1948

1948 más naptárakban
Gergely-naptár	1948
Ab urbe condita	2701
Bahái naptár	104 – 105
Berber naptár	2898
Bizánci naptár	7456 – 7457
Buddhista naptár	2492
Burmai naptár	1310
Dzsucse-naptár	37
Etióp naptár	1940 – 1941
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2003 – 2004
Shaka Samvat	1870 – 1871
Holocén naptár	11948
Iráni naptár	1326 – 1327
Japán naptár	2608 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4644–4645
Kopt naptár	1664 – 1665
Koreai naptár	4281
Muszlim naptár	1367 – 1368
Örmény naptár	1397 ԹՎ ՌՅՂԷ
Thai szoláris naptár	2491
Zsidó naptár	5708 – 5709

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953

Események

Január

• január 1. – A British Railways létrehozása.
• január 4. – Burma függetlenségének kikiáltása.
• január 22. – Ernest Bevin, az Egyesült Királyság külügyminisztere az Alsóházban tartott felszólalásában javaslatot tesz a Nyugati Unió egy formájára.
• január 28. – A Szovjetunió és a Lengyelország kormánya kölcsönös áruszállítási hitelegyezményt ír alá.
• január 30. – Indiában meggyilkolják Mahátma Gandhit.

Február

• február 10. – Szovjet–jugoszláv–bolgár tárgyalások Moszkvában a Balkáni-föderáció terveiről.
• február 13. – A csehszlovák kormány ülésén a nemzeti szocialista miniszterek tiltakoznak a nemzetbiztonsági testület parancsnokának önkényes eljárása ellen, aki a testület nyolc tisztségviselőjét a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) embereivel akarta felváltani. (A kormány dönt az intézkedés visszavonásáról, de a végrehajtást Václav Nosek belügyminiszter szabotálja.)
• február 18. – Magyarország megköti a Szovjetunióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
• február 20. – A kormány rendkívüli ülésén a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújtják lemondásukat, tiltakozva a belügyminiszter törvénytelen eljárása ellen.
• február 21–23. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes pártértekezletén sor kerül az egyesülésre, így a RKP-ból és a PSD balszárnyából megalakul a Román Munkáspárt (Partidul Muncitoresc Român), melynek első titkára Gheorghe Gheorghiu-Dej.
• február 23. – A csehszlovák belügyminisztérium jelentést tesz közzé a nemzeti szocialista párton belüli „államellenes összeesküvés” leleplezéséről.
• február 25. – Edvard Beneš köztársasági elnök elfogadja a polgári pártok minisztereinek lemondását, s Klement Gottwalddal az élen kinevezi az új kormányt.
• február 26. – Jozef Lettrich lemond a Szlovák Nemzeti tanács elnöki posztjáról, utóda a kommunista párti Karol Šmidke.

Március

• március 3. – Csehszlovákiában a nemzeti szocialista párt Csehszlovák Szocialista Párttá alakul át.
• március 4. – Horthy Miklóst tanúként a nemzetközi törvényszék elé idézik Edmund Veesenmayer háborús bűnös perében.
• március 5–7. – Az MSZDP kongresszusán kizárják a Kéthly Anna-féle szárny tagjait és a pártvezetést megbízzák, hogy az Magyar Kommunista Párttal kezdjen tárgyalásokat egy egységes munkáspárt létrehozásáról.
• március 9. – A csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa irányelvet ad ki a gyárak és a vállalatok „reakciós elemektől” való megtisztításához.
• március 10. – Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter tisztázatlan körülmények között kizuhan a külügyminisztérium egyik ablakán, és belehal sérüléseibe.
• március 14. – Az első Kossuth-díjak átadása.
• március 17. – A Nyugat-európai országok aláírják a Brüsszeli Egyezményt.
• március 18–19. – Moszkva visszarendeli Jugoszláviából a szovjet szakértőket. (A szovjet–jugoszláv konfliktus kezdete.)
• március 20. – Az első választások Szingapúrban
• március 25. – Magyarországon államosítják a száz főnél többet foglalkoztató üzemeket.
• március 27. – A szovjet kormány „kispolgári-nacionalista elhajlással” vádolja meg a Jugoszláv Kommunista Párt (JKP) vezetését.
• március 28. – Parlamenti választások Romániában.
• március 31. – Megszüntetik a Budapesti Értéktőzsdét.

