„MTA Izotópkutató Intézet” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
 
Az 1980-as évek végének eseményei az intézetet sem hagyták érintetlenül. A gazdálkodási szabályok változásainak nyomán többek között előírták, hogy az MTA intézetekben a vállalkozói tevékenységből származó jövedelem mértéke két egymást követő évben nem haladhatja meg az intézmény bevételének 30 %-át. Ebben az időben az intézet szerződéses árbevétele kb. háromszorosa volt a költségvetési bevételnek. Akadémiai és intézeti bizottságok és testületek többször foglalkoztak kiutak keresésével. Végül az intézet szétválását és az [http://www.izotop.hu Izotópintézet Kft] megalakulását szabályozó kormányhatározat született (3631/1992). Az intézet főigazgatója és tudományos igazgatója is nyugállományba vonult, az átmeneti 1992-es évre Zsinka László kapott igazgatói megbízást. A korábbi intézet Diagnosztikai, valamint Izotóp- és Sugártechnológiai Laboratóriumaiból alakult meg az MTA többségi tulajdonú Kft amelynek az induláskor 164 munkatársa volt. Az intézet izotópkereskedelmi leányvállalata [http://www.izinta.hu (IZINTA]) szintén Kft-vé alakult Az MTA Izotópkutató Intézetnél 144 munkatárs maradt (közülük 65 főnek volt kutatói besorolása) [7].
 
Az intézet MTA kutatóintézetként megmaradt része 1993. január 1-ével új igazgató [[Paál Zoltán (kémikus)|(Paál Zoltán)]] vezetésével szerveződött újjá. Hét tudományos osztály alakult (1. Felületkémiai és Katalizátorkutató, 2. Katalízis és Nyomjelzéstechnikai, 3. Magfizikai, 4. Spektroszkópiai, 5. Fotofizikai - ez később a Kémiai-Fizikai elnevezést kapta, 6. Sugárhatáskémiai és 7. Sugárbiztonsági). A kutatómunka két diszciplina köré csoportosult, egyrészt a mag- és sugárhatáskémia, nukleáris biztonság, másrészt a felületkémia és katalízis témáira. A centrális irányokhoz kapcsolódóan egyéb kutatások is folytak, pl. molekulamodellezés a sűrüségfunkcionál-elmélet alkalmazásával, vagy tanuló algoritmusok vizsgálata kidolgozása és alkalmazása. 1992 decemberében a KFKI átalakított kutatóreaktora megnövelt teljesítménnyel (10 MW) újraindult. A Kutatóreaktorhoz kapcsolódva a Magfizikai Osztály munkatársai ekkor hozták létre a „hideg” neutronokkal alkalmazásán alapuló unikális prompt-gamma aktivációs analízis (PGAA) mérőberendezést, mellyel beépültek a [http://www.bnc.hu Budapest Neutron Centrum] kutatási infrastrukturájábainfrastruktúrájába.
 
A szétválás után továbbra is az intézetnél maradt az országos izotópnyilvántartás vezetésének és frissítésének feladatköre az [[Országos Atomenergia Hivatal]] (OAH) felügyelete mellett. Az intézet az OAH részére egyéb szakterületeken (főleg sugárbiztonsággal kapcsolatban) is végzett szakértői tevékenységet. Az osztályok profiljainak megfelelően szerteágazó kutatások folytak. A Felületkémiai és Katalizátorkutató Osztályon egyebek mellett promotorok hatásait, valamint zeolithordozós kétfémes katalizátorokat vizsgáltak, tanulmányozták a rajtuk lejátszódó elektronkilépési ill. tranziens kinetikai folyamatokat. Katalizátorok sokoldalú vizsgálatára alkalmas berendezést is fejlesztettek, melyet külföldön is értékesítettek (Sorbstar). A Katalízis és Nyomjelzéstechnika Osztályon a hidrodeszulfurálás folyamatait vizsgálták <sup>35</sup>S izotópos nyomjelzéssel, továbbá alifás és ciklikus paraffinok vázátrendeződéseit Pt, Pd, Ru katalizátorokon, ferri- és sztanniszilikát zeolitokat in situ Mössbauer-spektroszkópiával, réteges cirkon-foszfát termikus átalakulásait tanulmányozták. A Magfizikai Osztályon számítógépes programokat dolgoztak ki a PGAA módszerrel nyert bonyolult gamma spektrumok kiértékelésére. A Spektroszkópiai Osztályon különböző komplex molekulákat vizsgáltak infravörös spektroszkópiával, (pl.mátrix izolált kétfémes karbonil komplexeket), a módszer emissziós változatás is alkalmazták, a molekulaszerkezet vizsgálatoknál meghonosították a sűrűségfunkcionál számítási módszereket. A Sugárhatáskémiai Osztályon impulzus radiolízis hatására bekövetkező gyökképződési folyamatokat, valamint a keletkezett gyökök oxidatív hatásait vizsgálták, valamint tanulmányozták a sugárzással iniciált polimerizáció folyamatait. A Sugárbiztonsági Osztályon elsősorban termolumineszcenciás dozimetriai vizsgálatok folytak.
1992 utáni időszakra jellemző volt, hogy a közvetlen költségvetési támogatások csökkentek, viszont nemzetközi pályázati lehetőségek nyíltak meg (ACCORD, PHARE, COST stb.). Az intézet kutatói ezekben is sikeresen szerepeltek, a szakmai közlemények többsége nemzetközi együttműködések keretében készült.
 
1994-től kezdődően az MTA (és így intézeteinek) működését is külön törvény szabályozta (1994/XL), 1995-ben konszolidációs folyamat indult,<ref>{{Cite journal|title=Keviczky László: Az akadémiai kutatóhálózat konszolidációjának elvi kérdései, Magyar Tudomány 1997, 565-573}}</ref> amely 1996-tól, [[Glatz Ferenc]] MTA elnökké választása után szélesebb kereteket kapott. Az átszervezések során a főleg kémiai profilú intézetek összevonásával létrejött az [[MTA Központi KémaiKémiai Kutatóintézet]] utódintézeteként a Kémiai Kutatóközpont (KK). Ennek egyik tagintézete lett a korábbi intézet, MTA KK Izotóp- és Felületkémiai Intézeteként 1998. jan. 1-ével. Az átalakulás során a Fotofizikai Osztály felszámolódott, a korábban működő intézetből 55 kutató került át a KK állományába, a gazdasági-adminisztrációs részlegek nagy többségét is összevonták.
 
== A Kémiai Kutatóközpont egyik tagintézete (1998-2005) ==

Navigációs menü