„Kellermayer Miklós” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Életpályája: A megfogalmazás ilyen formában kissé butuska volt.
16. sor: 16. sor:
1965-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen orvosdoktori diplomát szerzett. Tanulmányai mellett sikeres gerelyhajítóként minden évben elnyerte a ''Jó tanuló, jó sportoló'' ösztöndíjat. A Tudományos Diákkör keretében a III. tanév végétől a Kórbonctani Intézetben folytatott kutató munkát, és 1965 tavaszán az Országos TDK Konferencián I. helyezést szerzett.
1965-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen orvosdoktori diplomát szerzett. Tanulmányai mellett sikeres gerelyhajítóként minden évben elnyerte a ''Jó tanuló, jó sportoló'' ösztöndíjat. A Tudományos Diákkör keretében a III. tanév végétől a Kórbonctani Intézetben folytatott kutató munkát, és 1965 tavaszán az Országos TDK Konferencián I. helyezést szerzett.
A diploma megszerzése után 4 éven keresztül dolgozott a Kórbonctani Intézetben [[Romhányi György]] professzor vezetése alatt. '''''Kórbonctan és kórszövettan''''' szakból 1968-ban, míg '''''Laboratóriumi diagnosztika''''' szakterületen 1971-ben szerzett szakképesítést. A Kórbonctani Intézetből 1969 őszén - a mai nevén - Laboratóriumi Medicina Intézet ment át, ahol [[Jobst Kázmér]] professzor volt az intézet vezetője, és ahol - három év külföldi tanulmányútját leszámítva - mindig is dolgozott. Tíz évig (1992-től 2002-ig) volt az Intézet vezető professzora, jelenleg ugyanitt emeritus professzorként tevékenykedik. Számos tanítványa tölt be Magyarországon és szerte a világban vezető pozíciót egyetemi tanárként és egyéb területeken.
A diploma megszerzése után 4 éven keresztül dolgozott a Kórbonctani Intézetben [[Romhányi György]] professzor vezetése alatt. '''''Kórbonctan és kórszövettan''''' szakból 1968-ban, míg '''''Laboratóriumi diagnosztika''''' szakterületen 1971-ben szerzett szakképesítést. A Kórbonctani Intézetből 1969 őszén - a mai nevén - Laboratóriumi Medicina Intézet ment át, ahol [[Jobst Kázmér]] professzor volt az intézet vezetője, és ahol - három év külföldi tanulmányútját leszámítva - mindig is dolgozott. Tíz évig (1992-től 2002-ig) volt az Intézet vezető professzora, jelenleg ugyanitt emeritus professzorként tevékenykedik. Számos tanítványa tölt be Magyarországon és szerte a világban vezető pozíciót egyetemi tanárként és egyéb területeken.
Publikációi között száznál több tudományos közleményt és tucatnyi könyvet tartanak számon, utóbbiak közül a 2020-ban befejezett, a [[Kairosz Kiadó]]nál megjelenő '''''Az Élet''''', '''''Az Igazság''''' és '''''Az Út''''' [[trilógia]] a legjelentősebb. Abortuszellenes aktivista. Támogató családi hátterét felesége, Horváth Ildikó teremtette meg. Gyermekeik: [[Kellermayer Miklós (biofizikus, 1964)|Kellermayer Miklós]], Kinga és [[Kellermayer Richárd|Richárd]]. 12 unokája és 8 dédunokája van.
Publikációi között száznál több tudományos közleményt és tucatnyi könyvet tartanak számon, utóbbiak közül a 2020-ban befejezett, a [[Kairosz Kiadó]]nál megjelenő '''''Az Élet''''', '''''Az Igazság''''' és '''''Az Út''''' [[trilógia]] a legjelentősebb. A magzatellenesség, a gyermekellenesség elleni küzdelem irányadó személyisége. Támogató családi hátterét felesége, Horváth Ildikó teremtette meg. Gyermekeik: [[Kellermayer Miklós (biofizikus, 1964)|Kellermayer Miklós]], Kinga és [[Kellermayer Richárd|Richárd]]. 12 unokája és 8 dédunokája van.


==Tudományos tevékenysége, eredeti felismerései==
==Tudományos tevékenysége, eredeti felismerései==

A lap 2020. december 26., 13:10-kori változata

Kellermayer Miklós
prof. dr. Kellermayer Miklós, sejtkutató
prof. dr. Kellermayer Miklós, sejtkutató
Született1939. november 4.
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHorváth Ildikó
GyermekeiMiklós, Kinga, Richárd
Foglalkozásasejtkutató
IskoláiPécsi Orvostudományi Egyetem (–1965)

SablonWikidataSegítség

Kellermayer Miklós (Budapest, 1939. november 4. –) sejtkutató, keresztény gondolkodó, emeritus professzor, a Szent István Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Felsőoktatásért Díj, a Szent-Györgyi Albert Díj, valamint a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének birtokosa. Az élő sejtek kutatója, a graduális orvosképzésben a klinikai biokémia önálló tantárgyként való oktatásának egyik hazai úttörője. 1992 és 2002 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem intézetvezető professzora, 2010 és 2018 között a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) elnöke. Munkássága - a gének, pontosabban a DNS szerkezete, a vízmolekulák, valamint a káliumionok közti szoros kapcsolatról - nemzetközi megítélésben is jelentős. Megfigyeléseivel azon kutatók közé került, akiknek meggyőződése, hogy az élő sejtekben a víz nemcsak oldószer, hanem egyedüli szerkezeti elem is. Tevékenysége kiterjed az istenhit és a tudomány közötti kapcsolatrendszer aktualizálására.

