„Zsolozsma” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
319 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
A '''zsolozsma''' bizonyos [[Kereszténység|keresztény]] közösségek rendszeres, az [[eucharisztia|eucharisztiá]]n kívüli összejövetele a nap bizonyos óráiban;<ref>Verbényi-Arató: Liturgikus lexikon, Ecclesia</ref> az imaórák [[Liturgia|liturgiá]]ja (→hórák), a tagok hivatalos és közösségi imája. Végzése egyes egyházak legfontosabb feladatainak egyike, melyre a [[klerikusKlérus|klerikusok]]ok a [[diakónus]] szentelésben kötelezettséget kaptak. Végzése alól a [[püspök]] csak különleges (általában egészségügyi) okok miatt mentheti fel az adott személyt.
{{forma}}
A '''zsolozsma''' bizonyos [[Kereszténység|keresztény]] közösségek rendszeres, az [[eucharisztia|eucharisztiá]]n kívüli összejövetele a nap bizonyos óráiban;<ref>Verbényi-Arató: Liturgikus lexikon, Ecclesia</ref> az imaórák [[Liturgia|liturgiá]]ja (→hórák), a tagok hivatalos és közösségi imája. Végzése egyes egyházak legfontosabb feladatainak egyike, melyre a [[klerikus]]ok a [[diakónus]] szentelésben kötelezettséget kaptak. Végzése alól a [[püspök]] csak különleges (általában egészségügyi) okok miatt mentheti fel az adott személyt.
[[Fájl:BenedictineVespers.jpg|thumb|right|300px|Zsolozsmázó [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[bencések|bencés]] [[Keresztény szerzetesség|szerzetesek]]]]
Nevei: ''breviárium,'' ‘rövidítmény’, ismétlődő részeinek rövidítése alapján a 11. sz-tól; ''missa vespertina'' ‘esti mise’, a szentmisével való kapcsolata alapján;''officium divinum'' ‘isteni kötelesség’, ''officium ecclesiasticum'' ‘egyházi kötelesség’,''agenda'' ‘elvégzendő imádság’ kötelező volta alapján; ''opus Dei'' ‘Isten műve’, ''opus divinum'' ‘isteni mű’, ''divina psalmodia'' ‘isteni zsoltározás’ Istenre irányultsága alapján;''preces horariae'' ‘hóránkénti (3 óránkénti) imádság’ az idővel való kapcsolata alapján;''preces canonicae'' ‘kánoni imádságok’, ''horae canonicae'' ‘kánoni imaórák’ szabályozottsága alapján; ''sacrificium laudis, hostia laudis,'' ‘dicséret áldozata’;''sacrificium labiorum'' ‘ajkak áldozata’ a ''Zsid 13,15'' alapján; ''szünaxis–collecta'' (ti''. collectio fidelium'') ‘imádságos összejövetel’ a közösségi jellege alapján.
* ''szerzetesi zsolozsmák'' (amelyek szerzetesrendenként változnak, de csak a [[bencések|benedekrendieké]] és a [[Domonkos-rend|dominikánusoké]] különbözik lényegesen)
* ''egyházmegyei zsolozsmák'', amelyek közül néhány (pl. a [[Mozarab liturgia|Mozarab]] zsolozsma Toledo környéken és [[Szent Ambrus]] zsolozsmája Milánó környéken) fennmaradt az első évezredből.
: Az egyházmegyei zsolozsmákat Szt.Szent [[V. Piusz pápa]] egységesítette és adatta ki [[1568]]-ban ''Quod a nobis'' kezdetű bullájával.
 
A [[Breviárium|''Breviarium'']] rövidített kiadást jelent és arra utal, hogy az ismétlődő részekből csak a kezdőszót nyomtatja ki.
 
=== Szent Benedek Regulája ===
Az első dokumentum, amely leírja a zsolozsmát, lényegében abban a formában, ahogy szentSzent [[X. Piusz pápa|X. Pius pápa]] idejéig fennállt ([https://bences.hu/data/files/regula_magyar.pdf Szent Benedek Regulája] 8–20. fejezete). A regula tartalmazza a zsolozsma minden elemét, beleértve a nyolc imaórát, zsoltárokat antifonával es gloriával, szentírási olvasmányokat, himnuszokat, válaszos imádságokat és könyörgéseket. A regula utal az egyházi évhez igazodó vagy a szentek ünnepeihez igazodó zsolozsmákra. Abban az időben valószínűleg nem több mint egy tucatnyi szentet ünnepeltek zsolozsmával.
 