Április

• április 1. – Az MSZDP 32 országgyűlési képviselőjét visszahívja az Országgyűlésből.
• április 3. – Az Egyesült Államok meghirdeti az Európai Újjáépítési Programot (Marshall-segély).
• április 4–5. – A Nemzeti Parasztpárt elnökének ismét megválasztják Veres Pétert.
• április 12–13. – A JKP KB elveti a szovjet kormány által megfogalmazott vádakat.
• április 13. – Az újonnan megválasztott román parlament elfogadja az ország új alkotmányát, amely május 1-jei hatállyal lép életbe.
• április 17. – A Csehszlovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt vezetősége közös nyilatkozatban jelenti be a munkásosztály marxista–leninista alapokon való egyesítésének szükségességét.
• április 17–18. – A Független Kisgazdapárt elnökének Dobi Istvánt választották.
• április 28.
  • A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatok államosításáról.
  • Újabb államosítási törvényt fogadnak el Jugoszláviában. (Az államosítás és az állami ellenőrzés a kisipari termelésre is kiterjed. Ezzel is bizonyítják, hogy a JKP szocialista tulajdon- és osztályviszonyok kialakítására törekszik.)

Május

• május 6. – Budapesten megszűnik a lengyel–magyar kulturális kapcsolatok terén tevékenykedő Magyar Mickiewicz Társaság.
• május 7. – Létrehozzák a Községi Élelmiszer-kereskedelmi RT-t, ismertebb nevén a KÖZÉRT-et.
• május 9. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az új alkotmányt, amely kitűzi a „szocializmus építésének perspektivikus célját”, továbbá leszögezi, hogy az országban népi demokratikus rendszer uralkodik, törvényesíti „a dolgozó nép hatalmát”, és kimondja a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúságát. (A nemzeti kisebbségekről nem ejt szót.)
• május 14. – Izrael kikiáltja függetlenségét, az ENSZ határozata alapján Palesztinát arab és zsidó államra osztják fel.
• május 15. – Kitör az arab–izraeli háború.
• május 30. – Csehszlovákiában lezajlanak a választások az alkotmányozó nemzetgyűlésbe. (Az első „szocialista típusú” választáson a szavazók 89,2%-a voksol a Nemzeti Front jelöltlistáira.)

Június

A berlini légihíd

• június 2.
  • Aláírják a magyar–szovjet katonai egyezményt.
  • A végbemenő változásokkal azonosulni nem tudó, s nem akaró csehszlovák köztársasági elnök, Edvard Beneš lemond tisztéről.
• június 3. – Pócspetriben egy tüntetés során életét veszti egy rendőr. Az eset koncepciós perében a jegyzőt halálra, a plébánost életfogytiglanra ítélik.
• június 4. – A csehszlovák nemzetgyűlés egyhangúlag Klement Gottwaldot választja elnökké.
• június 8. – A nemzetközi körülmények változása miatt a CSKP KB új irányelveket fogad el a magyar kisebbséggel kapcsolatban, mely szerint a magyaroknak biztosítani kell a polgárjogokat, de nem szabad elismerni kisebbségi státusukat, illetve lehetővé tenni magyar politikai szervezet alakítását.
• június 10–11. – A Román Munkáspárt plenáris ülésén meghatározzák a román belpolitika irányvonalát, továbbá elfogadják a Kominform Jugoszláviát elítélő dokumentumát, elutasítják a Marshall-tervet és megfogalmazzák a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a fokozott iparosításról szóló határozatokat.
• június 11. – Romániában törvény születik a nagyipar, a bányászat, a biztosító- és a szállító vállalatok államosításáról.
• június 12. – A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kongresszusain kimondják a két párt egyesülését: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (MDP).
• június 14. – Csehszlovákiában Klement Gottwaldot beiktatják elnöki hivatalába.
• június 15. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszünetet rendel el Palesztinában, az arab-izraeli háborús konfliktus véget ér, de a béke nem teljes.
• június 18. – A Budapest–Cegléd–vasútvonal töltésen futó új szakaszának átadásával megszűnik a Thököly úti halálsorompó.
• június 20–22. – A Kominform első Jugoszlávia-ellenes határozata, amelyet 28-án hoznak nyilvánosságra. (A nyílt szovjet–jugoszláv „hidegháború” kezdete.)
• június 24. – A berlini válság, mely során a szovjetek lezárják a Berlin nyugati zónáihoz vezető összes utat.
• június 25.
  • A nyugati hatalmak útnak indítják az első repülőgépes segélyszállítmányt (berlini légihíd).
  • A csehszlovák és a magyar kommunisták képviselőinek pozsonyi tárgyalásán a felek megállapodnak, hogy a csehszlovákiai magyarok visszakapják állampolgárságukat, és ugyanolyan jogokban részesülnek, mint a csehek és a szlovákok.
• június 27.
  • Prágában lezajlik a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesítő kongresszusa.
  • Nyilvánosságra hozzák a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) egy héttel korábbi határozatát, amely elítéli a JKP-t, mert az szakított az osztályharc marxista elméletével, barátságtalan a Szovjetunióval. (A JKP KB nem küldött képvisetőket az ülésre.)
• június 28. – Jugoszlávia hivatalosan kilép a Kominformból.
• június 30. – A JKP nyilatkozata szerint a Kominform bírálata helytelen és hamis állításokon alapul.

