„Bácsszentgyörgy” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások |
a →Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB |
||
122. sor: | 122. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2021. február 13., 02:33-kori változata
Bácsszentgyörgy | |||
A régi bácsszentgyörgyi temető sírkövei | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Bajai | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 6511 | ||
Körzethívószám | 79 | ||
Testvértelepülései | Lista Rasztina, Regőce, Gakovo, Gara | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 125 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 10,18 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 19° 02′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 19° 02′ 17″ | |||
Bácsszentgyörgy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bácsszentgyörgy község Bács-Kiskun megyében, a Bajai járásban. Bajától 25 kilométerre fekszik.
Fekvése
Kistelepülés a Duna és a Kígyós-ér árterületeinek rejtekében. Délről a szerbiai Rasztina és Regőce övezi, míg a magyar oldalon északról Gara, északnyugatról Dávod és nyugatról pedig Hercegszántó veszi körül. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.
Nevének eredete
- Magyarul : Szentgyörgy (Szent-György (1425), Baracska-Szentgyörgy (1430)), Gyúrity(puszta), Györgypuszta, Bácsszentgyörgy
- Szerbhorvátul (bunyevácul) : Đurić ill. Đuriće (hercegszántói használattal)[2]
- Németül : Djuritsch, Juritsch
- egyéb elnevezése : Jurics (1720), Gyurits (1822)
A helységet Szent Györgynek szentelt katolikus templomáról nevezték el. A török hódoltság korában betelepült szerbek a magyar helynevet Gyurityé formálták, ebből magyarban Gyúrity lett, majd 1904-ben az országos helységnév rendezés után Györgypuszta. A település önállósulásakor, 1947 március 1.-jén egészítették ki a középkori Szentgyörgy nevet Bács megkülönböztető névelemmel, mivel magyarlakta területen akkor 17 település nevében szerepelt Szent György neve.
Története
A középkori falut 1425-ben említik először oklevelekben.
A helység tekintélyére legkiválóbban az 1520-1522-es Bodrog vármegyei tizedlajstrom mutat. E szerint a kalocsai érseknek járó egy egész terület dézsmáját itt gyűjtötte össze maga az itteni Cirjék nevezetű szentgyörgyi plébános, a helybeli Kövér György nevű bíró szérűjén. E tájat és Szentgyörgyöt is a mohácsi vész tette pusztává.
Mária Terézia Cothmann főtanácsosa Kovács mérnökkel végigjárta az elpusztított Bácskát, Gyúrity-pusztát mint Nagybaracska éléskamráját felvették az újra telepítendő kamara puszták jegyzékébe. Az 1772-es baracskai ún. úrbéri rendezéssel Gyúrity-puszta Baracskához tartozik. Sok baracskai ide is költözött.
Egészen új fejezet indul 1885 után. A baracskaiak Nagybaracska határában vásároltak földeket, így sokan itt eladták jó minőségű birtokaikat s megkezdődött a visszavándorlás. Neszét vették ennek a környező falvak lakói: a németek, bunyevácok, magyarok s itt vásároltak földeket.
1944/45-ben malenkij robot címén, a Szovjetunióba hurcoltak 11 helyi férfit és 5 nőt.
Bácsszentgyörgy háromnyelvű község volt a II. világháborúig. Magyarok mellett bunyevácok és németek lakták. Az elmúlt idők emlékeit a helytörténeti gyűjtemény őrzi.
A kulturális életet a művelődési ház, a klubkönyvtár és egy ifjúsági klub biztosítja.
2018. április 3-án átadták a Harasztival összekötő határátkelőt.[3]
Közlekedés
A tömegközlekedést a bajai Bács Volán biztosítja a helyiek számára. A települést közúton Gara községen keresztül lehet megközelíteni.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Pencz János (független)[4]
- 1994–1998: Végvári József (független)[5]
- 1998–2002: Müller József (független)[6]
- 2002–2006: Kubatov Istvánné (független)[7]
- 2006–2010: Müller József (független)[8]
- 2010–2014: Szűcs Gergely (független)[9]
- 2014–2016: Szűcs Gergely (független)[10]
- 2017–2019: Müller József (független)[11]
- 2019–2020: Tóth János (független)[12]
- 2020-tól:
A településen 2017. január 22-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
2020. október 18-án ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kell majd tartani a településen, mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát.
Érdekesség, hogy a települést 2002 és 2006 között vezető Kubatov Istvánné egyben a község zászlajának és címerének tervezője is volt.
Népessége
- 1870 : 409 lakos
- 1880 : 408 lakos
- 1890 : 477 lakos
- 1900 : 532 lakos
- 1910 : 510 lakos
- 1920 : 524 lakos
- 1931 : 514 lakos (216 német nemzetiségű)
- 1941 : 532 lakos
- 1949 : 566 lakos
- 1960 : 513 lakos
- 1970 : 421 lakos
- 1980 : 349 lakos
- 1990 : 271 lakos
- 2001 : 197 lakos (4 horvát és 3 német nemzetiségű)
A település népességének változása:
Lakosok száma | 174 | 169 | 139 | 137 | 111 | 125 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,9% horvátnak, 1,9% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,3%, református 4,5%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,4% (11,5% nem nyilatkozott).[14]
Címere
A címer alapjául Prokop Péter pap festő Szent Györgyöt ábrázoló festménye szolgált, mely a falu katolikus templomának mellékoltárát díszíti. A sárkányölő lovag alakja felett a nyitva álló Biblia és az egykori vármegye védőszentjének, Pál apostolnak a vértanúságát jelképező két kard látható.
Álló, háromszögletű címerpajzs, vörös pajzs főjében két átlósan keresztezett arany pallosra helyezett arany könyv (evangélium) lebeg. A címerpajzs további kék mezejében heraldikailag jobbra fordulva fehér lovon vágtató arany páncélba öltözött vörös köpenyes Szent György lándzsájával arany sárkányt döf le.
Utcái
- Kossuth Lajos utca
- Petőfi Sándor utca
- Hunyadi János utca
- Ady Endre utca
- Sarok utca
- Nyíl sor
- Kígyós utca
- Rákóczi utca
Nevezetességei
- Szentolvasó királynéja római katolikus templom (1911): Tornyában két harang található. A templombelsőt egy Szent Györgyöt ábrázoló festmény, Szent József és Szent Erzsébet és még tíz másik szobor díszíti. Az épület előtt emlékkereszt áll, amely az első és a második világháború áldozatainak állít emléket.
- Helytörténeti Múzeum
- Millennium park: A parkban millenniumi emlékmű és a falu egyetlen 1956-os mártírja, Schmidt Antal (1938–1956) emlékműve látható.
- Temetői nagykereszt: A keresztnél halottak napján a falusiak gyertyákat gyújtanak.
Polgármesterek
- Pentz János :1990-1994 (*2009)
- Végvári József :1994-1998
- Müller József : 1998-2002
- Kubatov Istvánné 2002-2006 ( A település zászlójának és címerének tervezője)
- Müller József : 2006- 2010
- Szűcs Gergely :2010-2016
- Müller József :2017-napjainkig[15]
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ új határátkelő
- ↑ Gara-Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ a b Bácsszentgyörgy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. január 22. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Bácsszentgyörgy Helységnévtár
- ↑ http://www.valasztas.hu/dyn/idokozi_onk14/szavossz/hu/20170122/jkv0301000100.html