„Sárosy Andor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: + kateg. |
Kiegészítés |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
[[Rákosi Szidi]] színiiskolájának növendéke volt. 1905-ben lett színész, [[Pozsony]]ban, [[Andorffy Péter]]nél. Sokáig volt a [[Király Színház]] tagja, ahol szép hangjával és férfias alakjával tűnt ki. Részt vett az [[első világháború]]ban, hosszú ideig volt orosz hadifogságban, ahol a hadifogolyszínházak erőssége volt. Hazatérése után sűrűn szerepelt a főváros operaelőadásaiban, nagy sikere volt a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] és 1923–24-ben a [[Magyar Állami Operaház|Magyar Királyi Operában]]. |
[[Rákosi Szidi]] színiiskolájának növendéke volt. 1905-ben lett színész, [[Pozsony]]ban, [[Andorffy Péter]]nél. Sokáig volt a [[Király Színház]] tagja, ahol szép hangjával és férfias alakjával tűnt ki. Részt vett az [[első világháború]]ban, hosszú ideig volt orosz hadifogságban, ahol a hadifogolyszínházak erőssége volt. Hazatérése után sűrűn szerepelt a főváros operaelőadásaiban, nagy sikere volt a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] és 1923–24-ben a [[Magyar Állami Operaház|Magyar Királyi Operában]]. |
||
Jeles alakítóképességével a kabaré-színpadoknak is erőssége tudott lenni és az 1920-as években koncert-fellépésein kívül állandóan szerepelt a Teréz-körúti színpad előadásain, ahol sok jóízű humoros szereppel is kedvence lett a közönségnek. A [[második világháború]] után kabaré- és operettszínészként játszott a Főváros Víg Színházban, a Vidám Színpadon, a Fővárosi Operettszínházban az [[1950-es évek]] végéig. |
Jeles alakítóképességével a kabaré-színpadoknak is erőssége tudott lenni és az 1920-as években koncert-fellépésein kívül állandóan szerepelt a Teréz-körúti színpad előadásain, ahol sok jóízű humoros szereppel is kedvence lett a közönségnek. A [[második világháború]] után kabaré- és operettszínészként játszott a Főváros Víg Színházban, a Vidám Színpadon, a Fővárosi Operettszínházban az [[1950-es évek]] végéig. Élete végén szegénységben és mellőzöttségben élt. Népszerű burleszk-figurája volt a magyar filmeknek. |
||
== |
==Ismert szerepei== |
||
{{hasáb eleje}} |
{{hasáb eleje}} |
||
* [[Georges Bizet]]: ''Carmen'' – Escamillo |
* [[Georges Bizet]]: ''Carmen'' – Escamillo |
||
* [[Erkel Ferenc]]: ''Bánk bán'' – Petur bán |
|||
* [[Fejér István]]: ''Egy marék boldogság'' – Decassini |
* [[Fejér István]]: ''Egy marék boldogság'' – Decassini |
||
* [[Fényes Szabolcs]]: ''Szombat délután'' – Házfelügyelő |
* [[Fényes Szabolcs]]: ''Szombat délután'' – Házfelügyelő |
||
* [[Charles Gounod]]: ''Faust'' – Valentin |
* [[Charles Gounod]]: ''Faust'' – Valentin |
||
* [[Ruggero Leoncavallo]]: ''Bajazzók'' – Tonio |
* [[Ruggero Leoncavallo]]: ''Bajazzók'' – Tonio; Silvio |
||
* Ruggero Leoncavallo: ''Zazà'' – Cascart |
|||
* [[Albert Lortzing]]: ''Cár és ács'' – I. Péter |
|||
* [[Pietro Mascagni]]: ''[[Parasztbecsület]]'' – Alfio |
* [[Pietro Mascagni]]: ''[[Parasztbecsület]]'' – Alfio |
||
⚫ | |||
* [[Jurij Szergejevics Miljutyin]]: ''Szibériai rapszódia'' – Öreg paraszt |