Július

• július 2. – Romániában felállítják az Állami Tervbizottságot, amely – a gazdaság egységes, központi irányítására – 1949-re és 1950-re egyéves tervet, 1951-től kezdve ötéves terveket dolgoz ki.
• július 21–28. – A JKP V. kongresszusa megerősíti az addigi irányvonalat és vezetőséget.
• július 31. – Lemondatják Tildy Zoltán köztársasági elnököt.

Augusztus

• augusztus 3.
  • Szakasits Árpád lesz Tildy Zoltán utódja.
  • Romániában kezdetét veszi az egyházi iskolák államosítása.
• augusztus 14. – Az NSZK történetének első választásán a jogosultak 78%-ának részvételével a CDU (31,0%) győz. Az első Bundestagba még az SPD (29,2%), az FDP (11,9%) és az NKP (5,7%) jut be több regionális párt mellett.
• augusztus 15. – A Koreai-félsziget amerikai megszállási zónájában kikiáltják a Koreai Köztársaságot (elterjedtebb nevén Dél-Koreát), Szöul központtal.
• augusztus 16. – A csehszlovák katolikus püspökök nyitrai konferenciáján memorandumot intéznek a kormányhoz, melyben a résztvevők fenntartásaikat fejezik ki az országban végbemenő fejlődéssel kapcsolatban.
• augusztus 20. – Rákosi Mátyás Kecskeméten megtartott ünnepi beszédében egyértelműen és határozottan a szövetkezetesítés mellett foglalt állást, amikor kijelenti „Két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik út a régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás […] Ezen az úton a népi demokrácia nem mehet tovább.”
• augusztus 25. – János barcelonai gróf – az Azor nevű jacht fedélzetén, amely San Sebastiánnal szemben horgonyoz – találkozik Francóval és beleegyezik, hogy rábízza a fiát, János Károlyt a tábornokra, aki a caudillo kívánsága szerint Spanyolországban fog tanulni.
• augusztus 30. – Romániában létrehozzák a titkosrendőrséget.

Szeptember

• szeptember 3.
  • Sezimovo Ústíban meghal dr. Edvard Beneš volt köztársasági elnök. (Szeptember 8-ai temetésén a résztvevők kinyilvánítják szembenállásukat a rendszerrel.)
  • Lengyelországban a „moszkvaiak” és a „partizánok” – azaz a háborús emigránsok és az illegalitásban harcoltak – közötti éles vita eredményeként Władysław Gomułkát elmozdítják a Lengyel Munkáspárt főtitkári székéből. (Megkezdődik a párt megtisztítása.)
• szeptember 6. – Az Államrendőrség Államvédelmi Osztályából (ÁVO) létrehozzák a BM Államvédelmi Hatóságát (ÁVH).
• szeptember 9.
  • A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulása, Phenjan központtal.
  • Farkas Mihályt nevezik ki a Honvédelmi Minisztérium élére.
• szeptember 27–28. – A Csehszlovák Kommunista Párt és az eddig szervezetileg különálló Szlovák Kommunista Párt egyesülése, az egységes párt elnökévé Klement Gottwaldot, főtitkárává Rudolf Slánskýt választják.

