„Bácsszentgyörgy” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások
AtaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB
122. sor: 122. sor:


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


== További információk ==
== További információk ==

A lap 2021. február 13., 02:33-kori változata

Bácsszentgyörgy
A régi bácsszentgyörgyi temető sírkövei
A régi bácsszentgyörgyi temető sírkövei
Bácsszentgyörgy címere
Bácsszentgyörgy címere
Bácsszentgyörgy zászlaja
Bácsszentgyörgy zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállásközség
Irányítószám6511
Körzethívószám79
Testvértelepülései
Lista
Rasztina, Regőce, Gakovo, Gara
Népesség
Teljes népesség125 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség10,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 19° 02′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 19° 02′ 17″
Bácsszentgyörgy (Bács-Kiskun vármegye)
Bácsszentgyörgy
Bácsszentgyörgy
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Bácsszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsszentgyörgy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bácsszentgyörgy község Bács-Kiskun megyében, a Bajai járásban. Bajától 25 kilométerre fekszik.

Fekvése

Kistelepülés a Duna és a Kígyós-ér árterületeinek rejtekében. Délről a szerbiai Rasztina és Regőce övezi, míg a magyar oldalon északról Gara, északnyugatról Dávod és nyugatról pedig Hercegszántó veszi körül. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.

Nevének eredete

  • Magyarul : Szentgyörgy (Szent-György (1425), Baracska-Szentgyörgy (1430)), Gyúrity(puszta), Györgypuszta, Bácsszentgyörgy
  • Szerbhorvátul (bunyevácul) : Đurić ill. Đuriće (hercegszántói használattal)[2]
  • Németül : Djuritsch, Juritsch
  • egyéb elnevezése : Jurics (1720), Gyurits (1822)

A helységet Szent Györgynek szentelt katolikus templomáról nevezték el. A török hódoltság korában betelepült szerbek a magyar helynevet Gyurityé formálták, ebből magyarban Gyúrity lett, majd 1904-ben az országos helységnév rendezés után Györgypuszta. A település önállósulásakor, 1947 március 1.-jén egészítették ki a középkori Szentgyörgy nevet Bács megkülönböztető névelemmel, mivel magyarlakta területen akkor 17 település nevében szerepelt Szent György neve.

Története

A középkori falut 1425-ben említik először oklevelekben.

A helység tekintélyére legkiválóbban az 1520-1522-es Bodrog vármegyei tizedlajstrom mutat. E szerint a kalocsai érseknek járó egy egész terület dézsmáját itt gyűjtötte össze maga az itteni Cirjék nevezetű szentgyörgyi plébános, a helybeli Kövér György nevű bíró szérűjén. E tájat és Szentgyörgyöt is a mohácsi vész tette pusztává.

Mária Terézia Cothmann főtanácsosa Kovács mérnökkel végigjárta az elpusztított Bácskát, Gyúrity-pusztát mint Nagybaracska éléskamráját felvették az újra telepítendő kamara puszták jegyzékébe. Az 1772-es baracskai ún. úrbéri rendezéssel Gyúrity-puszta Baracskához tartozik. Sok baracskai ide is költözött.

Egészen új fejezet indul 1885 után. A baracskaiak Nagybaracska határában vásároltak földeket, így sokan itt eladták jó minőségű birtokaikat s megkezdődött a visszavándorlás. Neszét vették ennek a környező falvak lakói: a németek, bunyevácok, magyarok s itt vásároltak földeket.

1944/45-ben malenkij robot címén, a Szovjetunióba hurcoltak 11 helyi férfit és 5 nőt.

Bácsszentgyörgy háromnyelvű község volt a II. világháborúig. Magyarok mellett bunyevácok és németek lakták. Az elmúlt idők emlékeit a helytörténeti gyűjtemény őrzi.

A kulturális életet a művelődési ház, a klubkönyvtár és egy ifjúsági klub biztosítja.

2018. április 3-án átadták a Harasztival összekötő határátkelőt.[3]

Közlekedés

A tömegközlekedést a bajai Bács Volán biztosítja a helyiek számára. A települést közúton Gara községen keresztül lehet megközelíteni.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Pencz János (független)[4]
  • 1994–1998: Végvári József (független)[5]
  • 1998–2002: Müller József (független)[6]
  • 2002–2006: Kubatov Istvánné (független)[7]
  • 2006–2010: Müller József (független)[8]
  • 2010–2014: Szűcs Gergely (független)[9]
  • 2014–2016: Szűcs Gergely (független)[10]
  • 2017–2019: Müller József (független)[11]
  • 2019–2020: Tóth János (független)[12]
  • 2020-tól:

A településen 2017. január 22-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

2020. október 18-án ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kell majd tartani a településen, mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát.

Érdekesség, hogy a települést 2002 és 2006 között vezető Kubatov Istvánné egyben a község zászlajának és címerének tervezője is volt.

Népessége

  • 1870 : 409 lakos
  • 1880 : 408 lakos
  • 1890 : 477 lakos
  • 1900 : 532 lakos
  • 1910 : 510 lakos
  • 1920 : 524 lakos
  • 1931 : 514 lakos (216 német nemzetiségű)
  • 1941 : 532 lakos
  • 1949 : 566 lakos
  • 1960 : 513 lakos
  • 1970 : 421 lakos
  • 1980 : 349 lakos
  • 1990 : 271 lakos
  • 2001 : 197 lakos (4 horvát és 3 német nemzetiségű)

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
174
169
139
137
111
125
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,9% horvátnak, 1,9% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,3%, református 4,5%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,4% (11,5% nem nyilatkozott).[14]

Címere

A címer alapjául Prokop Péter pap festő Szent Györgyöt ábrázoló festménye szolgált, mely a falu katolikus templomának mellékoltárát díszíti. A sárkányölő lovag alakja felett a nyitva álló Biblia és az egykori vármegye védőszentjének, Pál apostolnak a vértanúságát jelképező két kard látható.

Álló, háromszögletű címerpajzs, vörös pajzs főjében két átlósan keresztezett arany pallosra helyezett arany könyv (evangélium) lebeg. A címerpajzs további kék mezejében heraldikailag jobbra fordulva fehér lovon vágtató arany páncélba öltözött vörös köpenyes Szent György lándzsájával arany sárkányt döf le.

Utcái

  • Kossuth Lajos utca
  • Petőfi Sándor utca
  • Hunyadi János utca
  • Ady Endre utca
  • Sarok utca
  • Nyíl sor
  • Kígyós utca
  • Rákóczi utca

Nevezetességei

Polgármesterek

  • Pentz János :1990-1994 (*2009)
  • Végvári József :1994-1998
  • Müller József : 1998-2002
  • Kubatov Istvánné 2002-2006 ( A település zászlójának és címerének tervezője)
  • Müller József : 2006- 2010
  • Szűcs Gergely :2010-2016
  • Müller József :2017-napjainkig[15]

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  3. új határátkelő
  4. Gara-Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  6. Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  7. Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  8. Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  9. Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  11. a b Bácsszentgyörgy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. január 22. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  12. Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  13. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  14. Bácsszentgyörgy Helységnévtár
  15. http://www.valasztas.hu/dyn/idokozi_onk14/szavossz/hu/20170122/jkv0301000100.html

További információk