„Molnár Gyula (jogász)” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a A család Budapestre költözik, de ez még nem biztos csak feltételezhető, hogy Budapesten is születik
1. sor: 1. sor:
Dr. '''Molnár Gyula''' (1910. október 15. - 2008. május 6. Budapest) jogász, író, szerpap ([[diakónus]]), akire a 20. század és 21. század első évtizedének jelentős magyar [[Katolikus mariológia|mariológiai]] szaktekintélyként tekintenek. Legnagyobb érdeme a világ [[Szűz Mária-jelenések]] összegyűjtése és publikálása, tiltott korszakban [[szamizdat]] formában, majd késöbb könyvekben.
Dr. '''Molnár Gyula''' (1910. október 15. Budapest?<ref>https://www.duol.hu/kozelet/helyi-kozelet/pentelei-molnar-janos-dunaujvaros-festo-evfordulo-2266707/</ref>- 2008. május 6. Budapest) jogász, író, szerpap ([[diakónus]]), akire a 20. század és 21. század első évtizedének jelentős magyar [[Katolikus mariológia|mariológiai]] szaktekintélyként tekintenek. Legnagyobb érdeme a világ [[Szűz Mária-jelenések]] összegyűjtése és publikálása, tiltott korszakban [[szamizdat]] formában, majd késöbb könyvekben.


== Élete ==
== Élete ==

A lap 2020. november 29., 15:58-kori változata

Dr. Molnár Gyula (1910. október 15. Budapest?[1]- 2008. május 6. Budapest) jogász, író, szerpap (diakónus), akire a 20. század és 21. század első évtizedének jelentős magyar mariológiai szaktekintélyként tekintenek. Legnagyobb érdeme a világ Szűz Mária-jelenések összegyűjtése és publikálása, tiltott korszakban szamizdat formában, majd késöbb könyvekben.

Élete

Pentelei Molnár János festőművész és anyja Nemes Kunos Adalberta (1876) fiaként látja meg a napvilágot. 1904-ben házasodtak össze. Az 1933-ban jogászként végzett Molnár Gyula parlamenti jegyzőként dolgozott. 1934-35-ben teológiai tanulmányok hallgatója, melynek keretében megismeri és barátságot köt Josef Dillersberger salzburgi mariológussal[2]. Klebelsberg Kunó-ösztöndijasként 1936-ban jogot és teológiát hallgatott Berlinben a Collegium Hungaricumban és a Humbolt Egyetemen. Budapesten részt vesz az eucharisztikus Világtalálkozón, ami meghatározó élmény volt számára. Bekapcsolódik az Actio Catholica mozgalomba. Összekötő tisztként részt vesz a Második Világháború keleti frontján, ahonnan visszatér sebesülés nélkül még a háború befejezése elött. 1944-ben nősül meg. 1949-től bujkál a hatóságok elől, a Mindszenty-per kapcsán, azonban egy igazoltatás után 1950-ben letartóztatták és a Márianosztrai börtöben tartják fogva négy éven keresztül[3]. 1954-ben szabadul végleg, de megtiltják, hogy jogászként állást vállaljon, ezért a kerepesi temetőben sírkőfaragóként helyezkedik el[4]. 1956 után a Szobrászipari Vállalattal közösen részt vesz a Rákóczi úti házak sortatarozásában. ekkor dönti el, hogy életét a Mária-tiszteletnek szemteli. Szenvedélyesen gyűjti a Mária-jelenésekről a híradásokat, több helyszínt személyesen látogat meg és kezdetben illegálisan, majd a rendszerváltáskor könyv alakban jeleníti meg mariológiai kommentárokkal. 98 éves korában hal meg, Máriaremetén temetik el 2008 május 18.-án.

Írásai

  • Jegyzetek az Actio Catholica tanárképző előadásairól: Marczell Mihály: Neveléstan (1934); Szekfű Gyula - Csóka Lajos: Magyarország története (1934); Noszlopi László: Etika és pedagógia (1935); Eckhardt Sándor: Francia irodalom (1935); Jánosi József: Dogmatika (1935)[5]
  • Molnár Gyula: Szűz Mária a történelemben.[6]
  • Történelmet ír-e Szőkefalva? 2002[7]
  • A Szűzanya jelenései három földrészen. Kiadó, Küküllői esperes kerület. Románia[8].
  • Vért esengve könyörgök hozzátok, térjetek meg. Nadzsu - IV. kötet[9].

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Molnár_Gyula_(jogász)&oldid=23302525”