Október

• október 1.
  • A CSKP soraiban is tisztogatások kezdődnek a pártba befurakodott „karrieristák és megbízhatatlan elemek eltávolítására”.
  • Megérkeznek az első szovjet tanácsadók a magyar hadsereghez.
• október 7. – Párizsi autószalonon bemutatják az első Citroën 2CVt.
• október 12. – A csehszlovák kormány döntést hoz a magyar lakosok állampolgárságának visszaadásáról. (Ezzel megszűnik a csehszlovákiai magyarok több mint három éven át tartó teljes jogfosztottsága.)
• október 14. – Csehszlovákiában érvénybe lép a népi demokratikus köztársaság védelméről szóló törvény.
• október 15. – A müncheni I. bajor esküdtszék döntésével Hitler hagyatékát Bajorországra ruházza, többek között a Mein Kampf szerzői jogát is. (A könyv szerzői jogi védelme 2015. december 31-én járt le.)
• október 25. – Csehszlovákiában megalakul az Egyházügyi Hivatal.
• október 27. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az 1949–53-as időszakra vonatkozó ötéves tervet.

November

• november 17. – Az MDP Államvédelmi Bizottsága – Rákosi Mátyás javaslatára – határoz arról, hogy szovjet katonai és rendőrségi szakértőket kérnek, illetve magyar katona- és rendőrtiszteket küldenek a Szovjetunióba.
• november 26. – A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.

December

• december 1. – Romániában rendeletileg feloszlatják a görögkatolikus egyházat, és híveit „beolvasztják” a ortodox egyházba.
• december 10.
  • Megalakul a Dobi-kormány, az új miniszterelnök Dobi István (a korábbi: Dinnyés Lajos).
  • Az ENSZ Közgyűlésén elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
• december 12. – Romániában kezdetét veszi a nemzetiségi politika új irányvonala.
• december 15. – Csehszlovákiában megjelenik az „Új Szó” című hetilap, négy évi kényszerszünet után az első szlovákiai magyar sajtóorgánum.
• december 15–21. – Hosszas viták után Varsóban sor kerül a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt egyesülési kongresszusára, s a fúzió eredményeként létrejön a Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR). (Az ifjúsági szervezetek egyetlen szervezetben, a Lengyel Ifjúsági Szövetségben (ZMP) egyesülnek. Csatlakozik a PZPR-hez a „Bund” Zsidó Szocialista Párt is.)
• december 18. – Horthy Miklós és családja elhagyja Bajorországot.
• december 20. – Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek első nemzetközi kiállítása a Károlyi Mihály vezette párizsi magyar nagykövetségen.
• december 23. – Tokióban kivégzik Tódzsó Hideki japán miniszterelnököt és 6 társát, mint háborús bűnöst.
• december 26. – Letartóztatják Mindszenty József hercegprímás-érseket.

Határozatlan dátumú események

• március – A krisztinavárosi Koronaőr utcát Kosciuszkó Tádé utcának nevezik át Tadeusz Kościuszko lengyel-amerikai szabadsághős tiszteletére.
• június – Németország nyugati övezeteiben bevezetik az új márkát.
• szeptember–november – A Kínai Néphadsereg „felszabadítja” Mandzsúriát (Északkelet-Kínát).
• az év folyamán –
  • A Természetvédelmi Világszövetség megalapítása.
  • A phenjani Sunan nemzetközi repülőtér megnyitása.
• december – Lengyelországban megszüntetik a kötelező beszolgáltatás 1946-ban bevezetett rendszerét.
• az év végén – Goli otok szigetén a jugoszláv hatóságok internálótábort hoznak létre, ahová 1958-ig 16–18 ezer „nép ellenségét”, főleg Kominform-szimpatizánst zárnak be.

