„Ali Hámenei” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
17. sor: | 17. sor: | ||
|}} |
|}} |
||
'''Ali Hoszajni Hámenei''' ([[perzsa nyelv|perzsául]] علی حسینی خامنهای – ''Ali Ḥosayni H̱āmenei''), ([[1939]]. [[július 17.]] –) [[Irán]] legfelsőbb vezetője, azeri származású. [[Ruholláh Homeini]] ajatollah [[1989]]-es halála után őt választották utódjának, azóta tölti be ezt a tisztséget. |
'''Ali Hoszajni Hámenei''' ([[perzsa nyelv|perzsául]] علی حسینی خامنهای – ''Ali Ḥosayni H̱āmenei''), ([[Meshed]], [[1939]]. [[július 17.]] –) [[Irán]] legfelsőbb vezetője, azeri származású. [[Ruholláh Homeini]] ajatollah [[1989]]-es halála után őt választották utódjának, azóta tölti be ezt a tisztséget. |
||
==Életrajza== |
==Életrajza== |
A lap 2020. december 28., 15:23-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Ali Hoszajni Hámenei | |
Irán ajatollahja | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 1989. június 4. | |
Előd | Ruholláh Homeini |
Utód | hivatalban |
Katonai pályafutása | |
Csatái | irak–iráni háború |
Született | 1939. április 19. (85 éves) Meshed |
Párt |
|
Szülei | Khadija Mirdamadi Seyed Javad Khamenei |
Házastársa | Mansoureh Khojaste Bagherzadeh |
Gyermekei |
|
Foglalkozás | |
Iskolái | Qom Seminary |
Vallás | |
Ali Hoszajni Hámenei aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ali Hoszajni Hámenei témájú médiaállományokat. |
Ali Hoszajni Hámenei (perzsául علی حسینی خامنهای – Ali Ḥosayni H̱āmenei), (Meshed, 1939. július 17. –) Irán legfelsőbb vezetője, azeri származású. Ruholláh Homeini ajatollah 1989-es halála után őt választották utódjának, azóta tölti be ezt a tisztséget.
Életrajza
1939-ben, az északkeleti Meshedben, a második legnagyobb iráni városban született. Nyolcgyermekes, szerény körülmények között élő családban nőtt fel. Hittudós apját követve vallási tanulmányokat folytatott, s 1958-ban Kúmba, a vallásos tanulmányok központjába költözött, ahol Ruholláh Khomeini ajatollah radikális vallási vezető hűséges követője lett. 1963-ban az ajatollah száműzetésbe kényszerült, ő pedig otthon agitált a sah ellen. Emiatt többször megjárta a börtönt, ahol megkínozták és magánzárkába csukták.
Az 1979-es iszlamista forradalom után Khomeini belső körébe került, és védelmi miniszterként sikeres kapcsolatokat épített ki a hadsereggel és a Forradalmi Gárdával. 1981-ben – nagy többséggel – elnöknek választották. Népszerűségét csak növelte, hogy a szavazás előtt egy ellenzéki iráni szervezet merényletet kísérelt megellene, melyben a jobb keze maradandó bénulást szenvedett. Első intézkedése volt, hogy megszüntette a kormányfői tisztséget, így a legfőbb vallási vezető után a rendszer formailag második legbefolyásosabb politikusává vált. Khomeini 1989-es halála után megválasztották legfőbb vallási vezetővé.[1]
Részt vett az irak–iráni háborúban is, és fontos szerepe volt abban is, hogy hagyta Irán elszigetelődését. Ez a folyamat 2005 után gyorsult fel, mivel ekkor lépett hivatalába Ahmadinezsád iráni miniszterelnök is, aki kitart Irán urándúsítása mellett, amit a legtöbb állam, köztük az Amerikai Egyesült Államok rossz szemmel néz, mivel úgy gondolják, hogy az urándúsítás célja egy iráni atombomba. George W. Bush 2002-es beszédében Iránt a „gonosz tengelyéhez” sorolta. Hámenei egyetért az urándúsítással, viszont mostanában az ellenzék kezd lázadozni Ahmadinezsád ellen, mivel a súlyos szankciókat nehezen bírja az ország amúgy is törékeny gazdasága. Hámenei szava is döntő lehet abban, hogy az iráni elnök hivatalban marad-e. 2009-ben, az izraeli-palesztin háború alatt megtiltotta, hogy öngyilkos merénylők induljanak Iránból Izraelbe. A 2009-es iráni elnökválasztás során, először Ahmadinezsádot pártolta, majd amikor a tüntetések kezdtek eldurvulni a szavazatok újraszámlálását kérte, hogy ne folytatódjanak az utcai zavargások. Hatalma meggyengült a zavargások alatt, de meg tudta őrizni pozícióját.[2]
Rábólintott a nagyhatalmakkal kötött, 2015-ben életbe lépett atomalkura, aminek következtében számos Irán elleni nemzetközi szankciót feloldottak.[1]
Jegyzetek
További információk
- Lopásért kézlevágás, hűtlenségért megkövezés járt Khomeini ajatollah Iránjában. Múlt-kor történelmi portál, 2017. június 2. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
Elődje: Mohammad Ali Radzsai |
|
Utódja: Akbar Hásemi Rafszandzsáni |
Előző uralkodó: Ruholláh Homeini |
|
Következő uralkodó: hivatalban |