„Aranypart (brit gyarmat)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Az angolok által adminisztrált része {{Szám|38800|km²}}, a [[protektorátus]]i terület pedig {{Szám|118680|km²}} volt.<ref name="P">{{Cite web |title=A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904) {{!}} |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PallasLexikon_17/?query=%22aranypart%22&pg=86&layout=s |work=|accessdate=2020}}</ref> |
Az angolok által adminisztrált része {{Szám|38800|km²}}, a [[protektorátus]]i terület pedig {{Szám|118680|km²}} volt.<ref name="P">{{Cite web |title=A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904) {{!}} |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PallasLexikon_17/?query=%22aranypart%22&pg=86&layout=s |work=|accessdate=2020}}</ref> |
||
Nyugat felé, a francia [[Elefántcsontpart]] felől határai nem voltak teljesen megállapítva; kelet, [[Togo]] felé a Daka folyó volt a határ.<ref name="P"/> |
Nyugat felé, a francia [[Elefántcsontpart]] felől határai nem voltak teljesen megállapítva; kelet, a német [[Togo]] felé a Daka folyó volt a határ.<ref name="P"/> |
||
Három részből állt <ref name="P"/>: |
Három részből állt <ref name="P"/>: |
||
* Legdélibb része a tengermelléken elterülő gyarmat (Gold Coast Colony), |
* Legdélibb része a tengermelléken elterülő gyarmat (Gold Coast Colony), |
||
* Középső része volt az egykori Ashanti |
* Középső része volt az egykori Ashanti |
||
* Északi része az Északi territóriumok (Northern Territories). |
* Északi része az Északi territóriumok (Northern Territories). |
||
A lap 2020. december 6., 17:46-kori változata
| Aranypart | |||
| 1821 – 1957 | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Accra | ||
| Vallás | hagyományos afrikai vallások | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranypart témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg)
Az Aranypart Nyugat-Afrikában a Guineai-öböl mellékének volt a neve, amely az Assini és a Volta folyók között terült el. [1] Mint brit gyarmat (Gold Coast) 1821 és 1957 között létezett,[2] és része volt a Brit Nyugat-Afrikának. Többnyire a mai Ghána déli részeit foglalta magába.
Az angolok által adminisztrált része 38 800 km², a protektorátusi terület pedig 118 680 km² volt.[3] Nyugat felé, a francia Elefántcsontpart felől határai nem voltak teljesen megállapítva; kelet, a német Togo felé a Daka folyó volt a határ.[3]
Három részből állt [3]:
- Legdélibb része a tengermelléken elterülő gyarmat (Gold Coast Colony),
- Középső része volt az egykori Ashanti
- Északi része az Északi territóriumok (Northern Territories).
Az Aranypart székhelye:
- 1821–1877 között: Cape Coast
- 1877–1957 között: Accra volt.
Történet
A terület középkori végi európai felfedezőinek a portugálokat tekintik. Azonban már a 17. században a poroszok is alapítottak az Ancobra és Prea folyók közt fekvő területen gyarmatot, amelyet 1717-ben a holland Nyugat-indiai Társaságnak adtak el.[3]
1821-ben a brit kormány serege a part mentén lévő földeket lefoglalta és megalapította a brit Aranypart (Gold Coast) gyarmatot.[4] 1850-ben megvásárolták a dán Aranypartot, 1872-ben pedig a holland Aranypartot, beleértve Elmina erődjét is.[5] Nagy-Britannia folyamatosan bővítette területét a helyi királyságok, különösen az asantik legyőzése révén.
1957. március 6-án a brit Aranypart függetlenné vált Ghána országaként.[6]
Jegyzetek
- ↑ Tolnai Világlexikona 2. Aranypart (Budapest, 1913)
- ↑ "One-Man Policy—A Curse to West Africa", The Gold Coast Nation and National Consciousness, Routledge, pp. 54–59, 13 September 2013, doi:10.4324/9781315033044-11, ISBN 978-1-315-03304-4
- ↑ a b c d A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904) |. (Hozzáférés: 2020)
- ↑ Crown and Charter , University of California Press, 310–340. Oldal, 1974, doi : 10.1525 / 9780520338456-011 , ISBN 978-0-520-33845-6
- ↑ Feinberg, H. M. (1970). "An Incident in Elmina-Dutch Relations, The Gold Coast (Ghana), 1739-1740". African Historical Studies. 3 (2): 359–372. doi:10.2307/216221. ISSN 0001-9992. JSTOR 216221
- ↑ Laronce, Cécile. Auteur.. L'influence de Nkrumah dans la politique étrangère américaine : les États-Unis découvrent l'Afrique, 1945-1966. [s.n.] (1997. április 24.). OCLC 490457889