„Discovery-program” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a pongyola kifejezés jelölése |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
*[[MESSENGER]], küldetés a [[Merkúr (bolygó)]]ra, [[2004]] augusztusában indították, és úton van a bolygóhoz. |
*[[MESSENGER]], küldetés a [[Merkúr (bolygó)]]ra, [[2004]] augusztusában indították, és úton van a bolygóhoz. |
||
*[[ASPERA-3]] 'Discovery Mission of Opportunity', a NASA által kifejlesztett szerkezet más űrhajókra való csatlakozáshoz. Azért hozták létre, hogy tanulmányozza a napszél és a Mars atmoszférája közötti összefüggést, és hozzácsatlakozzon az [[Európai Űrügynökség]] [[Mars Express]] nevű űrszondájához. |
*[[ASPERA-3]] 'Discovery Mission of Opportunity', a NASA által kifejlesztett szerkezet más űrhajókra való csatlakozáshoz. Azért hozták létre, hogy tanulmányozza a napszél és a Mars atmoszférája közötti összefüggést, és hozzácsatlakozzon az [[Európai Űrügynökség]] [[Mars Express]] nevű űrszondájához. |
||
⚫ | |||
== Következő küldetések == |
== Következő küldetések == |
||
⚫ | |||
* [[Kepler űrtávcső]], tervezett startja [[2007]]-ben, feladata lesz föld-szerű bolygók keresése a naprendszerünkben. |
* [[Kepler űrtávcső]], tervezett startja [[2007]]-ben, feladata lesz föld-szerű bolygók keresése a naprendszerünkben. |
||
* The [[Moon Mineralogy Mapper]] ([http://aviris.jpl.nasa.gov/html/m3.html M3]) egy újabb, NASA által kifejlesztett szerkezet, a tervek szerint a [[ISRO]] [[Chandrayaan-1]] nevű űrszondájára fogják felszerelni. |
* The [[Moon Mineralogy Mapper]] ([http://aviris.jpl.nasa.gov/html/m3.html M3]) egy újabb, NASA által kifejlesztett szerkezet, a tervek szerint a [[ISRO]] [[Chandrayaan-1]] nevű űrszondájára fogják felszerelni. |
A lap 2007. november 7., 23:57-kori változata
A Discovery-program keretében a NASA olyan olcsó és gyorsan kivitelezhető űrszondákat indít, melyek a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni a célégitestről. A küldetések költsége nem lépheti túl a 300 millió dollárt, és a jóváhagyástól számítva 3 éven belül meg kell építeni. Az űrszondákat Delta-2 rakétával indítják a floridai Cape Canaveralból.
A programot 1992-ben hirdették meg.
Sikeres küldetések
- NEAR Shoemaker, küldetés az aszteroidák tanulmányozására, sikeres volt, és jelenleg inaktív, sikeresen landolt a 433 Eros-on.
- Mars Pathfinder, a Marson landoló, miniatűr terepjárót tartalmazó leszálló egység, befejezte küldetését és most inaktív.
- Lunar Prospector, holdszonda, teljesítette feladatait, és szándékosan megsemmisítették egy becsapódással a Holdba.
- Deep Impact, küldetés, melyben az űrszonda irányítottan becsapódott egy üstökösbe, egy lehetséges küldetés tesztjeként.
- Stardust, küldetés mintavételre az üstökös csóvájából, sikeresen teljesítette a mintavételt, és a "kapszula" visszatért a földre 2006. január 15-én. Az anyaszonda napkörüli pályára állt és a következő feladatára vár.
Részben sikeres küldetések
- Genesis, küldetés a napszélből való mintavételre, sikeresen teljesítve, de a visszatérő kapszula ejtőernyője nem oldott ki, és becsapódott az Utah sivatagba. Sikerült megmenteni a minta egy részét, amivel el lehetett kezdeni a vizsgálatokat.
Sikertelen küldetések
- CONTOUR, küldetés üstökösök vizsgálatára, felrobbant nem sokkal a start után.
Aktuális küldetések
- MESSENGER, küldetés a Merkúr (bolygó)ra, 2004 augusztusában indították, és úton van a bolygóhoz.
- ASPERA-3 'Discovery Mission of Opportunity', a NASA által kifejlesztett szerkezet más űrhajókra való csatlakozáshoz. Azért hozták létre, hogy tanulmányozza a napszél és a Mars atmoszférája közötti összefüggést, és hozzácsatlakozzon az Európai Űrügynökség Mars Express nevű űrszondájához.
- Dawn, 2007-ben került felbocsátásra , tanulmányozza majd a nagy aszteroidákat, a Cereszt és a 4 Vesta-t.
Következő küldetések
- Kepler űrtávcső, tervezett startja 2007-ben, feladata lesz föld-szerű bolygók keresése a naprendszerünkben.
- The Moon Mineralogy Mapper (M3) egy újabb, NASA által kifejlesztett szerkezet, a tervek szerint a ISRO Chandrayaan-1 nevű űrszondájára fogják felszerelni.