„Folyó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
82. sor: | 82. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* |
*{{MNL|8|132}} |
||
* |
*Eberhard Czaya: ''A Föld folyói'' (Gondolat, 1988) |
||
{{csonk-dátum|csonk-föld|2006 májusából}} |
{{csonk-dátum|csonk-föld|2006 májusából}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{portál|Földrajz||}} |
{{portál|Földrajz||}} |
||
{{DEFAULTSORT:Folyo}} |
{{DEFAULTSORT:Folyo}} |
||
[[Kategória:Folyók| ]] |
[[Kategória:Folyók| ]] |
||
[[Kategória:Hidrogeográfia]] |
[[Kategória:Hidrogeográfia]] |
A lap 2020. november 17., 10:26-kori változata
A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek. Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van. A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék (homok, kavics) borít. A vízhozam a keresztmetszeten egy másodperc alatt áthaladó vízmennyiség. A legbővizűbb folyó az Amazonas.
A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat folyam néven szokták megkülönböztetni. A különböző elnevezések között nincs éles határ, számos szerző akkor nevez folyamnak valamilyen vízfolyást, ha az hajózható. A magyar természetföldrajz beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, vízgyűjtő területe 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.
Egy-egy folyónak rendszerint több forrása van. Amikor egy kisebb folyó egy nagyobba torkollik, előbbit mellék-, utóbbit főfolyónak nevezzük. Az egymással egyesülő folyók, patakok, egyéb vízfolyások együttes neve a vízrendszer.
A Föld folyóvizeiben összesen 1230 km³ víz mozog, ami a földi hidroszféra össztömegének mindössze 0,0001%-a.
A világ tíz leghosszabb folyója
A folyók valódi hosszúságát nehéz meghatározni, nem dönthetjük el pontosan, hogy hol is van az eleje, és sokszor a végét sem lehet pontosan meghatározni. Ugyanis gyakran előfordul, hogy egy folyó, tóba, mocsárba, vagy egy másik folyóba ömlik. Az alábbi táblázatban szereplő adatok hozzávetőlegesek.
Folyó neve | Hosszúság (km) | Vízgyűjtő terület (km²) | Ország |
---|---|---|---|
Amazonas | 6992 | 7 180 000 | Brazília |
Nílus | 6853 | 3 400 000 | Egyiptom, Szudán, Uganda és Etiópia |
Jangce | 6300 | 1 970 000 | Kína |
Mississippi | 6212 | 3 248 000 | USA |
Ob | 5410 | 2 990 000 | Oroszország (Szibéria) |
Jenyiszej | 5115 | 3 132 000 | Oroszország (Szibéria) |
Sárga-folyó | 4667 | 745 000 | Kína |
Missouri | 4740 | 1 370 000 | USA |
Kongó | 4700 | 3 680 000 | Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság , Kongói Köztársaság |
La Plata | 4498 | 3 140 000 | Argentína |
Léna | 4472 | 2 500 000 | Oroszország (Szibéria) |
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 132. o. ISBN 963-85773-9-8
- Eberhard Czaya: A Föld folyói (Gondolat, 1988)