Az év témái

1948 a filmművészetben

• Bán Frigyes: Talpalatnyi föld
• Frank Capra: Államok szövetsége
• Vittorio De Sica: Biciklitolvajok
• John Huston: A Sierra Madre kincse
• Laurence Olivier: Hamlet
• Szőts István: Ének a búzamezőkről
• Orson Welles: Macbeth

1948 az irodalomban

• Jerzy Andrzejewski: Hamu és gyémánt (regény)
• Kodolányi János: Vízöntő (avagy Vízözön)
• Norman Mailer: Meztelenek és holtak (regény)
• Irwin Shaw: Oroszlánkölykök (regény)
• Megszűnik a Sorsunk c. folyóirat

1948 a sportban

• A Csepeli Munkás TE nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe.
• július 29. – augusztus 14. XIV. Nyári olimpiai játékok Londonban. 59 ország részvételével.
• január 30. – február 9. V. Téli olimpiai játékok St. Moritzban. 28 ország részvételével.

Születések

• január 5. – Perényi Miklós, Kossuth-díjas magyar gordonkaművész, a nemzet művésze
• január 7. – Zmago Jelinčič Plemeniti szlovén, szlovén politikus, a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) alapítója
• január 8. – Váradi Katalin, Hevesi Sándor-díjas magyar karmester († 2015)
• január 12. – Török Ádám, magyar fuvolista, énekes és dalszövegíró, a Mini frontembere.
• január 13. (k. n.) – Vass Gábor színész, szinkronszínész (* 1956)
• január 22. – Hoffmann Rózsa, magyar pedagógus, oktatáspolitkus
• január 24. – Németh Miklós, magyar politikus, miniszterelnök
• január 25. – Vikidál Gyula, Liszt Ferenc-díjas magyar énekes
• január 28.
  • Kern András, Kossuth-díjas magyar színész
  • Mikhail Baryshnikov orosz születésű amerikai balett-táncos, koreográfus, filmszínész
• január 31. – Kováts Kolos, Kossuth-díjas magyar operaénekes
• február 2. – Sunyovszky Szilvia, Kossuth-díjas magyar színésznő
• február 3. – Drapál János, magyar motorkerékpár-versenyző († 1985)
• február 4.
  • Alice Cooper, amerikai zenész
  • Wichmann Tamás, kilencszeres kenuvilágbajnok, kétszer olimpiai második, egyszer olimpiai harmadik helyezett, 37-szeres magyar bajnok († 2020)
• február 12. – Raymond Kurzweil, amerikai feltaláló, író
• február 17. – Cserhalmi György, Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze
• február 21. – Laczkovich Miklós, magyar matematikus
• február 24. – Krausz Tamás, történész, Oroszország-szakértő, professor emeritus, rendszerkritikai értelmiségi
• február 28. – Rimóczi Imre magyar mikológus, egyetemi tanár
• március 3. – Böröczky József, magyar humorista, motorsport-szakkommentátor († 2011)
• március 9. – Lovász László, Széchenyi-díjas magyar matematikus, Magyar Tudományos Akadémia elnöke
• március 12. – Dienes Gábor, magyar festőművész († 2010)
• március 14. – Billy Crystal, amerikai színész
• március 17.
  • William Gibson, amerikai science fiction író
  • Bodnár Erika, Jászai Mari-díjas magyar színésznő
• március 21. – Papp Lajos, Széchenyi-díjas magyar szívsebész
• március 22. – Andrew Lloyd Webber, brit zeneszerző
• március 24. – Debreczeni Ferenc, Kossuth-díjas magyar zenész, doboz, az Omega tagja
• március 31. – Al Gore, amerikai politikus, USA 45. alelnöke
• április 6. – Grendel Lajos, Kossuth-díjas szlovákiai magyar író († 2018)
• április 17. – Ivánka Csaba, színész, rendező, zeneszerző, szövegíró, énekes († 1996)
• április 22. – Ġorġ Abela máltai jogász, politikus, köztársasági elnök
• április 24. – Szívós István, olimpiai és világbajnok magyar vízilabdázó († 2019)
• április 25. – Andorai Péter Kossuth-díjas magyar színész, a nemzet színésze († 2020)
• május 14. – Kállai Bori, magyar színésznő, érdemes művész
• május 19. – Grace Jones, amerikai modell, énekesnő és színésznő
• május 21. – Helyey László Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2014)
• május 26.
  • Gálvölgyi János Kossuth-díjas magyar színész, parodista
  • Tarlós István, magyar mélyépítő mérnök, Budapest főpolgármestere (2010–2019)
