiféle központi szerv nem létezik«, másrészt »nagyon elburjánzott a zenei ízlést tönkretévő és politikailag is destruáló slágerzene«. ”[7]
- ↑ a b c d Devich
- ↑ a b Az EMB 67 éve
- ↑ Közlemény a UMPEMB oldalán, 2017. szeptember 20.
- ↑ Céginfo.hu (Lekérdezés 2018. február 8.)
Források
- ↑ Rácz: Rácz Judit: Kottakiadás, promóció, digitális környezet: Boronkay Antal, Sigrai László és Szitha Tünde az EMB munkájáról. Muzsika, (2013. január) Hozzáférés: 2021. március 3.
- ↑ 50 Years: István Homolya: 50 Years of Editio Musica Budapest. (angolul) Hungarian Music Quarterly, 10–11. sz. (1999) A cikk másodközlése az EMB oldaláról archiválva.
- ↑ Az EMB 67 éve: Az Editio Musica Budapest 67 éve. www.emb.hu (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.) Az ismertető alapját Homolya István volt igazgató írása képezte, melyet az aktuális dátumhoz igazítva többször is közzétettek. A forráshivatkozás 2017-es frissítésre vonatkozik..
- ↑ Szeverényi: Szeverényi Erzsébet: Szórakoztató zenénk „Sztálini műszaka”. Zenetudomanyi Dolgozatok, (1988) 142–143. o. ISSN 0139-0732 Hozzáférés: 2018. február 5. [Közzét. az] MTA Zenetudományi Intézete, Budapest
- ↑ Devich: Devich Márton: Zenét vegyenek! Muzsika, XLVIII. évf. 7. sz. (2005. július) 3. o. Hozzáférés: 2018. február 5. Editio Musica
- ↑ Boda: Boda Boglárka: Az állami vállalatok vezetőivel kapcsolatos személyügyi tevékenység változása az államszocialista korszakban. Polgári Szemle, XI. évf. 4–6. sz. (2015. december) Hozzáférés: 2018. február 5.
- ↑ Magyar Közlöny: Arcanum ADT adatbázis: Közlemény: 10.080-Z-2-5/1950.eln.c. Népművelési Minisztertől. Magyar Közlöny, 82. sz. (1950. május 4.) [317]. o. Hozzáférés: 2018. február 1. Az adatbázisban alkalmazott jelzettel ellentétben a közlemény dátuma 1950. június 4
- ↑ Zenei Lexikon: Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon III. (O–Z). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965. (Pótlások, helyesbítések)
További információk
- A Universal Music Publishing Editio Musica Budapest weboldala
- Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó weboldala
