„Budanovits Mária” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete: Kieg.
képaláírás hozzáadása
2. sor: 2. sor:
|típus = zenész
|típus = zenész
|házastárs =
|házastárs =
|kép= Budanovits Mária.jpg
|képaláírás = Vajda M. Pál felvétele
|alsablon= {{Személy infobox/Zenész
|alsablon= {{Személy infobox/Zenész
|becsukva =
|becsukva =

A lap 2020. november 17., 11:59-kori változata

Budanovits Mária
Vajda M. Pál felvétele
Vajda M. Pál felvétele
SzületettBudanovich Juliánna Mária[1]
1889. augusztus 12.[1][2]
Szabadka[2]
Elhunyt1976. május 4. (86 évesen)
Budapest[3]
BeceneveMatyóka
Állampolgárságamagyar
HázastársaPalotay Árpád (1917. június 27. – 1950. december 23.)[1]
Foglalkozása
  • operaénekes
  • énektanár
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (1909–1914)
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1951)
SírhelyeFarkasréti temető (28-1-8)[4]
Zenei pályafutása
Műfajokopera
Aktív évek1914–1954
Hang
A Wikimédia Commons tartalmaz Budanovits Mária témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

P. Budanovits Mária, Budánovits (Szabadka, 1889. augusztus 12.Budapest, 1976. május 4.) opera-énekesnő (mezzoszoprán, alt), az Operaház örökös tagja, Palotay Árpád operaénekes, rendező felesége volt.

Élete

Édesapját korán elvesztette, de a Brenner családnak (a későbbi Csáth Géza családjának[5]) köszönhetően mentesült a gyermekkori nagyobb traumák alól. Édesanyja tanítónő volt. Gondtalanul élhetett és tanulhatott.

,,Azt, hogy idáig vittem, és bátorságom volt erre a pályára lépnem, kizárólag az én drága nevelőatyámnak, gyámomnak, istápolómnak, atyai legjobb barátomnak és tanácsadómnak, a még ma is friss erőben élő dr. Brenner József volt királyi főügyésznek köszönhetem. Ő tanított meg énekelni. Remek muzsikus, minden hangszeren ragyogóan játszik, értett hozzá, hogy már gyermekkoromban felébressze bennem a zene szeretetét, az ízlést, a helyes érzéket a jó s a rossz zene iránt, azt a természetes könnyedséget, hogy otthon érezzem magam a zene birodalmában.

(interjú Kalangya 1943.)

1909 és 1914 között a Zeneakadémián tanult, Maleczky Bianka és Georg Anthes növendéke volt. Még be sem fejezte a tanulmányait, amikor 1914. május 7-én bemutatkozhatott a budapesti Operaházban, Verdi Trubadúrjában Azucénát énekelte. Énekesi tanulmányait Németországban folytatta.

1914 júniusában ösztöndíjas lett, az 1915–16-os évadtól 1954-ig a dalszínház egyik vezető énekese volt, elsősorban Verdi, Wagner, Bizet, Erkel műveinek avatott tolmácsolója volt. Mezzoszoprán szerepekre szakosították, de altját is nagyra becsülték a szakemberek. Mint oratórium-énekesnő is kiválónak bizonyult. Nyugdíjaztatása után énekpedagógiával is foglalkozott, tanítványai dicsérték szakmai felkészültségét.

Szerepei

  • Bizet: Carmen – címszerep
  • Csajkoszkij: Jevgenyij Anyegin – Filipjevna
  • Csajkovszkij: A pikk dáma – A grófnő
  • Dohnányi Ernő: A tenor – Jenny
  • Dohnányi Ernő: A vajda tornya – Emelka
  • Erkel: Bánk bán – Gertrud
  • Gluck: Orfeusz és Eurüdiké – Orfeusz
  • Kodály: Székelyfonó – Szomszédasszony
  • Julij Szerhijovics Mejtusz: Az Ifjú Gárda – Vera Vasziljevna
  • Mozart: Figaro házassága – Marcellina
  • Ponchielli: La Gioconda
  • Respighi: A láng – Endoxia
  • Saint-Saëns: Sámson és Delila – Delila
  • Richard Strauss: Salome – Heródiás
  • Thomas: Mignon – címszerep
  • Verdi: Rigoletto – Maddalena
  • Verdi: La Traviata – Flora Bervoix
  • Verdi: A trubadúr – Azucena
  • Verdi: Álarcosbál – Ulrica
  • Verdi: A végzet hatalma – Preziosilla
  • Verdi: Aida – Amneris
  • Verdi: Don Carlos – Eboli hercegnő
  • Verdi: Falstaff – Mrs. Quickly; Mrs. Meg Page
  • Wagner: Lohengrin – Ortrud
  • Wagner: Trisztán és Izolda – Brangäne
  • Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Magdalena
  • Wagner: A walkür – Fricka

Jeles tanítványai

Díjai, elismerései

  • 1934 – A Magyar Királyi (Állami) Operaház örökös tagja
  • 1951 – Érdemes művész
  • 1954 – Szocialista munkáért érdemérem

Jegyzetek

Források