„Sárosy Andor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: + kateg.
Kiegészítés
8. sor: 8. sor:
[[Rákosi Szidi]] színiiskolájának növendéke volt. 1905-ben lett színész, [[Pozsony]]ban, [[Andorffy Péter]]nél. Sokáig volt a [[Király Színház]] tagja, ahol szép hangjával és férfias alakjával tűnt ki. Részt vett az [[első világháború]]ban, hosszú ideig volt orosz hadifogságban, ahol a hadifogolyszínházak erőssége volt. Hazatérése után sűrűn szerepelt a főváros operaelőadásaiban, nagy sikere volt a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] és 1923–24-ben a [[Magyar Állami Operaház|Magyar Királyi Operában]].
[[Rákosi Szidi]] színiiskolájának növendéke volt. 1905-ben lett színész, [[Pozsony]]ban, [[Andorffy Péter]]nél. Sokáig volt a [[Király Színház]] tagja, ahol szép hangjával és férfias alakjával tűnt ki. Részt vett az [[első világháború]]ban, hosszú ideig volt orosz hadifogságban, ahol a hadifogolyszínházak erőssége volt. Hazatérése után sűrűn szerepelt a főváros operaelőadásaiban, nagy sikere volt a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] és 1923–24-ben a [[Magyar Állami Operaház|Magyar Királyi Operában]].


Jeles alakítóképességével a kabaré-színpadoknak is erőssége tudott lenni és az 1920-as években koncert-fellépésein kívül állandóan szerepelt a Teréz-körúti színpad előadásain, ahol sok jóízű humoros szereppel is kedvence lett a közönségnek. A [[második világháború]] után kabaré- és operettszínészként játszott a Főváros Víg Színházban, a Vidám Színpadon, a Fővárosi Operettszínházban az [[1950-es évek]] végéig. Szegénységben és mellőzöttségben élt. Népszerű burleszk-figurája volt a magyar filmeknek.
Jeles alakítóképességével a kabaré-színpadoknak is erőssége tudott lenni és az 1920-as években koncert-fellépésein kívül állandóan szerepelt a Teréz-körúti színpad előadásain, ahol sok jóízű humoros szereppel is kedvence lett a közönségnek. A [[második világháború]] után kabaré- és operettszínészként játszott a Főváros Víg Színházban, a Vidám Színpadon, a Fővárosi Operettszínházban az [[1950-es évek]] végéig. Élete végén szegénységben és mellőzöttségben élt. Népszerű burleszk-figurája volt a magyar filmeknek.


==Ismertszínházi szerepei==
==Ismert szerepei==
{{hasáb eleje}}
{{hasáb eleje}}
* [[Georges Bizet]]: ''Carmen'' – Escamillo
* [[Georges Bizet]]: ''Carmen'' – Escamillo
* [[Erkel Ferenc]]: ''Bánk bán'' – Petur bán
* [[Fejér István]]: ''Egy marék boldogság'' – Decassini
* [[Fejér István]]: ''Egy marék boldogság'' – Decassini
* [[Fényes Szabolcs]]: ''Szombat délután'' – Házfelügyelő
* [[Fényes Szabolcs]]: ''Szombat délután'' – Házfelügyelő
* [[Charles Gounod]]: ''Faust'' – Valentin
* [[Charles Gounod]]: ''Faust'' – Valentin
* [[Ruggero Leoncavallo]]: ''Bajazzók'' – Tonio
* [[Ruggero Leoncavallo]]: ''Bajazzók'' – Tonio; Silvio
* Ruggero Leoncavallo: ''Zazà'' – Cascart
* [[Albert Lortzing]]: ''Cár és ács'' – I. Péter
* [[Pietro Mascagni]]: ''[[Parasztbecsület]]'' – Alfio
* [[Pietro Mascagni]]: ''[[Parasztbecsület]]'' – Alfio
* [[Jules Massenet]]: ''Manon'' – Lescaut
* [[Jurij Szergejevics Miljutyin]]: ''Szibériai rapszódia'' – Öreg paraszt
* [[Jurij Szergejevics Miljutyin]]: ''Szibériai rapszódia'' – Öreg paraszt
* [[Nádasi László]]: ''Peleskei nótárius'' – Policájfőnök
* [[Nádasi László]]: ''Peleskei nótárius'' – Policájfőnök
* [[Jacques Offenbach]]: ''Szép Heléna'' – Homérosz
* [[Jacques Offenbach]]: ''Szép Heléna'' – Homérosz
* Jacques Offenbach: ''Orfeusz az alvilágban'' – Pluto
* [[Giacomo Puccini]]: ''[[Tosca]]'' – Scarpia báró
* [[Bedřich Smetana]]: ''[[Az eladott menyasszony]]'' – A cirkuszigazgató
* [[Carl Maria von Weber]]: ''[[A bűvös vadász]]'' – Ottokar
{{hasáb vége}}
{{hasáb vége}}
* Lescaut (Puccini: Manon Lescaut)


