„Farsang” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Visszavontam az utolsó változtatást (188.157.242.170), visszaállítva Vépi szerkesztésére Címke: Kézi visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
[[Kép:18. Februar 2012 Faschingsdienstag, Sanok.jpg|bélyegkép|263px|Farsangi álarcban]] |
[[Kép:18. Februar 2012 Faschingsdienstag, Sanok.jpg|bélyegkép|263px|Farsangi álarcban]] |
||
Az '''farsangi''' a [[vízkereszt|vízkeresztdgsh]]től (január 6.rt [[húshagyókedd|hhshags]]ig ([[hamvazószerda|hamtgvazószerda]] előtt, [[húsvét]]vasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnephsásd: [[torkos csütörtök]]). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” [[16. század|16.]] és [[17. század]]ban nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltoha farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában [[tél]]búcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnefgvált ([[riói karnevál]], [[velencei karnevál]]), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a [[busójárás|mohácsi busójárást]].sh |
|||
⚫ | |||
A farsang csúcspontja a [[karnevál]], hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában [[tél]]búcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált ([[riói karnevál]], [[velencei karnevál]]), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a [[busójárás|mohácsi busójárást]]. |
|||
dvarából itáliai hatásra utaló adatok is. |
|||
⚫ | A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni elshvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. |
||
⚫ | |||
A ''farsang'' elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az [[Anjou-ház|Anjouk]] és [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. |
|||
⚫ | A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni |
||
A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. |
|||
A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt. |
A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt. |
||
=== |
===Farsangvasárnapgh=== |
||
*A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang |
*A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang fadra a kiválasztott lányok bokrétáját. |
||
⚫ | |||
*Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. |
|||
⚫ | |||
⚫ | *További elnevezései: csonthagyóvasárnap, |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
*Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. |
|||
⚫ | |||
[[Fájl:Fánk.jpg|263px|bélyegkép|[[Farsangi fánk]]]] |
[[Fájl:Fánk.jpg|263px|bélyegkép|[[Farsangi fánk]]]] |
||
A lap 2021. február 2., 12:27-kori változata
Az farsangi a vízkeresztdgshtől (január 6.rt hhshagsig (hamtgvazószerda előtt, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnephsásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltoha farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnefgvált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.sh
A magyarság körébenfdhrt
dvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni elshvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
Farsangvasárnapgh
- A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang fadra a kiválasztott lányok bokrétáját.
- További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvagrnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának se
- Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a nag nők f
- További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.g
Húshagyókedd
A húshagyókedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). Ezen a napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.
Konc király és Cibere vajda
Cibere vajda és Konc király egy Európa-szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.
Erdélyben
Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött fonó. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak ugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk tánc; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó énekelte.
Húshagyókedden történt, a sok farsangi lakodalom után, a pártában maradt leányok, agglegények kicsúfolása. Az ún. tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleánynak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak a pártában maradt leányok megbélyegzésére. A másik húshagyókeddi szokás a farsangtemetés: szintén tréfás felvonulás, amelynek végén a farsangot (vagy telet) jelképező és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg a vízbe dobták. A farsangi húsos ételek után a böjtös ételek győzelmét jelképező Cibre (Cibere) vajda és Konc (Csont, Sódar) vitéz (király) párviadalát valaha szintén megszemélyesítették.[1]
Más országokban
Nagy Britannia és Írország
Nagy Britanniában és Írországban elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást (Pancake Day) rendeznek húshagyókedden, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.[2]
Van, ahol tömegfutballt (mob football) rendeznek ezen a napon.[3]
Jegyzetek
- ↑ A Cibere vajda és Konc király teljes szócikkét törölte a Romániai magyar irodalmi lexikonból a romániai cenzúra 1981-ben.[forrás?]
- ↑ Shrove Tuesday - Pancake Day - World Cultures European. (Hozzáférés: 2009. január 15.)
- ↑ British Mob Football. (Hozzáférés: 2009. január 15.)
Források
- Farsangi jelmezek
- Farsangi jelmezek és arcfestés minták
- Ötletek Farsangra
- Forrás: www.mult-kor.hu
- Farsangi szokásokról a mek.oszk.hu oldalán
- Farsangtemetés fotóriport
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Farsang témájú kategóriát.
- Farsangi népszokás: mohácsi busójárás
- Vízkereszttől húshagyóig − a farsangi időszak
- Makkai Endre – Nagy Ödön: Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez. ETF 103. Kolozsvár, 1939.
- Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest, 1964. 87–95.