„Emberi jogok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Human rights
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A01:CB19:38E:5D00:10E3:BE46:4E74:E406 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor: 1. sor:
Az '''emberi jogok''' azok a [[jog]]ok és [[személyes szabadság|szabadságjogok]], amelyek minden [[ember]]t születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.
Az '''emberi jogok''' azok a [[jog]]ok és [[személyes szabadság|szabadságjogok]], amelyek min

den [[ember]]t születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.


Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] [[az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése|Közgyűlése]] [[1950]]-ben jelölte ki [[december 10.|december 10]]-ét az ''emberi jogok napjának'' annak emlékére, hogy [[1948]]. december 10-én fogadták el [[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata|az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát]].
Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] [[az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése|Közgyűlése]] [[1950]]-ben jelölte ki [[december 10.|december 10]]-ét az ''emberi jogok napjának'' annak emlékére, hogy [[1948]]. december 10-én fogadták el [[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata|az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát]].

A lap 2020. december 9., 12:52-kori változata

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.

Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

Az emberi jogok történeti fejlődése

Az angol fejlődés

Az első jogok biztosítása először az 1215-ben kiadott Magna Carta Libertatum, illetve az 1225-ös megújítása következtében jelent meg. Négy évszázaddal később, az 1628-ban megjelent Petition of Rights a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az 1689-es Bill of Rights a parlament jogainak biztosítását tartalmazta. 1689 a Jognyilatkozat megszületésének éve, mely máig érvényben van Nagy-Britanniában.

Az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok jogrendjében kezdetektől, vagyis az 1776-ban elfogadott függetlenségi nyilatkozattól fogva jelen volt az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve.

Franciaország

Franciaországban a francia forradalom után, 1789 augusztusában létrejött Emberi és polgári jogok nyilatkozata deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik:

„Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”

Magyarország

Magyarországon a kiegyezés után lendült fel az emberi jogok védelme. 1878-ban a Büntető Törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.

Az emberi jogok újkori fejlődése

Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az ENSZ 1945-ös alapokmánya illetve az 1950. november 4-én aláírt Római egyezmény.

Az első teljes áttörés

2010-ben Mexikó Chiapas szövetségi állama, 2011. július 19-én pedig Felipe Calderón elnök aláírásával az egész ország a Földön elsőként az Alkotmányába foglalta az összes emberi jogot a Fiatalok az Emberi Jogokért emberi jogi kampánya hatására.

További információk

Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Emberi jogok témában.

Kapcsolódó szócikk