„Szubordinacionizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 9. sor: | 9. sor: | ||
== Történet == |
== Történet == |
||
Mindenekelőtt [[Órigenész (exegéta)|Origenész]] <ref>{{Cite web |title=szubordinacionizmus – Magyar Katolikus Lexikon |url=http://lexikon.katolikus.hu/S/szubordinacionizmus.html |work=lexikon.katolikus.hu |accessdate=2021-03-10}}</ref> és tanítványa, az [[alexandriai Dionüsziosz]] tartotta ezt a nézetet. A [[4. század]] végéig az egyházi nézetek többsége támogatta ezt a tant.<ref>''Joseph Hergenröthers: Handbuch der allgemeinen Kirchengeschichte. [[Joseph Hergenröther]] bíboros Általános Egyháztörténeti Kézikönyve '' Erster Band (I. kötet): Die Kirche in der antiken Welt, 496. p. (Az egyház az ókori világban)</ref> |
Mindenekelőtt [[Órigenész (exegéta)|Origenész]] <ref>{{Cite web |title=szubordinacionizmus – Magyar Katolikus Lexikon |url=http://lexikon.katolikus.hu/S/szubordinacionizmus.html |work=lexikon.katolikus.hu |accessdate=2021-03-10}}</ref> és tanítványa, az [[alexandriai Dionüsziosz]] tartotta ezt a nézetet. A [[4. század]] végéig az egyházi nézetek többsége támogatta ezt a tant.<ref>{{Cite web |title=Alapfogalmak a szentháromságtan dogmatörténetében {{!}} doksi.net |url=https://doksi.net/hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=17963 |work=doksi.net |accessdate=2021-03-10}}</ref><ref>''Joseph Hergenröthers: Handbuch der allgemeinen Kirchengeschichte. [[Joseph Hergenröther]] bíboros Általános Egyháztörténeti Kézikönyve '' Erster Band (I. kötet): Die Kirche in der antiken Welt, 496. p. (Az egyház az ókori világban)</ref> |
||
A Fiúnak az Atyával való egylényegűségét tagadta az [[arianizmus]] is, az alárendeltséget a Szentlélekre is kiterjesztették a [[makedoniánusok]].<ref name="BB"/> |
A Fiúnak az Atyával való egylényegűségét tagadta az [[arianizmus]] is, az alárendeltséget a Szentlélekre is kiterjesztették a [[makedoniánusok]].<ref name="BB"/> |
||
A lap 2021. március 10., 09:55-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A szubordinacionizmus a Szentháromságról alkotott keresztény nézet, amely nem tagadja meg ugyan a három személyt, de tagadja azok egylényegűségét.[1] E nézet szerint a Fiú (Jézus) és a Szentlélek természeténél és léténél fogva az Atya Istennek van alárendelve.[1]
Etimológia
Összetett szó: a latin sub (= alá)[2] és ordinatio (= rendelés)[2] szavakból.
Szubordináció = alárendeltség.[2]
Történet
Mindenekelőtt Origenész [3] és tanítványa, az alexandriai Dionüsziosz tartotta ezt a nézetet. A 4. század végéig az egyházi nézetek többsége támogatta ezt a tant.[4][5]
A Fiúnak az Atyával való egylényegűségét tagadta az arianizmus is, az alárendeltséget a Szentlélekre is kiterjesztették a makedoniánusok.[1]
A 381-es konstantinápolyi zsinat eretnekségként elítélte a tanítást.[6]
Hivatkozások
- ↑ a b c Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Szubordinaciánizmus (1933)
- ↑ a b c Idegen szavak szótára, Szikra, 1953.
- ↑ szubordinacionizmus – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
- ↑ Alapfogalmak a szentháromságtan dogmatörténetében | doksi.net. doksi.net. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
- ↑ Joseph Hergenröthers: Handbuch der allgemeinen Kirchengeschichte. Joseph Hergenröther bíboros Általános Egyháztörténeti Kézikönyve Erster Band (I. kötet): Die Kirche in der antiken Welt, 496. p. (Az egyház az ókori világban)
- ↑ Világvallások A-Zs (2009)