• május 27. – Presser Gábor, Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenész, énekes
• május 31. – Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics, Nobel-díjas belarusz írónő
• június 13. – Blaskó Péter, Kossuth-díjas magyar színész, a nemzet művésze
• június 18. – Schmidt Éva tudományos kutató, tanár, néprajztudós és nyelvész volt († 2002)
• június 22. – Cserháti Zsuzsa, magyar énekesnő († 2003)
• június 28. – Kathy Bates, Oscar-díjas amerikai színésznő
• július 3. – Pintér Sándor magyar rendőrtiszt, jogász, politikus, belügyminiszter
• július 4. – Verebes István Jászai Mari-díjas színész, rendező
• július 5.
  • Lojze Peterle szlovén politikus, kormányfő
  • Kű Lajos, olimpiai ezüstérmes magyar labdarúgó
• július 7. – Barta Tamás magyar gitáros, énekes, zeneszerző († 1982)
• július 9. – Szögi László magyar történész, levéltáros, könyvtáros, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója
• július 13. – El Kazovszkij, Kossuth-díjas magyar festőművész, díszlettervező († 2008)
• július 15. – Nicolae Dabija román származású moldáv író, irodalomtörténész († 2021)
• július 17. – Kovács György magyar szobrász, restaurátor
• július 25. – Baka István, magyar költő, műfordító († 1995)
• július 25. – Fazekas Attila, képregényrajzoló, illusztrátor.
• július 30. – Jean Reno, francia színész
• augusztus 4.
  • Dinnyés József, magyar zeneszerző, előadóművész († 2021)
  • Papp János, magyar színész
  • Bartha András, magyar üzletember, író, költő
• augusztus 8. – Cservenyák Tibor, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző
• augusztus 17. – Badari Tibor, Európa-bajnok ökölvívó († 2014)
• augusztus 18. – Gyimesi László Lajos író, költő († 2020)
• augusztus 23.
  • Jurij Ivanovics Jehanurov, ukrán politikus, 2005–2006 között Ukrajna miniszterelnöke
  • Tímár Péter, magyar fotográfus, fotóművész
• szeptember 2. – Oszter Sándor, Kossuth-díjas magyar színművész
• szeptember 3. – Sáfár Anikó, magyar színésznő
• szeptember 6. – Hegedűs Csaba, olimpiai bajnok magyar birkozó, edző, sportvezető
• szeptember 8. – Kincses Veronika, Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő
• szeptember 9. – Jacqueline Taïeb francia énekesnő
• szeptember 10. – Charles Simonyi, szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója
• szeptember 15. – Székely B. Miklós, Jászai Mari-díjas magyar színész
• szeptember 19. – Jeremy Irons, Oscar-díjas angol színész
• szeptember 20.
  • Baksa-Soós János, magyar előadó- és képzőművész, a Kex együttes alapítója és frontembere
  • George R. R. Martin, amerikai író, forgatókönyvíró
• szeptember 29.
  • Theo Jörgensmann, klarinétművész
  • Koroknay Géza színész († 2013)
• október 1. – Cságoly Ferenc, Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár
• október 8.
  • Johnny Ramone, amerikai gitáros, zenész († 2004)
  • Claude Jade, francia színésznő († 2006)
• október 11.
  • Kepes András, magyar író, újságíró, televíziós műsorkészítő, egyetemi tanár
  • Verbőczy Antal, magyar költő († 1982)
• október 12. – Rick Parfitt, angol rockzenész, zeneszerző, gitáros (Status Quo) († 2016)
• október 17. – Raffay Ernő, magyar történész, államtitkár
• október 28. – Ördögh Szilveszter, író, műfordító († 2007)
• november 8. – Deák Bill Gyula, magyar bluesénekes
• november 14. – Károly walesi herceg
• november 15. – Droppa Judit Munkácsy-díjas textiltervező
• november 28. – Tamás Gáspár Miklós, filozófus
• december 2. – Gazda István tudománytörténész, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója
• december 3. – Ozzy Osbourne, énekes
• december 14. – Lázár Kati, Kossuth-díjas magyar színésznő
• december 21. – Samuel L. Jackson, amerikai színész
• december 27. – Gérard Depardieu, francia színész
• december 31.
  • Donna Summer, amerikai énekesnő, többszörös Grammy-díjas († 2012)
  • Joe Dallesandro amerikai színész