Életpályája

Budapesten született, de két testvérével együtt már Révfülöpön nevelkedett, elemi iskolába is itt járt. Középiskolai éveit a Tapolcai Batsányi János Általános Gimnáziumban kezdte, majd Budapesten a Petőfi Sándor Gimnáziumban fejezte be. 1965-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen orvosdoktori diplomát szerzett. Tanulmányai mellett sikeres gerelyhajítóként minden évben elnyerte a Jó tanuló, jó sportoló ösztöndíjat. A Tudományos Diákkör keretében a III. tanév végétől a Kórbonctani Intézetben folytatott kutató munkát, és 1965 tavaszán az Országos TDK Konferencián I. helyezést szerzett. A diploma megszerzése után 4 éven keresztül dolgozott a Kórbonctani Intézetben Romhányi György professzor vezetése alatt. Kórbonctan és kórszövettan szakból 1968-ban, míg Laboratóriumi diagnosztika szakterületen 1971-ben szerzett szakképesítést. A Kórbonctani Intézetből 1969 őszén - a mai nevén - Laboratóriumi Medicina Intézet ment át, ahol Jobst Kázmér professzor volt az intézet vezetője, és ahol - három év külföldi tanulmányútját leszámítva - mindig is dolgozott. Tíz évig (1992-től 2002-ig) volt az Intézet vezető professzora, jelenleg ugyanitt emeritus professzorként tevékenykedik. Számos tanítványa tölt be Magyarországon és szerte a világban vezető pozíciót egyetemi tanárként és egyéb területeken. Publikációi között száznál több tudományos közleményt és tucatnyi könyvet tartanak számon, utóbbiak közül a 2020-ban befejezett, a Kairosz Kiadónál megjelenő Az Élet, Az Igazság és Az Út trilógia a legjelentősebb. A magzatellenesség, a gyermekellenesség elleni küzdelem irányadó személyisége. Támogató családi hátterét felesége, Horváth Ildikó teremtette meg. Gyermekeik: Kellermayer Miklós, Kinga és Richárd. 12 unokája és 8 dédunokája van.

Tudományos tevékenysége, eredeti felismerései

  • A víz-struktúrák szerepe a génszabályozásban

A lazán kötött sejtmagfehérjék (the „loosely bound nuclear proteins”) mint nem-specifikus regulátorok a vízmolekulák rendezése által vesznek részt a gének funkcionális és strukturális szabályozásában.

  • A sejtek fehérje-vázának, a detergent resistant cytoskeleton-nak első felfedezése
  • Nem a sejtfelszíni lipoid membrán, hanem az élő állapotú fehérjék tartják fenn a magas kálium-szinteket az élő sejtekben.

Oktatással kapcsolatos tevékenység

  • Meghatározó szerepet játszott Magyarországon a graduális orvosképzésben a Klinikai Biokémiának mint önálló tantárgynak a bevezetésében. Munkatársaival 2001-ben „Klinikai Biokémia” jegyzetet szerkesztett.
  • A Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1994-től folytonosan oktatott szabadon választható tantárgya Az igazság az élő sejtről, melyhez ajánlott tankönyveket írt:
  1. Az élő sejtről diákoknak (1989), Somogy Megyei Könyvtár Nyomda;
  2. Az élő sejt csodája (2014), Kairosz Kiadó;
  3. Az Élet (2010 és 2012), Kairosz Kiadó;
  4. Az Igazság (2018), Kairosz Kiadó;
  • A Magyar Egészségügyi Társaság keretében Egészségtan mindenkinek címmel szabadegyetemet szervezett és azon oktatott Budapesten a Szent Margit Gimnáziumban és Szegeden (SZOTE) (2012-2014-ig).
  • Irányítása alatt, közreműködésével sokan szereztek kandidátusi, illetve PhD fokozatot.

Egyetem-szervezési tevékenység

A rendszerváltás idején (1990-1994) oktatási rektor-helyettes.

Országos közéleti tevékenység

Díjak, elismerések, tagságok

  • 1961-1965 között A Pécsi Orvostudományi Egyetem „Jó tanuló - jó sportoló” versenyének I. helyezettje 5 alkalommal (1961-1965 között)
  • 1965. Országos Tudományos Diákköri Verseny I. helyezés
  • 1992. Magyar Felsőoktatásért Díj
  • 1993. Szent-Györgyi Albert-Díj
  • 2005. Pro Cultura Christiana díj[1]
  • 2008. Pro Universitate Quinqueecclesiensis Díj
  • 2009. Príma Primissima, Príma díj a magyar tudomány kategóriában
  • 2010. és 2019. Pro Civitate, Pécs
  • 2011. A Köztársaság Elnökének Érdemérme
  • 2014. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje
  • 2020. Százak Tanácsa A Százak Tanácsának a „Haza Embere” Díja[2]
  • 2000. Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend lovagja
  • 2007. A Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja
  • 2020. Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tisztje
  • 2003. Révfülöp község díszpolgára
  • 2005. Szár község díszpolgára

Jegyzetek

Források