„Österland” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
folyt. |
|||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
A svéd vikingek a korai középkor óta le voltak telepedve a [[Balti-tenger]] mindkét oldalán. A [[12. század]]ban a nemrégen megkeresztelkedett [[svealand]]i királyok (a római katolikus egyház befolyása alatt) keresztes hadjáratot indítottak [[Finnország]] ellen, ami az ország teljes meghódításában ért véget. Ez alatt az idő alatt Svédország egyetlen király alatt egyesült. |
A svéd vikingek a korai középkor óta le voltak telepedve a [[Balti-tenger]] mindkét oldalán. A [[12. század]]ban a nemrégen megkeresztelkedett [[svealand]]i királyok (a római katolikus egyház befolyása alatt) keresztes hadjáratot indítottak [[Finnország]] ellen, ami az ország teljes meghódításában ért véget. Ez alatt az idő alatt Svédország egyetlen király alatt egyesült. |
||
[[1581]]-ben ''Österland'' tartományt [[III. János]] svéd király hercegi rangra emelte. Lassan az ''Österland'' fogalom kiveszett. A [[17. század]]ban ''Finnország és Österbotten'' elnevezést használták helyette, habár a [[Viborg megye|Viborg]] és [[Kexholm megye|Kexholm]] megyéket külön helyen emlegették. A [[18. század]] parlamenti éveiben a mai Finnország területét az oroszok kétszer is elfoglalták([[1714]]-[[1721]] és [[1742]]-[[1743]]). Ezután |
[[1581]]-ben ''Österland'' tartományt [[III. János]] svéd király hercegi rangra emelte. Lassan az ''Österland'' fogalom kiveszett. A [[17. század]]ban ''Finnország és Österbotten'' elnevezést használták helyette, habár a [[Viborg megye|Viborg]] és [[Kexholm megye|Kexholm]] megyéket külön helyen emlegették. A [[18. század]] parlamenti éveiben a mai Finnország területét az oroszok kétszer is elfoglalták([[1714]]-[[1721]] és [[1742]]-[[1743]]). Ezután Finnország két erő között vergődött: a helyi svéd politikusok és az orosz propaganda között (amely felszabadítást ígért a svéd elnyomással szemben). |
||
''Österland'' Svédországhoz tartozott egészen [[1809]]-ig, amikor átadták [[Oroszország]]nak Kelet-[[Norrland]]al együtt és ettől fogva Finn Nagyhercegségnek nevezték az Orosz Birodalmon belül. |
''Österland'' Svédországhoz tartozott egészen [[1809]]-ig, amikor átadták [[Oroszország]]nak Kelet-[[Norrland]]al együtt és ettől fogva Finn Nagyhercegségnek nevezték az Orosz Birodalmon belül. |
||
A lap 2004. augusztus 30., 10:04-kori változata
Österland (Österlanden) Svédország egyik tája volt (szó szerint keleti földet jelent), ma Finnország déli része. Északon Norrland határolja.
Tartományok
Österlanden következő hét tartományból áll (mindenikük a mai Finnországban található):
|
Åland
Engentliga Finland
Karelen
Nyland
|
Történelem
A svéd vikingek a korai középkor óta le voltak telepedve a Balti-tenger mindkét oldalán. A 12. században a nemrégen megkeresztelkedett svealandi királyok (a római katolikus egyház befolyása alatt) keresztes hadjáratot indítottak Finnország ellen, ami az ország teljes meghódításában ért véget. Ez alatt az idő alatt Svédország egyetlen király alatt egyesült.
1581-ben Österland tartományt III. János svéd király hercegi rangra emelte. Lassan az Österland fogalom kiveszett. A 17. században Finnország és Österbotten elnevezést használták helyette, habár a Viborg és Kexholm megyéket külön helyen emlegették. A 18. század parlamenti éveiben a mai Finnország területét az oroszok kétszer is elfoglalták(1714-1721 és 1742-1743). Ezután Finnország két erő között vergődött: a helyi svéd politikusok és az orosz propaganda között (amely felszabadítást ígért a svéd elnyomással szemben).
Österland Svédországhoz tartozott egészen 1809-ig, amikor átadták Oroszországnak Kelet-Norrlandal együtt és ettől fogva Finn Nagyhercegségnek nevezték az Orosz Birodalmon belül.