Halálozások

• január 26. – Kâzım Karabekir török tábornok, politikus, a török parlament házelnöke 1946-tól haláláig (* 1882)
• január 28. – Arthur Liebehenschel, az auschwitzi és majdaneki haláltáborok parancsnoka (* 1901)
• január 30. – Mahátma Gandhi indiai miniszterelnök, meggyilkolják. (* 1869)
• február 11. – Szergej Mihajlovics Eisenstein orosz rendező (* 1898)
• február 16. – Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1895)
• április 25. – Márkus László magyar rendező, díszlet- és jelmeztervező, kritikus, drámaíró (* 1881)
• május 30. – Klekl József, korábban alaptalanul magyarellenességgel vádolt magyarországi szlovén politikus, majd belgrádi parlamenti képviselő. 1918-ban tervezetet készített a szlovén nemzetiségi területet magába foglaló autonóm, vagy pedig független Szlovenszka krajina kialakítására (* 1874)
• június 6. – Louis Lumière francia kémikus, a filmművészet és a filmgyártás úttörője (* 1864)
• június 12. – Glykais Gyula kétszeres olimpiai bajnok kardvívó (* 1893)
• július 7. – Schulek János építész (* 1872)
• július 18. – Telcs Ede, szobrászművész (* 1872)
• július 30. – Paikert Alajos, ifj., mezőgazdász, agrárpolitikus, múzeumigazgató (* 1866)
• augusztus 18. – Habsburg–Tescheni Vilmos Ferenc József főherceg, Sztálin börtönében halt meg (* 1895)
• augusztus 20. – Emery Roth magyar származású amerikai építész, New York meghatározó lakóépületeinek, hoteljeinek, felhőkarcolóinak tervezője (* 1871)
• augusztus 27. – Markovits Rodion, magyar író, újságíró (* 1884)
• szeptember 3. – Edvard Beneš cseh politikus (* 1884)
• szeptember 22.
  • Adalbert Ferdinánd porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tisztje (* 1884)
  • Florence Augusta Merriam Bailey, amerikai ornitológusnő és természetírónő (* 1863)
• október 18. – Walther von Brauchitsch német katonatiszt, tábornagy (* 1881)
• október 23. – Zerkovitz Béla zeneszerző (* 1881)
• október 24. – Vámbéry Rusztem, jogász, polgári radikális publicista (* 1872)
• november 21. – Dálnoki Miklós Béla katonatiszt, az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke (* 1890)
• november 28. – Ábrányi Emilné, Wein Margit magyar szopránénekesnő (* 1861)
• november 30. – Bíró Mihály magyar festő, grafikus, szobrász (* 1886)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

Fizikai	Patrick Maynard Stuart Blackett brit fizikus
Kémiai	Arne Tiselius svéd kémikus
Orvosi-fiziológiai	Paul Hermann Müller svájci biokémikus
Irodalmi	Thomas Stearns Eliot brit író
Béke	nem adták ki

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 
• ↑ Tulipán: Tulipán Éva. 1848 1948-ban. Múlthasználat és propaganda a néphadsereg születésének hajnalán. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 128. évf., 2015/4. (2015. december) sz., ISSN 0017-6540 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1948 témájú médiaállományokat.