„Lézeres nyomtató” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
apró |
a korr, elirasok jav., form |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Hp_laserjet_4200dtns.jpg|200px|jobbra|bélyeg|[[Hewlett-Packard|HP]] márkájú lézeres nyomtató]] |
[[Fájl:Hp_laserjet_4200dtns.jpg|200px|jobbra|bélyeg|[[Hewlett-Packard|HP]] márkájú lézeres nyomtató]] |
||
⚫ | |||
A '''lézeres nyomtató''' por alapú festéket használ, amit a lézerrel elektromosan feltöltött „fényhenger” visz át a papírra. Ez a kép azonban még letörölhető lenne, ezért fixálni kell, ami ebben az esetben hővel történik. A papírt és a festéket felhevíti, a por megolvad és a papír felületére ragad. |
|||
⚫ | Működési elve a [[Xerox]] cég [[1971]]-es fénymásolójának |
||
⚫ | Ezekkel a nyomtatókkal élénk színű, magas fényű, kontúros nyomatok hozhatók létre. Normál papíron a színes nyomat szebb lehet, mint a tintasugaras nyomtatóé, viszont fotópapírra nem készít olyan szép képet. Ennek az oka, hogy kevesebb árnyalatot képes létrehozni. A3-as méret felett nem jellemző a használata. A normál mono A4-es méretű nyomatok piacát jelenleg nagy fölénnyel uralja.<ref>{{Cite web |title=Tintás vagy lézer – mit javasol? |url=https://www.nyomtatoberlesgyor.hu/2019/06/21/tintas-vagy-lezer-mit-javasol/ |work=Nyomtató Bérlés Győr |date=2019-06-21 |accessdate=2019-10-17 |language=hu |last=nyomtatas}}</ref> |
||
== Működése == |
|||
⚫ | Működési elve a [[Xerox]] cég [[1971]]-es fénymásolójának működési elvén alapszik. Az első lézer nyomtatót egy Xerox-os kutató, Gary Starkweather készítette egy fénymásoló átalakításával. Az első hivatalos lézeres nyomtatót az IBM készítette el, mely a 3800-as modell volt. Az első olyan változatot, mely számítógéppel használható, 1977-ben készült el, ami a Xeros Star 8010 volt. Ez azonban még nagyon drága volt, így csak néhány cég és kutatóintézet számára volt elérhető, azonban a személyi számítógépe elterjedésével megnövekedett az igény a mindenki számára elérhető olcsó eszközök iránt. Ez 1984-ben következett be a HP Laserjet 8ppm formájában, mely Canon belsővel és HP szoftverrel működött. Innentől kezdve sok cég kezdett lézeres nyomtató fejlesztésbe.<ref>{{Cite web |url=http://www.inf.u-szeged.hu/projectdirs/bohusoktat/regi/szganyagok/esszek/lezernyomtatok.pdf |title=Lézernyomtató pdf |accessdate=2019-10-17}}</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2021. március 15., 10:25-kori változata
A lézeres nyomtató por alapú festéket használ, amit a lézerrel elektromosan feltöltött „fényhenger” visz át a papírra. Ez a kép azonban még letörölhető lenne, ezért fixálni kell, ami ebben az esetben hővel történik. A papírt és a festéket felhevíti, a por megolvad és a papír felületére ragad.
Ezekkel a nyomtatókkal élénk színű, magas fényű, kontúros nyomatok hozhatók létre. Normál papíron a színes nyomat szebb lehet, mint a tintasugaras nyomtatóé, viszont fotópapírra nem készít olyan szép képet. Ennek az oka, hogy kevesebb árnyalatot képes létrehozni. A3-as méret felett nem jellemző a használata. A normál mono A4-es méretű nyomatok piacát jelenleg nagy fölénnyel uralja.[1]
Működése
Működési elve a Xerox cég 1971-es fénymásolójának működési elvén alapszik. Az első lézer nyomtatót egy Xerox-os kutató, Gary Starkweather készítette egy fénymásoló átalakításával. Az első hivatalos lézeres nyomtatót az IBM készítette el, mely a 3800-as modell volt. Az első olyan változatot, mely számítógéppel használható, 1977-ben készült el, ami a Xeros Star 8010 volt. Ez azonban még nagyon drága volt, így csak néhány cég és kutatóintézet számára volt elérhető, azonban a személyi számítógépe elterjedésével megnövekedett az igény a mindenki számára elérhető olcsó eszközök iránt. Ez 1984-ben következett be a HP Laserjet 8ppm formájában, mely Canon belsővel és HP szoftverrel működött. Innentől kezdve sok cég kezdett lézeres nyomtató fejlesztésbe.[2]
Jegyzetek
- ↑ nyomtatas: Tintás vagy lézer – mit javasol? (magyar nyelven). Nyomtató Bérlés Győr, 2019. június 21. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
- ↑ Lézernyomtató pdf. (Hozzáférés: 2019. október 17.)