„Dusnok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Légi fotógaléria: Reklámlink ki - ez nem további infó
88. sor: 88. sor:
Szabadidőpark a magasból.jpg|Szabadidőpark a magasból
Szabadidőpark a magasból.jpg|Szabadidőpark a magasból
</gallery>
</gallery>

További légi fotók érhetők el a településről a https://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=3828 Dusnok oldalon.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2021. április 8., 21:42-kori változata

Dusnok
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Dusnok címere
Dusnok címere		 Dusnok zászlaja
Dusnok zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállásközség
PolgármesterMindszenti István (független)[1]
Irányítószám6353
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség2671 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület57,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 59″, k. h. 18° 57′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 59″, k. h. 18° 57′ 58″
Dusnok (Bács-Kiskun vármegye)
Dusnok
Dusnok
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Dusnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dusnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Dusnokról szól. Hasonló címmel lásd még: Dusnok (egyértelműsítő lap).

Dusnok (horvátul: Dušnok) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában található.

Fekvése

A falu a Kalocsai Sárköz egyik Vajas menti települése, kb. félúton fekszik Baja és Kalocsa városok között. Budapesttől 135 km-re, az 51-es főút mentén, a Dunától öt kilométerre fekszik.

A környék jellegzetes folyómenti táj, amelynek felszínét a Duna, a Vajas és az Örjeg vizei alakították ki.

A falut a közelben húzódó Duna és az itt áthaladó Vajas-csatorna, valamint termékeny földjei, bőséges erdői teszik vonzóvá.

Története

III. Béla 1193–1196 között kelt adománylevele említi először Dusnok nevét. 1639-ben mint puszta Miskey János és Veres István birtoka volt. A 17. század végén dalmáciai és boszniai katolikusok népesítették be a települést. A 18. század elején a gróf Cseszneky család követelte vissza, de végül a kalocsai érsekség birtoka lett. A település 1864-ben hatalmas tűzvész áldozatául esett.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Palotai Péter (független)[3]
  • 1994–1998: Szegedi Ágnes (független)[4]
  • 1998–2002: Szegedi Ágnes (független)[5]
  • 2002–2006: Palotai Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Palotai Péter (független)[7]
  • 2010–2014: Palotai Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Palotai Péter (független)[9]
  • 2019-től: Mindszenti István (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

A 17–18. században a népesség rohamos növekedésnek indult, míg 1783-ban 1176, addigra az 1840-es évek végén már 2294 magyarul is tudó rác, római katolikus lakója volt.

Az első lakóházak a templom környékére szerveződtek, itt alakult ki az első iskola és az egykori községháza is. A szétszórt külterületi részek (lakóházak, iskola) is a faluközpont felé települtek be.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2958
2880
2754
2715
2722
2671
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben lakosságának 10,8%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 18,4% horvátnak, 1,7% németnek, 1,4%-a cigánynak, 0,4% szerbnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80%, református 0,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,9% (15,8% nem nyilatkozott).[10]

Gazdaság

Gazdasági életét évszázadok óta a víz közelsége és a jó minőségű termőföld határozza meg. Elsősorban fűszerpaprika-termesztéssel, víziszárnyasok tartásával foglalkozik a lakosság. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a víziszárnyasok, elsősorban a kacsák gasztronómiai vonatkozásaira is.

Nevezetességei

  • Templom

A templomot Patachich Gábor érsek emeltette – szárított téglából – 1744-ben, Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére. A templom a község legnagyobb részével együtt 1780-ban leégett, de 1844-ben újra felépítették.

A falu templomának freskóit Márton Lajos, oltárképét Kákonyi Asztrik festette. A török elleni felszabadító háborúk után a kalocsai érsek birtokába került, aki telepeseivel népesítette be a mai falu területét.

A templom a falu egyik legértékesebb részén, közel a vízparthoz és a legmagasabban fekvő területén épült.

  • Kulturális és szórakoztató rendezvény

Nemzetiségi hagyományok ápolása céljából kerül évente megrendezésre Pünkösdkor a „Rác Pünkösd” néven kulturális és szórakoztató rendezvény. A színes, változatos programokon 2-3 ezer ember is megfordul. Az éneket, a zenés-táncos hangulatot emeli a kiváló minőségű halászlé, a nemzetiségi jellegű ételek, valamint a dusnoki királylányka, a kékfrankos borok.

  • Vajas

A községet körülvevő, kanyargós Vajas vize kész horgászparadicsom, már kora tavasztól kiválóan alkalmas evezős túrákra, amelyet nem csak a helyi lakosok használnak ki. Az evezőstúrán résztvevők szívesen térnek vissza.

  • Erdő és vadászház

Dusnok közigazgatási területén fekszik a lenesi erdő és a vadászház, amelyet külföldi és belföldi vadászok egyaránt szívesen látogatnak.

Sportélete

A település labdarúgócsapata a Dusnok KSE, amelyet 1937-ben alapítottak.[11] A klub alapítása óta a Bács-Kiskun megyei labdarúgó-bajnokság első- és másodosztályában szerepel, legnagyobb sikere az előbbiben szerzett 1996-os bronzérme. A megyei másodosztályban ötször, legutóbb 2016-ban szerzett bajnoki címet.[12] A később az NB I-ben is pályára lépő Báló Tamás és Sánta Attila is volt fiatalon a klub játékosa. A csapat szervezett fan-clubbal is rendelkezik, melynek neve Ultras Dusnok. A helyi szurkolókból álló csapat 2011 óta járja kedvenceik meccseit.

Légi fotógaléria

  • Dusnok látképe madártávlatból
    Dusnok látképe madártávlatból
  • A dusnoki focipálya légi fotón
    A dusnoki focipálya légi fotón
  • Dusnok, katolikus templom légi felvételen
    Dusnok, katolikus templom légi felvételen
  • Dusnok a levegőből
    Dusnok a levegőből
  • Szabadidőpark a magasból
    Szabadidőpark a magasból

Jegyzetek

  1. ↑ a b Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  5. ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  6. ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  7. ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  8. ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  9. ↑ Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. ↑ Dusnok Helységnévtár
  11. ↑ Dusnok KSE - magyarfutball.hu adattár. magyarfutball.hu
  12. ↑ Fergeteges ünneplés Dusnokon. bacskiskunfoci.hu, 2016. június 6. [2017. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 6.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dusnok&oldid=23762067”