=== Nagy Szent Gergely (540 - 640) ===
[[I. Gergely pápa|Nagy Szent Gergely pápa]] (540-604) szabályozta a zsolozsma éneklését és írt jelentős számú himnuszt saját maga.
 
=== Tridenti Zsinat és V. Szt. Piusz pápa ===
A zsolozsma viszonylagos egysége a könyvnyomtatás elterjedésével megbomlott, minden szerzetesrend és egyházmegye nyomtatta a saját liturgiáját, egyesek jelentős változtatásokkal. [[V. SzentPiusz pápa|V. Szent Piusz]] pápa állította le a különböző új változatokat ''Quod a nobis'' bullával [[1568]]-ban, és rendelte el
az egységes formát. Ezzel együtt elrendelte a [[Vulgata]] kötelező használatát a zsoltárok és a szentírási olvasmányok vonatkozásában.
 
 
=== X. Szent. Piusz pápa ===
Annak érdekében, hogy az Egyház újra imádkozza mind a 150 zsoltárt minden héten, [[X. Szt.Piusz Piuszpápa]] elrendelte a zsoltárok rendjének újraelosztását. A Breviárium mint könyv mindenki számára elérhetővé és könnyen hordozhatóvá vált, így többé nem volt szükség arra, hogy a napközi órák zsoltára a 118 zsoltár legyen. Az új zsolozsmát a ''Divino Afflatu'' encyclica rendelte el.<ref>{{Cite web |title=Divino afflato (1 Novembris 1911) {{!}} PIUS X |url=http://www.vatican.va/content/pius-x/la/apost_constitutions/documents/hf_p-x_apc_19111101_divino-afflatu.html |work=www.vatican.va |accessdate=2021-05-21}}</ref> A Matutinum
egységesen 9 zsoltár, vasárnap és a szentek ünnepein 9 olvasmánnyal, hétköznapokon (Feria) 3 olvasmánnyal. Ez nem akadályozta meg a szentek ünnepeinek a további növekedését.
 
 
=== VI. Pál pápa ===
[[VI. Pál pápa]] a zsolozsmát az [[Ortodox kereszténység|ortodox]] egyházak Horologiuma mintájára Imaórák liturgiájának nevezte át, a 150 zsoltár ciklusát 4 hétre osztatta el, a korábbi egy hét helyett, a hagyományos himnuszokat modernizálta. A Primát eltörölte, a Matutinumot lényegesen lerövidítve napközben bármikor elmondható imádsággá alakította, így csökkent a zsolozsmamondás ideje. Bár a zsolozsma (mint az egyházé is) nyelve a latin, de az új zsolozsmakiadások csaknem kizárólagosan nemzeti nyelvűek.
 
== A zsolozsma mint könyv ==
Általánosan elfogadott nézet, hogy a Matutinum három nokturnusa azt tükrözi hogy a remeték az egyiptomi pusztában éjszaka háromszor fölkeltek a zsolozsmát mondani, és ennek megfelelően nappal is minden 3 órában mondtak egy hórát.
 
[[Szent Benedek regulája|Szent Benedek]] regulája a Matutinomot éjjel 2 órára vagy a hajnal előtti két órára rendeli, hogy rövid szünet után a Laudest hajnali imaként mondhassák el. A Primát, majd a napközi imákat (Tertia, Sexta, Nona) és a Vecsernyét reggel hattól kezdve három órás időszakonként mondták, a Completoriumot pedig a nap befejezéseként este 8 óra körül. Egyes szerzetesrendek ezt a rendet a mai napig tartják.
 
Az egyházmegyei zsolozsmát a katedrálisokban általában reggel fél hétkor kezdték a Matutinummal és Laudes-szel, a 10 órai nagymise előtt mondták el a Primát és a Tertiát, a mise után a Sextát és a Nonát; délután négy óra után a Vecsernyét és a Completoriumot.
193

szerkesztés

Navigációs menü