„Városmajor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
+1 kép |
→Leírása: jav. |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Eredetileg az [[Ördög-árok]] ártere, sokáig kaszáló, illetve katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben [[Buda (történelmi település)|Buda város]] tanácsa 3000 [[konvenciós forint]] elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére a Városmajor mai területén közparkot kellett létesíteni. A [[helytartótanács]] [[Tallherr József]] állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével, és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos [[franciakert]]ek mintájára a [[budakeszi]] és a [[dunabogdány]]i erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szil (növénynemzetség)|szilfákat]] 1989-ben vágták ki. |
Eredetileg az [[Ördög-árok]] ártere, sokáig kaszáló, illetve katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben [[Buda (történelmi település)|Buda város]] tanácsa 3000 [[konvenciós forint]] elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére a Városmajor mai területén közparkot kellett létesíteni. A [[helytartótanács]] [[Tallherr József]] állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével, és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos [[franciakert]]ek mintájára a [[budakeszi]] és a [[dunabogdány]]i erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szil (növénynemzetség)|szilfákat]] 1989-ben vágták ki. |
||
A [[19. század]] elején ideköltözött a budai [[ |
A [[19. század]] elején ideköltözött a budai [[vidámpark|vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon az Ördög-árok poshadt vize folyt végig. [[1920]]-ban annak befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a park. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a [[Árkay Aladár]] tervezte [[Városmajori Jézus szíve plébániatemplom]], a BSE-sportcsarnok és [[tenisz]]pályák, valamint a fogaskerekű vasút ([[Budapesti fogaskerekű vasút|2008 óta: 60-as járatszámú villamos]]) végállomása.<ref name=vendegvaro/> |
||
A parkban található [[Hüvelyk Matyi]] szobrán kívül az [[első világháború]]s [[hegyivadász]]-emlékmű, a [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]]-szobor és [[Árkay Aladár]] emlékoszlopa. |
A parkban található [[Hüvelyk Matyi]] szobrán kívül az [[első világháború]]s [[hegyivadász]]-emlékmű, a [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]]-szobor és [[Árkay Aladár]] emlékoszlopa. |
||
A lap 2020. december 26., 13:10-kori változata
| Városmajor | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest XII. kerülete |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Terület | 10 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Városmajor
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 01′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 01′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Városmajor témájú médiaállományokat. | |
A Városmajor (a köznyelvben gyakran csak Major) Krisztinaváros egyik része Budapest XII. kerületében, a Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti mintegy tíz hektár kiterjedésű közpark, amelyet északról a Szilágyi Erzsébet fasor és az Ignotus utca, délről a Maros utca határol.[1][2]
Leírása
Eredetileg az Ördög-árok ártere, sokáig kaszáló, illetve katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 konvenciós forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben II. József rendeletére a Városmajor mai területén közparkot kellett létesíteni. A helytartótanács Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével, és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést 1787-ben, az akkor divatos franciakertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb szilfákat 1989-ben vágták ki.
A 19. század elején ideköltözött a budai vurstli, ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon az Ördög-árok poshadt vize folyt végig. 1920-ban annak befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a park. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a Árkay Aladár tervezte Városmajori Jézus szíve plébániatemplom, a BSE-sportcsarnok és teniszpályák, valamint a fogaskerekű vasút (2008 óta: 60-as járatszámú villamos) végállomása.[1]
A parkban található Hüvelyk Matyi szobrán kívül az első világháborús hegyivadász-emlékmű, a Beethoven-szobor és Árkay Aladár emlékoszlopa.
A park fenntartója a Főkert Zrt.[2] Ma a közparkfunkciók mellett itt működik a Városmajori Szabadtéri Színpad is.[1] Itt található ezen kívül a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola.
-
-
Ludwig van Beethoven szobra -
Villamossínek a Városmajor keleti határán
Jegyzetek
- ↑ a b c Városmajor (magyar nyelven). Vendégváró. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
- ↑ a b Városmajor (magyar nyelven). Korlát, 2004. március. [2008. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
További információk
- Rapaics Raymund: Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon, Budapest, Egyetemi Nyomda, 1940 [1]
- Budapest ostroma 1944-45 (Városmajor)