* [[Jurij Szergejevics Miljutyin]]: ''Szibériai rapszódia'' – Öreg paraszt |
||
* [[Nádasi László]]: ''Peleskei nótárius'' – Policájfőnök |
* [[Nádasi László]]: ''Peleskei nótárius'' – Policájfőnök |
||
* [[Jacques Offenbach]]: ''Szép Heléna'' – Homérosz |
* [[Jacques Offenbach]]: ''Szép Heléna'' – Homérosz |
||
* Jacques Offenbach: ''Orfeusz az alvilágban'' – Pluto |
|||
* [[Giacomo Puccini]]: ''[[Tosca]]'' – Scarpia báró |
|||
* [[Bedřich Smetana]]: ''[[Az eladott menyasszony]]'' – A cirkuszigazgató |
|||
* [[Carl Maria von Weber]]: ''[[A bűvös vadász]]'' – Ottokar |
|||
{{hasáb vége}} |
{{hasáb vége}} |
||
⚫ | |||
==Filmjei== |
==Filmjei== |
||
{{hasáb eleje}} |
{{hasáb eleje}} |
||
* Csak nővel ne! (1924) |
* ''Csak nővel ne!'' (1924) |
||
* A cigány (1925) - Gyuri |
* ''A cigány'' (1925) - Gyuri |
||
* A szép Pongráczné krinolinja (1930) |
* ''A szép Pongráczné krinolinja'' (1930) |
||
* A kék bálvány (1931) - Big Tom |
* ''A kék bálvány'' (1931) - Big Tom |
||
* [[Hyppolit, a lakáj]] (1931, magyar-német) - Bruchmesiter |
* ''[[Hyppolit, a lakáj]]'' (1931, magyar-német) - Bruchmesiter |
||
* [[Csókolj meg, édes!]] - A regiment szégyene (1932) - baka |
* ''[[Csókolj meg, édes!]]'' - A regiment szégyene (1932) - baka |
||
* Mindent a nőért! (1933-34) |
* Mindent a nőért! (1933-34) |
||
* [[Ida regénye (film, 1934)|Ida regénye]] (1934) - Bónyi, hentes |
* [[Ida regénye (film, 1934)|Ida regénye]] (1934) - Bónyi, hentes |
A lap 2021. január 19., 22:30-kori változata
Sárosy Andor | |
Született | Staufer András Ágoston[1] 1885. december 16.[2][1][3] Budapest[2][1][3] |
Elhunyt | 1967. november 30. (81 évesen)[2][3] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Jónás Anna (1922. július 15.–?)[4] |
Szülei | Staufer Pál Tamás Strodl Terézia |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosy Andor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sárossy Andor, névváltozat: Sárosy, Sárosi, született: Staufer András Ágoston (Budapest, 1885. december 16. – Budapest, 1967. november 30.) operaénekes (bariton), színész.
Életútja
Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke volt. 1905-ben lett színész, Pozsonyban, Andorffy Péternél. Sokáig volt a Király Színház tagja, ahol szép hangjával és férfias alakjával tűnt ki. Részt vett az első világháborúban, hosszú ideig volt orosz hadifogságban, ahol a hadifogolyszínházak erőssége volt. Hazatérése után sűrűn szerepelt a főváros operaelőadásaiban, nagy sikere volt a Városi Színházban és 1923–24-ben a Magyar Királyi Operában.
Jeles alakítóképességével a kabaré-színpadoknak is erőssége tudott lenni és az 1920-as években koncert-fellépésein kívül állandóan szerepelt a Teréz-körúti színpad előadásain, ahol sok jóízű humoros szereppel is kedvence lett a közönségnek. A második világháború után kabaré- és operettszínészként játszott a Főváros Víg Színházban, a Vidám Színpadon, a Fővárosi Operettszínházban az 1950-es évek végéig. Élete végén szegénységben és mellőzöttségben élt. Népszerű burleszk-figurája volt a magyar filmeknek.
