„Balaskó Nándor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
50. sor: | 50. sor: | ||
== Életútja == |
== Életútja == |
||
Felsőfokú tanulmányokat [[bukarest]]i Szépművészeti Akadémián (1937–40), majd a budapesti [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolán]] (1940–43) folytatott. [[Kandó László]] volt a mestere. Három évig szovjet hadifogságban szenvedett, ahol látását majdnem elvesztette. 1948-as romániai [[Petőfi Sándor|Petőfi]]-szoborpályázaton megnyerte az I. díjat. 1948-tól [[Kolozsvár]]on a Magyar Művészeti Intézet, majd az ebből alakult [[Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem|Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola]] |
Felsőfokú tanulmányokat [[bukarest]]i Szépművészeti Akadémián (1937–40), majd a budapesti [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolán]] (1940–43) folytatott. [[Kandó László]] volt a mestere. Három évig szovjet hadifogságban szenvedett, ahol látását majdnem elvesztette. 1948-as romániai [[Petőfi Sándor|Petőfi]]-szoborpályázaton megnyerte az I. díjat. 1948-tól [[Kolozsvár]]on a Magyar Művészeti Intézet, majd az ebből alakult [[Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem|Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola]] üveg-kerámia tanszékén tanszékvezető tanárként működött. 1958-ban rész vett a Nemzetközi Auschwitz-pályázaton. Édesapját, pap testvérét nehéz börtönre kárhoztatták. Sógorát agyonverték. |
||
1970-ben [[Portugália|Portugáliába]] emigrált, [[Sintra]] városában telepedett le. A [[Securitate]] pribékjei még ott is üldözték, életveszélyesen bántalmazták. Új hazájában jelentős [[arckép|portré]]megrendeléseket kapott. Hívták Belgiumba, Spanyolországba, Amerikába dolgozni, amit rővid ideig el is fogadott de ő hűséges maradt választott hazájához. Kompozíciós műveiben és portréiban az [[Olaszország|itália]]i hatású neoklasszicizmus, s az 1930–40-es évek magyar művészetének tanulságait igyekezett hasznosítani. Érezhetően hatott rá [[Medgyessy Ferenc]] formaalkotása. Bonyolult, nagyméretű kompozíciós műveket alkotott (''Vatha, a pogány lázadó''; ''Hunyadi János''; ''Menekülők''). |
1970-ben [[Portugália|Portugáliába]] emigrált, [[Sintra]] városában telepedett le. A [[Securitate]] pribékjei még ott is üldözték, életveszélyesen bántalmazták. Új hazájában jelentős [[arckép|portré]]megrendeléseket kapott. Hívták Belgiumba, Spanyolországba, Amerikába dolgozni, amit rővid ideig el is fogadott de ő hűséges maradt választott hazájához. Kompozíciós műveiben és portréiban az [[Olaszország|itália]]i hatású neoklasszicizmus, s az 1930–40-es évek magyar művészetének tanulságait igyekezett hasznosítani. Érezhetően hatott rá [[Medgyessy Ferenc]] formaalkotása. Bonyolult, nagyméretű kompozíciós műveket alkotott (''Vatha, a pogány lázadó''; ''Hunyadi János''; ''Menekülők''). |
A lap 2021. május 6., 18:01-kori változata
Balaskó Nándor | |
Balaskóné Osváth Zsuzsánna festménye | |
Született | 1918. augusztus 30.[1] Szalacs |
Elhunyt | 1996. június 28. (77 évesen) Tauberbischofsheim |
Állampolgársága | román |
Élettársa | Balaskóné Osváth Zsuzsa |
Gyermekei | két gyermek |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sírhelye | Házsongárdi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Balaskó Nándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Balaskó Nándor (Érszalacs, 1918. augusztus 30. – Tauberbischofsheim, Németország, 1996. június 28.) erdélyi magyar szobrász, festő, grafikus, Balaskóné Osváth Zsuzsa férje.
Életútja
Felsőfokú tanulmányokat bukaresti Szépművészeti Akadémián (1937–40), majd a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1940–43) folytatott. Kandó László volt a mestere. Három évig szovjet hadifogságban szenvedett, ahol látását majdnem elvesztette. 1948-as romániai Petőfi-szoborpályázaton megnyerte az I. díjat. 1948-tól Kolozsváron a Magyar Művészeti Intézet, majd az ebből alakult Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola üveg-kerámia tanszékén tanszékvezető tanárként működött. 1958-ban rész vett a Nemzetközi Auschwitz-pályázaton. Édesapját, pap testvérét nehéz börtönre kárhoztatták. Sógorát agyonverték.
1970-ben Portugáliába emigrált, Sintra városában telepedett le. A Securitate pribékjei még ott is üldözték, életveszélyesen bántalmazták. Új hazájában jelentős portrémegrendeléseket kapott. Hívták Belgiumba, Spanyolországba, Amerikába dolgozni, amit rővid ideig el is fogadott de ő hűséges maradt választott hazájához. Kompozíciós műveiben és portréiban az itáliai hatású neoklasszicizmus, s az 1930–40-es évek magyar művészetének tanulságait igyekezett hasznosítani. Érezhetően hatott rá Medgyessy Ferenc formaalkotása. Bonyolult, nagyméretű kompozíciós műveket alkotott (Vatha, a pogány lázadó; Hunyadi János; Menekülők).
Kiállítások
Egyéni kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
Köztéri művei
Jegyzetek
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
Források
- Szántó Tibor: Blaskó Nándor és Losonczi Nándor lipcsei vizsgamunkái, Magyar Grafika, 1964/1. sz. 17-22. o.
- Vámfalvi M.: Felkerestük műtermében Blaskó Nándort. Új Élet, 1967
- Szőcs István: Balaskó Nándor. Helikon, 1991/10.
- Orbán István: Virágok vetélkedése. Egy Balaskó-szoborkompozíció nyomában. Művelődés, 2006/1. sz.