==Filmjei==
==Filmjei==
{{hasáb eleje}}
{{hasáb eleje}}
* Csak nővel ne! (1924)
* ''Csak nővel ne!'' (1924)
* A cigány (1925) - Gyuri
* ''A cigány'' (1925) - Gyuri
* A szép Pongráczné krinolinja (1930)
* ''A szép Pongráczné krinolinja'' (1930)
* A kék bálvány (1931) - Big Tom
* ''A kék bálvány'' (1931) - Big Tom
* [[Hyppolit, a lakáj]] (1931, magyar-német) - Bruchmesiter
* ''[[Hyppolit, a lakáj]]'' (1931, magyar-német) - Bruchmesiter
* [[Csókolj meg, édes!]] - A regiment szégyene (1932) - baka
* ''[[Csókolj meg, édes!]]'' - A regiment szégyene (1932) - baka
* Mindent a nőért! (1933-34)
* Mindent a nőért! (1933-34)
* [[Ida regénye (film, 1934)|Ida regénye]] (1934) - Bónyi, hentes
* [[Ida regénye (film, 1934)|Ida regénye]] (1934) - Bónyi, hentes

A lap 2021. január 19., 22:30-kori változata

Sárosy Andor
SzületettStaufer András Ágoston[1]
1885. december 16.[2][1][3]
Budapest[2][1][3]
Elhunyt1967. november 30. (81 évesen)[2][3]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaJónás Anna (1922. július 15.–?)[4]
SzüleiStaufer Pál Tamás
Strodl Terézia
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosy Andor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sárossy Andor, névváltozat: Sárosy, Sárosi, született: Staufer András Ágoston (Budapest, 1885. december 16.Budapest, 1967. november 30.) operaénekes (bariton), színész.

Életútja

Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke volt. 1905-ben lett színész, Pozsonyban, Andorffy Péternél. Sokáig volt a Király Színház tagja, ahol szép hangjával és férfias alakjával tűnt ki. Részt vett az első világháborúban, hosszú ideig volt orosz hadifogságban, ahol a hadifogolyszínházak erőssége volt. Hazatérése után sűrűn szerepelt a főváros operaelőadásaiban, nagy sikere volt a Városi Színházban és 1923–24-ben a Magyar Királyi Operában.

Jeles alakítóképességével a kabaré-színpadoknak is erőssége tudott lenni és az 1920-as években koncert-fellépésein kívül állandóan szerepelt a Teréz-körúti színpad előadásain, ahol sok jóízű humoros szereppel is kedvence lett a közönségnek. A második világháború után kabaré- és operettszínészként játszott a Főváros Víg Színházban, a Vidám Színpadon, a Fővárosi Operettszínházban az 1950-es évek végéig. Élete végén szegénységben és mellőzöttségben élt. Népszerű burleszk-figurája volt a magyar filmeknek.

Ismert szerepei

Filmjei

  • Csak nővel ne! (1924)
  • A cigány (1925) - Gyuri
  • A szép Pongráczné krinolinja (1930)
  • A kék bálvány (1931) - Big Tom
  • Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német) - Bruchmesiter
  • Csókolj meg, édes! - A regiment szégyene (1932) - baka
  • Mindent a nőért! (1933-34)
  • Ida regénye (1934) - Bónyi, hentes
  • Elnökkisasszony (1935) - Gonda Károly igazgató
  • Café Moszkva (1935) - rab
  • Nászút féláron (1936) - utas a vonaton
  • A 111-es (1937) - hipnotizált vendég az Éden mulatóban
  • Úrilány szobát keres (1937) - írnok
  • Maga lesz a férjem (1937) - főápoló az elmeorvosi rendelőben
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938) - nászutas férj
  • Semmelweis (1939) - vendég a kocsmában
  • Dankó Pista (1940) - mulató úr a Hungáriában
  • Sok hűhó Emmiért (1940) - vidéki hentes
  • Egy csók és más semmi (1940) - Vrabec, festő és mázoló
  • Vissza az úton (1940) - verekedő férfi a kocsmában
  • Cserebere (1940) - Vas úr, kefekötő gyári igazgató
  • Hétszilvafa (1940) - Varga, vendéglős
  • Gyurkovics fiúk (1940-41) - részeg vendég
  • Balkezes angyal (1940-41) - "peches" úr
  • Leányvásár (1941) - "panamagyanús" úr
  • Ne kérdezd, ki voltam (1941) - Bagyula János, szakács
  • A beszélő köntös (1941) a kópián nem látszik
  • A cigány (1941) - Sándor sógor
  • Lelki klinika (1941) - kocsmáros
  • Életre ítéltek! (1941) - Szép Karcsi, rab
  • Miért? (1941) - szakállas úr
  • Behajtani tilos! (1941-42) - kocsimosó
  • Éjfélre kiderül (1942) - verekedő férj
  • Heten, mint a gonoszok (1942) - tüsszentő férfi a vidámparkban
  • Estélyi ruha kötelező (1942) - Jean, rab
  • A 28-as (1943) - egy úr a színházban
  • Kerek Ferkó (1943) - vendég a kocsmában
  • Muki (1943)
  • Futótűz (1943) - füttyművész
  • Zenélő malom (1943) - vasutas
  • Viharbrigád (1943) - Hosszú András, katona
  • Egy gép nem tért vissza (1943-44) - szakács
  • Éjféli keringő (1944) - Pali bácsi, vendéglős
  • Vihar után (1944) - hordár
  • Szerelemcsütörtök (1959)

Jegyzetek

Források