„Hűtőgép” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (86.101.18.179), visszaállítva InternetArchiveBot szerkesztésére
Címke: Kézi visszaállítás
AtaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB
40. sor: 40. sor:


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


== Irodalom ==
== Irodalom ==

A lap 2021. február 13., 09:44-kori változata

Háztartási hűtőszekrények egy áruházban

A hűtőgép olyan szerkezet, mellyel mesterségesen a környezetnél alacsonyabb hőmérsékletet lehet előállítani és tartósan fenntartani.

Hűtést természetes vagy mesterséges eljárással lehet végezni. Természetes mód az, ha valamilyen hideg tárgyat hozunk kapcsolatba a hűtendő hellyel. Évszázadok óta használatos a vízjéggel való hűtés. Télen képződött jeget (folyóból vagy tóból kivágva) jól szigetelt árnyékos tárolókba, jégvermekbe rakták, itt még a forró nyári napokra is megmaradt annyi jég, hogy fel lehetett használni frissítők készítéséhez.

Mesterséges hűtésre a hűtőgépek (hűtőberendezések) szolgálnak.

A hűtőgépek története

  • 1748 – a Glasgow-i Egyetemen William Cullen az első mesterséges hűtést alkalmazza (etil-éter).
  • 1805 – Az első gőzzel működő hűtőgépet Oliver Evans készíti el.
  • 1835 – Perkins: szabadalmaztatta dimetil-éteres hűtőgépét.
  • 1842 – Levegő hűtőközeges hűtőgépet készít John Gorrie.
  • 1856 – A hűtés ipari alkalmazása: Alexander C. Twinning
  • 1856 – James Harrison gőzkompressziós hűtést használ.
  • 1859 – Ferdinand Carré ammóniás abszorpciós hűtőgépet szerkeszt.
  • 1867 – J. B. Sutherland elkészíti az első hűtött vasúti kocsit.
  • 1876 – Carl von Linde kifejleszti az első ammóniás kompresszoros hűtőgépet.
  • 1895 – Levegő cseppfolyósítása nagyüzemi szinten Linde találmánya alapján.
  • 1901 – Linde a folyékony levegő frakcionális desztillációjával tiszta folyékony oxigént és nitrogént állít elő.
  • 1913 – DOMELRE: az első háztartási hűtőgép piacra dobása. Amerikai Egyesült Államok, Chicago
  • 1922 – Az abszorpciós hűtőszekrények feltalálása Svédországban - az első (mozgó alkatrész nélküli) háztartási hűtőgépek (gyártva 1926-tól), melyek lényegesen olcsóbbak voltak a korábbiaknál.
  • 1928 – A freon feltalálása (Thomas Midgley Charles Franklin).
  • 1939 – Az Electrolux első fagyasztó kamrás háztartási hűtőgépei.
  • 1974 – A freon ózonkárosító hatásának felfedezése.[1]

A hűtőgépek működési elve

Hűtőgépeket többféle működési elv szerint lehet készíteni. Termodinamikai elven működő hűtőgépek:

Nem termodinamikai elven működő hűtőgépek:

  • Termoelektromos hűtőgép. A Peltier-effektust használja fel. Kempingberendezésekben, műszerek, űreszközök hűtésére használják.[2]
  • Termoakusztikus hűtőgép. Még többnyire kísérleti fázisban lévő berendezés.[3]
Ideális hűtőgép vázlata

Ideális termodinamikai hűtőgép

A Carnot-hőerőgép működésének megfordítása az ideális hűtőgép, a gőzkompressziós hűtőkörfolyamat idealizált fizikai alapmodellje. A körfolyamatot ideális gáz hűtőközeggel lehet szemléltetni, mely zárt rendszerben áramlik a nyíl irányában. A hűtendő helyiség jele E, itt hőt ad le a hűtendő objektum, a hűtőközeg felmelegszik. A K kompresszor végzi a gáz áramoltatását, összenyomja a hűtőközeget, mely izentropikus kompressziót szenved. A felmelegedett gáz a C hőcserélőn át hőt ad le, majd az Exp jelű expanziós gépben (gázturbinában) izentropikus expanzió megy végbe, a gázturbina közben hasznos munkát termel. A hűtés munkaszükséglete a kompresszor által felvett és az expanziós gép által leadott munka különbsége.

Jegyzetek

  1. Hargitai L. Csaba: Hő- és áramlástani Gépek II. jegyzet
  2. VGF Online
  3. Green Technology for Air Conditioning, Heating and Refrigeration that uses Thermoacoustic Technology. [2013. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 26.)

Irodalom

  • Pattantyús. Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 4. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1962.
  • Pattantyús Á. Géza: A gépek üzemtana. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-10-4808-X
  • Tom Shachtman: Az abszolút zérus és a hideg meghódítása, Magyar Könyvklub, 2002.
  • Dr. Komondy Zoltán: Hűtőgépek, Tankönyvkiadó, 1960.
  • Dr. Komondy Zoltán - Dr. Halász László: Hűtőgépek, Tankönyvkiadó, 1967.
  • Dr. Láng Lajos - Dr. Jakab Zoltán: Hűtéstechnika, Műszaki Könyvkiadó, 1984.
  • Dr. Jakab Zoltán - Dr. Láng Lajos: Kompresszoros hűtés, Magyar Mediprint Szakkiadó, 2000.
  • Beke György: Hűtőipari kézikönyv I.-II. Mezőgazdasági Kiadó, 2002.
  • Dr. Jakab Zoltán: Kompresszoros hűtés, I.-II. HKVSZ, 2007.
  • Pohlmann - Taschenbuch der Kältetechnik: Grundlagen, Anwendungen, Arbeitstabellen und Vorschriften, VDE Verlag, 2010. (németül)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Refrigeration
A Wikimédia Commons tartalmaz Hűtőgép témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek