„Tihanyi alapítólevél” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az új, történeti földrajzi szemléletű lokalizáció területi változásokat tett szükségessé.
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
(Az új, történeti földrajzi szemléletű lokalizáció területi változásokat tett szükségessé.)
E latin adománylevél szövegében számos olyan magyar nyelvű helymegjelölés fordul elő, amely a [[11. század]]i hazai nyelvállapotról árulkodik.
 
Az okirat nemcsak [[tulajdonnév|tulajdonneveket]], hanem [[köznév|közneveket]], szószerkezeteket – köztük egy terjedelmesebbet – is tartalmaz a latin mellett magyarul: »INDE AD CASTELIC & FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA POST HEC PETRE ZENAIA HEL REA«, vagyis [[Székesfehérvár|Fehérvárra]] menő hadi útra. Ez az út egy római kori útnak még meglevő és használt szakasza lehetett. Ez volt Kesztölctől dél-keletre felélévő Fehérvár legfontosabb útja, a via magna strigoniensis. Erre vezetettvezethetett a jeruzsálemi zarándokút (1030–1043) is. Fehérvár a nevét onnan kapta, hogy fehér kőből építették a falait.<ref>[http://www.benceskiado.hu/index.php?hlid=23, Zelligeramelyek Erzsébet:a Elsőkörnyék nyelvemlékeinktermészetes éskőzete. aA 950finom évesdíszítő Tihanyifaragásra alapítólevél,alkalmas Újédesvizi Ember,forrás 2005.fehér novembermészkövét 20.]a {{Wayback|url=http://www.benceskiado.hu/index.php?hlid=23szomszédos |date=20090627153757Budakalászi }},mészkőbányából www.benceskiadoszállíthatták.hu</ref>
 
Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben, amely az első eredeti formában fennmaradt magyarországi oklevél (vagy egykorú másolat). Egyesek szerint a [[toldalék]]ok fejlődése szempontjából érdekes az idézett híres részlet, amelyben az értelmezések szerint mai határozórag helyén [[névutó]] olvasható (-ra, -re = ''REA''). A különírás azonban semmilyen bizonyító erővel nem bír, tekintve hogy a latin elöljárókat viszont rendszeresen egybeírja (például ''adfekete kumuc'' = fekete homokig), illetve az ''oluphelrea, iturea'' és ''bukurea'' helynevek esetén egybeírták a ragot. A másik érdekesség, hogy a főnevek töveinek végét itt [[magánhangzó]], sőt mindenhol ''u'' zárja. Fehérvár = ''FEHERU'', fehér, ''UARU'', vár, út = ''UTU'', hadi = ''HODU''.
* Zelliger Erzsébet: A Tihanyi Alapítólevél Bencés kiadó
* Hoffmann István: A Tihanyi alapítólevél három szórványáról: Huluoodi, Turku, Ursa
A fenti szerzők tanulmányait figyelembe véve, de a lokalizációs problémákat megoldva a hadiút helye a "királyi központ" pilisi helyszínére tevődik át.
 
Golarits Miklós: Hol volt és hol van a Fehérvárra vezető hadi út? In: Történeti Földrajzi Közlemények, 7. évfolyam, 3-4. szám, p. 1-27. 2019.
 
== További információk ==
Névtelen felhasználó

Navigációs menü