„Kontyvirágfélék” változatai közötti eltérés

Kontyvirágfélék
	Foltos kontyvirág (Arum maculatum)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Rend:	Hídőrvirágúak (Alismatales);
Család:	Araceae; Juss.
Alcsaládok
	kontyvirágformák (Aroideae); Colocasioideae; Monsteroideae; Lasioideae; békalencseformák (Lemnaceae); Philodendroideae; Pistioideae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kontyvirágfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyvirágfélék témájú médiaállományokat és Kontyvirágfélék témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. november 27., 09:14-kori változata

A kontyvirágfélék (Araceae) a hídőrvirágúak (Alismatales) egyik családja. Régebbi rendszerekben a torzsavirágzatúak (Spadiciflorae) közé helyezték őket, a pálmák és a villáspálmafélék mellé (virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal lélélélé

konvergencia). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös morfológiai sajátosságaikat itt röviden összegezzük.

Erőteljes gyöktörzs (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
Nagy részük tőlevélrózsás növény, de ismeretesek cserje , sőt fa alakúak is.
Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsövevagoeket (trachea) .
A levelek a kétszikűekére (Magnoliopsida) emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és konvergens a kétszikűek levélerezetével.
Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a rovarok csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a megporzást elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
A növény hajtásában mindenütt rafidkristály (kalcium-oxalát) található a sejtekben , mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.

A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 fajt foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. Hazánkban él a foltos kontyvirág (Arum maculatum), mely a dunántúli üde erdőkben gyakorinak mondható és a keleti kontyvirág (Ar

orientale).

Képek

A trópusokon élő elefántfül-kontyvirág (Alocasia macrorhiza) levelei hatalmasra nőnek. Nálunk kedvelt dísznövény
A titánbuzogány (Amorphophallus titanum) a trópusokon él, és hatalmas virágot növeszt
A vitorlavirágok (Spathiphyllum) fajok kedvelt kerti virágok

Források

Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2
Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 | wikicommonscat = Araceae
 }}
-A '''kontyvirágfélék''' ''(Araceae)'' a [[hídőrvirágúak]] ''(Alismatales)'' egyik családja. Régebbi rendszerekben a [[torzsavirágzatúak]] ''(Spadiciflorae)'' közé helyezték őket, a [[pálmafélék|pálmák]] és a [[villáspálmafélék]] mellé (virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal – [[Konvergens evolúció|konvergencia]]). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös [[morfológia (biológia)|morfológiai]] sajátosságaikat itt röviden összegezzük.
+A '''kontyvirágfélék''' ''(Araceae)'' a [[hídőrvirágúak]] ''(Alismatales)'' egyik családja. Régebbi rendszerekben a [[torzsavirágzatúak]] ''(Spadiciflorae)'' közé helyezték őket, a [[pálmafélék|pálmák]] és a [[villáspálmafélék]] mellé (virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal lélélélé
-* Erőteljes [[gyöktörzs]] (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
-* Nagy részük [[tőlevélrózsa|tőlevélrózsás]] növény, de ismeretesek [[cserje]], sőt [[fa (botanika)|fa]] alakúak is.
-* Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket ''(trachea)''.
-* A levelek a [[kétszikűek]]ére ''(Magnoliopsida)'' emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és [[konvergens evolúció|konvergens]] a kétszikűek levélerezetével.
-* Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a [[rovarok]] csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a [[megporzás]]t elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
-* A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
+[[Konvergens evolúció|konvergencia]]). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös [[morfológia (biológia)|morfológiai]] sajátosságaikat itt röviden összegezzük.
+* Erőteljes [[gyöktörzs]] (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
+* Nagy részük [[tőlevélrózsa|tőlevélrózsás]] növény, de ismeretesek [[cserje]] , sőt [[fa (botanika)|fa]] alakúak is.
+* Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsövevagoeket ''(trachea)'' .
+* A levelek a [[kétszikűek]]ére ''(Magnoliopsida)'' emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és [[konvergens evolúció|konvergens]] a kétszikűek levélerezetével.
+* Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a [[rovarok]] csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a [[megporzás]]t elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
+* A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben , mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
 A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 [[faj]]t foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. Hazánkban él a [[foltos kontyvirág]] ''(Arum maculatum),'' mely a [[dunántúl]]i üde [[erdő]]kben gyakorinak mondható és a [[keleti kontyvirág]] ''(Ar''