Ismert szerepei
- Georges Bizet: Carmen – Escamillo
- Erkel Ferenc: Bánk bán – Petur bán
- Fejér István: Egy marék boldogság – Decassini
- Fényes Szabolcs: Szombat délután – Házfelügyelő
- Charles Gounod: Faust – Valentin
- Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Tonio; Silvio
- Ruggero Leoncavallo: Zazà – Cascart
- Albert Lortzing: Cár és ács – I. Péter
- Pietro Mascagni: Parasztbecsület – Alfio
- Jules Massenet: Manon – Lescaut
- Jurij Szergejevics Miljutyin: Szibériai rapszódia – Öreg paraszt
- Nádasi László: Peleskei nótárius – Policájfőnök
- Jacques Offenbach: Szép Heléna – Homérosz
- Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Pluto
- Giacomo Puccini: Tosca – Scarpia báró
- Bedřich Smetana: Az eladott menyasszony – A cirkuszigazgató
- Carl Maria von Weber: A bűvös vadász – Ottokar
Filmjei
- Csak nővel ne! (1924)
- A cigány (1925) - Gyuri
- A szép Pongráczné krinolinja (1930)
- A kék bálvány (1931) - Big Tom
- Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német) - Bruchmesiter
- Csókolj meg, édes! - A regiment szégyene (1932) - baka
- Mindent a nőért! (1933-34)
- Ida regénye (1934) - Bónyi, hentes
- Elnökkisasszony (1935) - Gonda Károly igazgató
- Café Moszkva (1935) - rab
- Nászút féláron (1936) - utas a vonaton
- A 111-es (1937) - hipnotizált vendég az Éden mulatóban
- Úrilány szobát keres (1937) - írnok
- Maga lesz a férjem (1937) - főápoló az elmeorvosi rendelőben
- Te csak pipálj, Ladányi! (1938) - nászutas férj
- Semmelweis (1939) - vendég a kocsmában
- Dankó Pista (1940) - mulató úr a Hungáriában
- Sok hűhó Emmiért (1940) - vidéki hentes
- Egy csók és más semmi (1940) - Vrabec, festő és mázoló
- Vissza az úton (1940) - verekedő férfi a kocsmában
- Cserebere (1940) - Vas úr, kefekötő gyári igazgató
- Hétszilvafa (1940) - Varga, vendéglős
- Gyurkovics fiúk (1940-41) - részeg vendég
- Balkezes angyal (1940-41) - "peches" úr
- Leányvásár (1941) - "panamagyanús" úr
- Ne kérdezd, ki voltam (1941) - Bagyula János, szakács
- A beszélő köntös (1941) a kópián nem látszik
- A cigány (1941) - Sándor sógor
- Lelki klinika (1941) - kocsmáros
- Életre ítéltek! (1941) - Szép Karcsi, rab
- Miért? (1941) - szakállas úr
- Behajtani tilos! (1941-42) - kocsimosó
- Éjfélre kiderül (1942) - verekedő férj
- Heten, mint a gonoszok (1942) - tüsszentő férfi a vidámparkban
- Estélyi ruha kötelező (1942) - Jean, rab
- A 28-as (1943) - egy úr a színházban
- Kerek Ferkó (1943) - vendég a kocsmában
- Muki (1943)
- Futótűz (1943) - füttyművész
- Zenélő malom (1943) - vasutas
- Viharbrigád (1943) - Hosszú András, katona
- Egy gép nem tért vissza (1943-44) - szakács
- Éjféli keringő (1944) - Pali bácsi, vendéglős
- Vihar után (1944) - hordár
- Szerelemcsütörtök (1959)
Jegyzetek
- ↑ a b c FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ a b c d OperaDigiTár
- ↑ a b c Internet Movie Database (angol nyelven)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 310/1922. folyószáma alatt.
Források
- Hangosfilm
- Sárossy Andor a Magyar Állami Operaház adatbázisában
- Magyar színművészeti lexikon
- Magyar színházművészeti lexikon