„Nagy Zöld Fal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:


A fal megvalósításában az első nagy lépést egy összehangolt stratégia létrehozása jelentette, amire építve 2011 szeptemberében az Afrikai Unió 1.75 millió [[euró]]t mozgósított. A stratégia a következő célokat fogalmazta meg:
A fal megvalósításában az első nagy lépést egy összehangolt stratégia létrehozása jelentette, amire építve 2011 szeptemberében az Afrikai Unió 1.75 millió [[euró]]t mozgósított. A stratégia a következő célokat fogalmazta meg:
* Afrika száraz területein élők életkörülményeinek a javítása az által, hogy csökken a kitettségük az éghajlatváltozás, az éghajlat ingadozása és szárazsággal szemben
* Afrika száraz területein élők életkörülményeinek a javítása és kitettségük csökkentése az éghajlatváltozás, az éghajlat ingadozása és a szárazsággal szemben
* Ökoszisztémák állapotának, egészségének és ellenállóképességének javítása Afrika száraz zónáiban
* Improve the state and health of ecosystems in the arid zones of Africa and their resilience to climate change, climate variability and drought
* Mobilize resources for the implementation of the Great Green Wall Initiative through the establishment of efficient partnerships between national and international stakeholders<ref name="FAO ap603e">{{cite web |http://www.fao.org/3/ap603e/ap603e.pdf |title=The African Wall |accessdate=2021-05-19| publisher=[[Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet]]}}</ref>
* Nemzeti és nemzetközi felek közötti partneri kapcsolatok kiépítése, hogy ezzel elősegítsék a projekthez szükséges eszközök mozgósítását.<ref name="FAO ap603e">{{cite web |http://www.fao.org/3/ap603e/ap603e.pdf |title=The African Wall |accessdate=2021-05-19| publisher=[[Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet]]}}</ref>


Supported by the EU, FAO and the GM-UNCCD, the African Union Commission works with thirteen countries and other partners on the development of national action plans and on project portfolios at country and trans-boundary levels using a multi-stakeholder approach. The partner countries are: Algeria, Burkina Faso, Chad, Djibouti, Egypt, Ethiopia, the Gambia, Mali, Mauritania, Niger, Nigeria, Senegal and the Sudan. Meanwhile, capacity development and communication strategies and plans are put in place, as well as a partnership and resource mobilization platform, facilitated by the GM-UNCCD. A learning and networking platform will be established for the sharing of knowledge and best practices, for the transfer of technology, and for the promotion, assessment and monitoring of activities and results among the partners involved in the Great Green Wall initiative.<ref name="FAO ap603e"/>
Supported by the EU, FAO and the GM-UNCCD, the African Union Commission works with thirteen countries and other partners on the development of national action plans and on project portfolios at country and trans-boundary levels using a multi-stakeholder approach. The partner countries are: Algeria, Burkina Faso, Chad, Djibouti, Egypt, Ethiopia, the Gambia, Mali, Mauritania, Niger, Nigeria, Senegal and the Sudan. Meanwhile, capacity development and communication strategies and plans are put in place, as well as a partnership and resource mobilization platform, facilitated by the GM-UNCCD. A learning and networking platform will be established for the sharing of knowledge and best practices, for the transfer of technology, and for the promotion, assessment and monitoring of activities and results among the partners involved in the Great Green Wall initiative.<ref name="FAO ap603e"/>

A lap 2021. május 19., 19:10-kori változata

A Száhil öv, a Nagy Zöld Fal nyomvonala és a résztvevő államok
A Száhil öv, a Nagy Zöld Fal nyomvonala és a résztvevő államok

A Nagy Zöld Fal egy afrikai nemzetközi fejlesztési kezdeményezés, amelynek célja 2030-ig 100 millió hektár leromlott állapotú termőföld minőségének feljavítása, 250 millió tonna szén-dioxid megkötése, és 10 millió vidéki állás létrehozása a Száhil övben.[1] A cél elérése érdekében a kontinenst kelet-nyugati irányban átszelő, 8000 kilométer hosszú összefüggő "élő struktúrát" terveznek létrehozni.[2] Az eredeti elképzelésben ez egy összefüggő erdősáv lett volna, ami visszatartaná a sivatagot. A projekt ma ezzel szemben inkább fenntartható módon művelt területek mozaikját kívánja létrehozni, a névben szereplő "fal" inkább metaforaként az afrikai országok szolidaritására hivatott utalni.[3]

Története

A Nagy Zöld Fal ötlete az 1970-es évekre vezethető vissza, amikor a Szahara déli peremén az éghajlatváltozás, népességnövekedés és helytelen földhasználat következtében korábban termékeny földterületek száradtak ki és váltak terméketlenné. Ez sok területen a népesség elszegényedéséhez, víz- és élelmiszerhiányhoz vezetett, konfliktusokat szított, és a tömeges munkanélküliséggel karöltve tömeges népvándorlást idézett elő.[4]

Az 1980-as években egyre népszerűbbé vált egy "zöld fal", egy a kontinenst átölelő projekt ötlete, ami 2007-ben az Afrikai Unió vezetése alatt a mozgalom megalakulásához vezetett. Az eredeti 11 résztvevő állam mára egy 20-tagú csoporttá bővült.[4]

A fal megvalósításában az első nagy lépést egy összehangolt stratégia létrehozása jelentette, amire építve 2011 szeptemberében az Afrikai Unió 1.75 millió eurót mozgósított. A stratégia a következő célokat fogalmazta meg:

  • Afrika száraz területein élők életkörülményeinek a javítása és kitettségük csökkentése az éghajlatváltozás, az éghajlat ingadozása és a szárazsággal szemben
  • Ökoszisztémák állapotának, egészségének és ellenállóképességének javítása Afrika száraz zónáiban
  • Nemzeti és nemzetközi felek közötti partneri kapcsolatok kiépítése, hogy ezzel elősegítsék a projekthez szükséges eszközök mozgósítását.[5]

Supported by the EU, FAO and the GM-UNCCD, the African Union Commission works with thirteen countries and other partners on the development of national action plans and on project portfolios at country and trans-boundary levels using a multi-stakeholder approach. The partner countries are: Algeria, Burkina Faso, Chad, Djibouti, Egypt, Ethiopia, the Gambia, Mali, Mauritania, Niger, Nigeria, Senegal and the Sudan. Meanwhile, capacity development and communication strategies and plans are put in place, as well as a partnership and resource mobilization platform, facilitated by the GM-UNCCD. A learning and networking platform will be established for the sharing of knowledge and best practices, for the transfer of technology, and for the promotion, assessment and monitoring of activities and results among the partners involved in the Great Green Wall initiative.[5]

Külső hivatkozások

Források

  1. Great Green Wall - 2030 Ambition. UN Convention to Combat Desertification. (Hozzáférés: 2021. május 18.)
  2. Great Green Wall - About. UN Convention to Combat Desertification. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  3. Great Green Wall - Action Against Desertification. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  4. a b Great Green Wall - History. UN Convention to Combat Desertification. (Hozzáférés: 2021. május 18.)
  5. a b Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni!. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet. (Hozzáférés: 2021. május 19.)