„Városmajor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Infobox
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:


== Leírása ==
== Leírása ==
A terület, amely az [[Ördög-árok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 [[konverziós forint]] elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) [[Tallherr József]] állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos [[francia kert]]ek mintájára a budakeszi és a [[dunabogdány]]i erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szilfa|szilfákat]] 1989-ben vágták ki.
A terület, amely az [[Ördög-árok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 [[konverziós forint]] elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) [[Tallherr József]] állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos [[francia kert]]ek mintájára a budakeszi és a [[dunabogdány]]i erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szil (növénynemzetség)|szilfákat]] 1989-ben vágták ki.


A [[19. század]] elején ide költözött a budai [[vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű [[Ördög-árok]] folyt végig. [[1920]]-ban annak befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a [[Árkay Aladár]] tervezte [[Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom]], a BSE-sportcsarnok és [[tenisz]]pályák, valamint a fogaskerekű vasút ([[Budapesti fogaskerekű vasút|2008 óta: 60-as járatszámú villamos]]) végállomása.<ref name=vendegvaro/>
A [[19. század]] elején ide költözött a budai [[vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű [[Ördög-árok]] folyt végig. [[1920]]-ban annak befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a [[Árkay Aladár]] tervezte [[Városmajori Jézus szíve plébániatemplom]], a BSE-sportcsarnok és [[tenisz]]pályák, valamint a fogaskerekű vasút ([[Budapesti fogaskerekű vasút|2008 óta: 60-as járatszámú villamos]]) végállomása.<ref name=vendegvaro/>


A parkban található [[Hüvelyk Matyi]] szobrán kívül az [[első világháború]]s [[hegyivadász]] emlékmű a [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]]-szobor és [[Árkay Aladár]] emlékoszlopa.
A parkban található [[Hüvelyk Matyi]] szobrán kívül az [[első világháború]]s [[hegyivadász]] emlékmű a [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]]-szobor és [[Árkay Aladár]] emlékoszlopa.


A park fenntartója a [[Főkert Zrt.]]<ref name=korlat/> Ma a közpark funkciók mellett itt működik a [[Városmajori Szabadtéri Színpad]] is.<ref name=vendegvaro/> Itt található ezen kívül a [[Városmajori Gimnázium|Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola]].
A park fenntartója a Főkert Zrt.<ref name=korlat/> Ma a közpark funkciók mellett itt működik a [[Városmajori Szabadtéri Színpad]] is.<ref name=vendegvaro/> Itt található ezen kívül a [[Városmajori Gimnázium|Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola]].


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2020. december 24., 14:26-kori változata

Városmajor
Közigazgatás
TelepülésBudapest XII. kerülete
Népesség
Teljes népességismeretlen
Terület10 km²
Elhelyezkedése
Városmajor (Magyarország)
Városmajor
Városmajor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 01′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 01′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz Városmajor témájú médiaállományokat.

A Városmajor (a köznyelvben gyakran csak Major) Krisztinaváros egyik része Budapest XII. kerületében. A Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti területen mintegy 100 000 négyzetméteres kiterjedésű közpark terül el, amelyet északról a Szilágyi Erzsébet fasor és az Ignotus utca, délről a Maros utca határol.[1][2]

Leírása

A terület, amely az Ördög-árok ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 konverziós forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben II. József rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A Budai Magisztrátus (helytartótanács) Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést 1787-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb szilfákat 1989-ben vágták ki.

A 19. század elején ide költözött a budai vurstli, ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördög-árok folyt végig. 1920-ban annak befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a Árkay Aladár tervezte Városmajori Jézus szíve plébániatemplom, a BSE-sportcsarnok és teniszpályák, valamint a fogaskerekű vasút (2008 óta: 60-as járatszámú villamos) végállomása.[1]

A parkban található Hüvelyk Matyi szobrán kívül az első világháborús hegyivadász emlékmű a Beethoven-szobor és Árkay Aladár emlékoszlopa.

A park fenntartója a Főkert Zrt.[2] Ma a közpark funkciók mellett itt működik a Városmajori Szabadtéri Színpad is.[1] Itt található ezen kívül a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola.

Jegyzetek

  1. a b c Városmajor (magyar nyelven). Vendégváró. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  2. a b Városmajor (magyar nyelven). Korlát, 2004. március. [2008. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)

További információk