„Zsolozsma” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
307 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{forma}}
A '''zsolozsma''' bizonyos [[Kereszténység|keresztény]] közösségek rendszeres, az [[eucharisztia|eucharisztiá]]n kívüli összejövetele a nap bizonyos óráiban;<ref>Verbényi-Arató: Liturgikus lexikon, Ecclesia</ref> az imaórák [[Liturgia|liturgiá]]ja (→hórák), a tagok hivatalos és közösségi imája. Végzése egyes egyházak legfontosabb feladatainak egyike, melyre a [[klerikus]]ok a [[diakónus]] szentelésben kötelezettséget kaptak. Végzése alól a [[püspök]] csak különleges (általában egészségügyi) okok miatt mentheti fel az adott személyt.
[[Fájl:BenedictineVespers.jpg|thumb|right|300px|Zsolozsmázó [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[bencések|bencés]] [[Keresztény szerzetesség|szerzetesek]]]]
Nevei: ''breviárium,'' ‘rövidítmény’, ismétlődő részeinek rövidítése alapján a 11. sz-tól; ''missa vespertina'' ‘esti mise’, a szentmisével való kapcsolata alapján;''officium divinum'' ‘isteni kötelesség’, ''officium ecclesiasticum'' ‘egyházi kötelesség’,''agenda'' ‘elvégzendő imádság’ kötelező volta alapján; ''opus Dei'' ‘Isten műve’, ''opus divinum'' ‘isteni mű’, ''divina psalmodia'' ‘isteni zsoltározás’ Istenre irányultsága alapján;''preces horariae'' ‘hóránkénti (3 óránkénti) imádság’ az idővel való kapcsolata alapján;''preces canonicae'' ‘kánoni imádságok’, ''horae canonicae'' ‘kánoni imaórák’ szabályozottsága alapján; ''sacrificium laudis, hostia laudis,'' ‘dicséret áldozata’;''sacrificium labiorum'' ‘ajkak áldozata’ a ''Zsid 13,15'' alapján; ''szünaxis–collecta'' (ti''. collectio fidelium'') ‘imádságos összejövetel’ a közösségi jellege alapján.
 
=== Nagy Szent Gergely (540 - 640) ===
[[Nagy SztSzent Gergely pápa]] (540-604) szabályozta a zsolozsma éneklését és írt jelentős számú himnuszt saját maga.
 
=== Tridenti Zsinat és V. Szt. Piusz pápa ===
A zsolozsma viszonylagos egysége a könyvnyomtatás elterjedésével megbomlott, minden szerzetesrend és egyházmegye nyomtatta a saját liturgiáját, egyesek jelentős változtatásokkal. [[V. SztSzent. PiusPiusz]] pápa állította le a különböző új változatokat ''Quod a nobis'' bullával [[1568]]-ban, és rendelte el
az egységes formát. Ezzel együtt elrendelte a [[Vulgata]] kötelező használatát a zsoltárok és a szentírási olvasmányok vonatkozásában.
 
V. SztSzent. Piusz pápa a szentek zsolozsmáit, amelyek száma akkorára 118-ra növekedett, az egyházmegyékre bízta. Mivel a szentek zsolozsmája a matutinumban csak 9 zsoltár volt, szemben a vasárnapi 18 zsoltárral és a hétköznapi 12 zsoltárral valamint mindenki szerette saját ünnepeit a világegyház ünnepeként látni, a szentek zsolozsmáinak száma a gyarapodó oktávák nélkül 243-ra nőtt [[1911]]-re.
A 17 részben átfedő oktávával együtt ez azt jelentette, hogy hetente átlagosan 6 nap szentek zsolozsmája volt, és a 150 zsoltárból csak kb. harmada szerepelt a zsolozsmákban hetente. A kérdést sem [[XIV. Benedek pápa]] sem [[X. SztSzent. Piusz]] pápa nem tudta megoldani.
 
=== X. SztSzent. Piusz pápa ===
Annak érdekében, hogy az Egyház újra imádkozza mind a 150 zsoltárt minden héten, X. Szt. Piusz elrendelte a zsoltárok rendjének újraelosztását. A Breviárium mint könyv mindenki számára elérhetővé és könnyen hordozhatóvá vált, így többé nem volt szükség arra, hogy a napközi órák zsoltára a 118 zsoltár legyen. Az új zsolozsmát a ''Divino Afflatu'' encyclica rendelte el. A Matutinum
egységesen 9 zsoltár, vasárnap és a szentek ünnepein 9 olvasmánnyal, hétköznapokon (Feria) 3 olvasmánnyal. Ez nem akadályozta meg a szentek ünnepeinek a további növekedését.
 
=== XII. Piusz és XXIII. János pápák ===
[[XII. Piusz papapápa]] [[1945]]-ben opcionálisan megengedte az új zsoltárfordítás használatát és [[1955]]-ben kisebb változásokat rendelt el.
 
[[XXIII. János pápa]] [[1961]]. január 1-jei hatállyal karácsony, húsvét és pünkösd kivételével eltörölte az oktávákat, egyszerűsítette a szentek ünnepeinek a rendszerét, a zsolozsmák többségét 3 olvasmányos zsolozsmává rendelte, elhagyva az Egyházatyák homiliáit. Az átlagos napi zsolozsmaidő 90 percről 60 percre csökkent. Ezzel együtt az új kiadásokban megjelentek a kétnyelvű kiadások: latin és nemzeti nyelv.
 
=== VI. Pál pápa ===
[[VI. Pál pápa]] a zsolozsmát az [[ortodox]] egyházak Horologiuma mintájára Imaórák liturgiájának nevezte át, a 150 zsoltár ciklusát 4 hétre osztatta el, a korábbi egy hét helyett, a hagyományos himnuszokat modernizálta. A Primát eltörölte, a Matutinumot lényegesen lerövidítve napközben bármikor elmondható imádsággá alakította, így csökkent a zsolozsmamondás ideje. AzBár a zsolozsma (mint az egyházé is) nyelve a latin, de az új zsolozsmakiadások csaknem kizárólagosan nemzeti nyelvűek.
 
== A zsolozsma mint könyv ==
Általánosan elfogadott nézet, hogy a Matutinum három nokturnusa azt tükrözi hogy a remeték az egyiptomi pusztában éjszaka háromszor fölkeltek a zsolozsmát mondani, és ennek megfelelően nappal is minden 3 órában mondtak egy hórát.
 
[[Szent Benedek]] regulája a Matutinomot éjjel 2 órára vagy a hajnal előtti két órára rendeli, hogy rövid szünet után a Laudest hajnali imaként mondhassák el. A Primát, majd a napközi imákat (Tertia, Sexta, Nona) és a Vecsernyét reggel hattól kezdve három órás időszakonként mondták, a Completoriumot pedig a nap befejezéseként este 8 óra körül. Egyes szerzetesrendek ezt a rendet a mai napig tartják.
 
Az egyházmegyei zsolozsmát a katedrálisokban általában reggel fél hétkor kezdték a Matutinummal és Laudes-szel, a 10 órai nagymise előtt mondták el a Primát és a Tertiát, a mise után a Sextát és a Nonát; délután négy óra után a Vecsernyét és a Completoriumot.
193

szerkesztés

Navigációs menü