„Thallóczy Lajos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
→‎Életpályája: Bosznia javítás
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
79. sor: 79. sor:
[[Fájl:Thallóczy Lajos emléktábla, Herceghalom.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A [[Herceghalom|Herceghalmi]] vasútállomás várótermében levő emléktáblája.]]
[[Fájl:Thallóczy Lajos emléktábla, Herceghalom.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A [[Herceghalom|Herceghalmi]] vasútállomás várótermében levő emléktáblája.]]
[[Fájl:Thallóczy Lajos sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Thallóczy Lajos sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 10/1-1-14. [[Horvay János]] 1920-ban készített szobra.]]
[[Fájl:Thallóczy Lajos sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Thallóczy Lajos sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 10/1-1-14. [[Horvay János]] 1920-ban készített szobra.]]
[[1883]]-tól az MTA levelező, [[1895]]-től rendes tagja, [[1913]]-tól a [[Magyar Történelmi Társulat]] elnöke; a magyar Balkán-kutatás megalapozója volt. [[1885]]-től a közös Pénzügyminisztériumhoz tartozó bécsi udvari kamarai levéltár igazgatója, a [[Theresianum (Bécs)|Theresianumban]] a magyar történet és [[közjog]], a Konzuli Akadémián a magyar közjog tanára volt. 1901-től a közös Pénzügyminisztérium osztályvezetőjeként a megszállt [[Bosznia-Hercegovina]] oktatási, művelődési és kultuszügyeinek felelőse lett, és e minőségében elkötelezetten dolgozott az ország modernizációjáért. Gróf [[Tisza István]] miniszterelnök [[Thaly Kálmán]]<nowiki/>t és Thallóczyt bízta meg Rákóczi hamvai hazahozatalának lebonyolításával (1906 októbere). 1912-től valóságos belső titkos [[tanácsos]], [[1916]]-tól a világháború során megszállt [[Szerbia]] polgári [[kormányzó]]jává nevezték ki. 1916. december 1-jén [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] temetéséről hazajövet Magyarország legsúlyosabb [[herceghalmi vasúti baleset|vasúti szerencsétlenségének]] áldozata lett.
[[1883]]-tól az MTA levelező, [[1895]]-től rendes tagja, [[1913]]-tól a [[Magyar Történelmi Társulat]] elnöke; a magyar Balkán-kutatás megalapozója volt.

[[1885]]-től a közös Pénzügyminisztériumhoz tartozó bécsi udvari kamarai levéltár igazgatója, a [[Theresianum (Bécs)|Theresianumban]] a magyar történet és [[közjog]], a Konzuli Akadémián a magyar közjog tanára volt. Gróf [[Tisza István]] miniszterelnök [[Thaly Kálmán]]<nowiki/>t és Thallóczyt bízta meg Rákóczi hamvai hazahozatalának lebonyolításával (1906 októbere). Thallóczy 1908-tól osztályfőnök a közös Pénzügyminisztériumban. 1912-től valóságos belső titkos [[tanácsos]], [[1916]]-tól a megszállt [[Bosznia-Hercegovina#Osztr%C3%A1k%E2%80%93magyar_uralom|Bosznia-Hercegovina]] polgári [[kormányzó]]ja lett. 1916. december 1-jén [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] temetéséről hazajövet Magyarország történelmének legsúlyosabb [[herceghalmi vasúti baleset|vasúti szerencsétlenségének]] áldozata lett.


==Művei==
==Művei==

A lap 2021. március 13., 13:30-kori változata

Thallóczy Lajos
Fájl:Thalloczy Lajos.jpg
A Magyar Történelmi Társulat elnöke
Hivatali idő
1913 – 1916
ElődTeleki Géza
UtódKlebelsberg Kuno

Születési névStrommer Lajos
Született1857. december 8.[1][2]
Kassa
Elhunyt1916. december 1. (58 évesen)
Herceghalom
SírhelyFiumei Úti Sírkert

Foglalkozástörténész
Halál okavonatgázolás
A Wikimédia Commons tartalmaz Thallóczy Lajos témájú médiaállományokat.

Dr. Thallóczy Lajos (született: Strommer Lajos) (Kassa, 1857. december 8.[3]Herceghalom, 1916. december 1.) magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1913-tól 1916-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, politikus, valóságos belső titkos tanácsos, a császári és királyi közös pénzügyi minisztérium osztályfőnöke.[4]

Életpályája

Felvidéki német ajkú polgári családban született a Strommer Benedek Lajos név alatt.[5] Szülei Strommer Benedek és Uhl (Van der Well) Margit (18351895) voltak.[6] Nevét 1877-ben változtatta meg Strommerről Thallóczyra. Tanulmányait 1875 és 1879 között a budapesti egyetemen folytatta, ahol középiskolai tanári és bölcsészdoktori címet szerzett. 1879-ben magyar gazdaságtörténetből magántanári képesítést szerzett. Rövid ideig a Magyar Nemzeti Múzeum, 1879-től a Magyar Országos Levéltár tisztviselője volt. 18741884 közt a Századok, 18761880 közt az Archaeologiai Értesítő segédszerkesztője, majd 1877–1878-ban a Magyar Gyorsíró szerkesztője.

A Herceghalmi vasútállomás várótermében levő emléktáblája.
Thallóczy Lajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 10/1-1-14. Horvay János 1920-ban készített szobra.

1883-tól az MTA levelező, 1895-től rendes tagja, 1913-tól a Magyar Történelmi Társulat elnöke; a magyar Balkán-kutatás megalapozója volt. 1885-től a közös Pénzügyminisztériumhoz tartozó bécsi udvari kamarai levéltár igazgatója, a Theresianumban a magyar történet és közjog, a Konzuli Akadémián a magyar közjog tanára volt. 1901-től a közös Pénzügyminisztérium osztályvezetőjeként a megszállt Bosznia-Hercegovina oktatási, művelődési és kultuszügyeinek felelőse lett, és e minőségében elkötelezetten dolgozott az ország modernizációjáért. Gróf Tisza István miniszterelnök Thaly Kálmánt és Thallóczyt bízta meg Rákóczi hamvai hazahozatalának lebonyolításával (1906 októbere). 1912-től valóságos belső titkos tanácsossá, 1916-tól a világháború során megszállt Szerbia polgári kormányzójává nevezték ki. 1916. december 1-jén Ferenc József temetéséről hazajövet Magyarország legsúlyosabb vasúti szerencsétlenségének áldozata lett.

Művei

Történelmi regényeinek és útleírásainak egynémelyike Deli álnéven jelent meg.

  • I. Apafi Mihály udvara (1878)
  • Magyar várak 1437 körül (1878)
  • Lucrum Camerae (A kamara haszna) (Bp., 1879)
  • Utazás Levanteban (Bp., 1882); lefordítva bolgárra: Пейковска, П., Пътепис на Лайош Талоци за България от 1881 г. Известия на държавните архиви, Т. 64, с. 202–232.
  • A keleti kereskedelem története Magyarországon (1882)
  • Vasvári Pál és a pesti egyetemi ifjúság 1844–1849 (Bp., 1882)
  • Oroszország és hazánk (Bp., 1884);
  • Zay Ferenc (Bp., 1884)
  • Csömöri Zay Ferenc 1505–1570 (1885)
  • Az "illyr" címergyűjtemények (1888)
  • Magyarország és Raguza (1888)
  • Horvát szokásjog (Bácsy Jakab álnéven, Bp., 1896)
  • Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból (Bácsy Jakab álnéven, 1896)
  • Blagay család oklevéltára (1897, Barabás Samuval)
  • Tanulmányok a Blagay-család történetéből. Adalék Szlavonia történetéhez (1897)
  • Die Geschichte der Grafen von Blagay (1898)
  • Gyepün innen, gyepün túl (álnéven, Bp., 1898)
  • Magyar–bulgár összeköttetések. Századok, 1898, II. füz., 113–123; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Унгарско-български връзки (fordítás P. Peykovska) In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 106–120.
  • Oklevelek a magyar–bulgár összeköttetések történetéhez. 1360–1369. Történelmi Tár, II. füzet, 1898, N IV, 355–367; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Грамоти за историята на унгарско-българските връзки, 1360–1369 (fordítás P. Peykovska, S. Lekova). In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 121–142.
  • Nagy Lajos és a bolgár bánság (1900); lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Лудовик Велики и българското банство (fordítás P. Peykovska, S. Lekova) In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 143–202.
  • Bosznia története (1900)
  • Gróf Benyovszky Móric haditengerészeti és kereskedelem-politikai tervei 1779–1801 (1901)
  • Gróf Szécsen Antal (1901)
  • Magyarország melléktartományainak oklevéltára című sorozat 4 kötete:
  1. A horvát véghelyek oklevéltára (Hodinka Antallal, Bp., 1903)
  2. Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára (Áldásy Antallal, Bp., 1907)
  3. Alsó-Szlavónia okmánytára 1244–1710 (Horváth Sándorral, Bp., 1912)
  4. Jajcza története (Monum. Hung. Hist., Bp., 1915)

Források

  • Dževad Juzbašić - Ress Imre 2010 (szerk.): Thallóczy Lajos a történész és politikus. Budapest.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
  • Унгарски учени за България (ХІХ - средата на ХХ в.). София, 2003. Съставител, научна редакция, превод, предговор, библиография и показалци П. Пейковска.
  • Пейковска, П., Българо-унгарски научни взаимоотношения (ХІХ - средата на ХХ век). София, 2005, с. 40-49, 79-85.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Commons:Category:Lajos Thallóczy
A Wikimédia Commons tartalmaz Thallóczy Lajos témájú médiaállományokat.

További irodalom

  • Szilágyi Ágnes Judit (2007): Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 49-54.
  • ifj. Némethy Károly 1940: Emlékezések Thallóczy Lajosról. Budapest.